Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-03-15

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-25 Ma

2010. 3. 12. « 2010. 3. 13. « 2010. 3. 14. « 2010. 3. 15. » 2010. 3. 16. » 2010. 3. 17. » 2010. 3. 18.

Most és mindörökké (vers)

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

ma reggel ( márc. 15 )a Kossuth rádióban 1/2 7 elött hallottam egy verset, aminek a címe Most és mindörökké, azt szeretném tudni ki írta a verset. köszönöm62.201.121.66 (vita)

1. válasz, Szasza:

Szia! A Magyar Rádió Közönségszolgálatánál érdeklődhetsz. Szasza ^post 2010. március 15., 13:32 (CET)

2. válasz, vitorla:

Ha az a címe a hallott versnek, ami a szakaszcímben van, akkor valószínűleg Ágh István költeményéről lehet szó... Előre mondom: nem vagyok biztos abban, hogy ilyen című verse van... Az interneten nem találtam meg egyetlen versének a szövegét sem, csak a versének címét - legalábbis ezt feltételezem a következő találat alapján: a Kortársban jelent meg, 1992/5/92 (ez azt jelenti, hogy 1992-ben, az 5. számban, a 92. oldalon...)

(Az Ágh Istvánra mutató néhány találaton [1], [2] kívül minden más találat a világhírű James Jones-regényre és a belőle készült filmekre mutat.)

vitorla^vita 2010. március 15., 15:58 (CET)

3. válasz, Karmela:

A Kormorán együttes egyik dalszövegéről van szó, a szövegíró Koltay Gergely. A dalszöveg többfelé is megtalálható a weben, például →itt is.

Ha a Magyar Rádó műsortárában kicsit körülkatintgatsz, akkor le tudod tölteni azt az adást is, amiben hallottad: mr1-kossuth.hu 2010.03.15. 06:12 Ünnep reggelén.

Karmela^üzenőlap 2010. március 16., 10:54 (CET)

Forrás-1

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy engedély nélkül lehet-e olyan könyvet forrásként megjelölni, melyben nem írják, hogy minden jog fent tartva?

--Stegmayer65 ^vita 2010. március 15., 08:39 (CET)

A kérdést átmásoltam a Kocsmafalra: Forrás copyright nélkül. A válaszokat is ott fogod megtalálni. Karmela^üzenőlap 2010. március 15., 09:54 (CET)

Börtönőr

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy lehetek börtönör

--79.120.129.186 (vita) 2010. március 15., 10:20 (CET)

Kérdésed nem közismereti tárgyú, de ezen a weblpon tájékozódhatsz, illetve érdeklődhetsz. Stewe ^Feedback 2010. március 15., 10:22 (CET)

Forrás-2

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Rosszul írtam le a kérdést, bár ez is érdekelt amit leírtatok. Hogyha én írok egy könyvet és egy másik könyvet használok fel forrásként, akkor mi a helyzet. Még egyszer elnézést a félreértés miatt. Ezen kívül megkérdezném, hogy mi a helyzet a képeknél, vagy például egy olyan naptárnál, melyből képet szeretnék felhasználni, de a képek magángyűjtemény részét képezik?

--Stegmayer65 ^vita 2010. március 15., 10:24 (CET)

A kérdésre ugyanaz a válasz. Mivel rendkívül ritka a jogfenntartás nélküli tudományos és ismeretterjesztő munka, másképp nem is lehetne megoldani. Az adatok származását vagy az idézetek helyét pontosan meg kell jelölni, de egyébként bármi felhasználható forrásként (eltekintve a forráskritikai szempontoktól). A képek esetében már más a helyzet, ezek felhasználása a készítő és/vagy a tulajdonos engedélyével lehetséges. L András^→ 2010. március 15., 10:29 (CET)

kristálypohár

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Északi-középhegység mely részén gyártják?

--92.249.215.187 (vita) 2010. március 15., 10:45 (CET)

Parádsasváron volt vagy van egy Parád Kristály Manufaktúra, tehát a Mátrában. E szerint a cikk szerint 2005-ben bezárni készültek [3] Frissebb infót nem találtam.– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 15., 13:28 (CET)

Historia est magistra vitae

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--77.111.83.150 (vita) 2010. március 15., 11:37 (CET)

Ki és mikor és miért mondta :

-Histroia est magista vitae

sokáig kerestem de csak a jelentését találtam meg

Talán azért, mert ezt mindenhol a latin közmondások között tartják nyilván, nem fűződik szorosan személyhez, vagy eseményhez. Az „Aki másnak vermet ás...” sem datálható. Stewe ^Feedback 2010. március 15., 11:50 (CET)

Pontosabban historia est magistra vitae. Úgy sejtem, e szállóigének a forrása ismeretlen, és már első ismert említése alkalmával - Cicero: De oratore című munkájában - is mint ismert szólás került elő. Persze ez csak a saját véleményem, általában Ciceronak tulajdonítják a kitalálását is. L András^→ 2010. március 15., 11:49 (CET)

vöröseltolódás

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy vöröseltolódási jelenségnek minősíthető-e,ha a nagyon távolról érkező fényből a magasabb frekvenciájú (rövidebb hullámhosszú) összetevők "kiszűrődnek"?A színhőmérséklet ezáltal megváltozhat?Ha igen,akkor távolodás nélkül is lehetséges vöröseltolódás vagy csak mozgás által?

Cikk: Ősrobbanás.A Világegyetem tágul.

--89.186.115.26 (vita) 2010. március 15., 11:51 (CET)

válasz1, LAndrás:

A vöröseltolódást nem a magasabb frekvenciák "kiszűrődése", hanem nyúlása okozza. Ezért viszont vöröseltolódást okozhat még erős gravitációs tér is. L András^→ 2010. március 15., 12:42 (CET)

válasz2, Tgr:

A vöröseltolódás azt jelenti, hogy a λ hullámhosszú kibocsájtott fényből (1+z)λ hullámhosszú észlelt fény lesz (ha frekvenciával akarod megfogalmazni, akkor f_észl = f_kib/(1+z)). Ez azt jelenti, hogy ha az eredeti fény erőssége a frekvencia függvényében A(f), akkor a vöröseltolódott fény amplitúdófüggvénye A((1+z)f), ami a frekvenciatengely mentén való (1+z)-szeres zsugorításnak felel meg. (Találomra egy kép. Itt a hullámhosszat ábrázolják, tehát nyúlik a függvény.) Ez egyáltalán nem hasonlít a szűrésre, amikor egyszerűen kivágsz darabokat a függvényből és azokat nullára cseréled.

A korrelált színhőmérséklet megváltozhat; valódi színhőmérsékletről nem is lehet ilyenkor beszélni, mert a szűrés után már más lesz a spektruma, mint a feketetest-sugárzásnak.

Vöröseltolódást három dolog okozhat: mozgás (Doppler-effektus), a világegyetem tágulása (kozmológiai vöröseltolódás) és az, ha egy gravitációs kútból mászik ki a fény. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. március 15., 15:08 (CET)

válasz3. Orion 8:

A Színképelemzés szócikk nem tárgyalja elég érthetően, ezért röviden, leegyszerűsítve annyit kell tudnunk, hogy ha egy anyagot felizzítunk, akkor az csak bizonyos frekvenciákon sugároz fényt. Ha a színképét megnézzük, akkor a teljes spektrum helyén csak néhány fényes vonalat látunk, a színüknek megfelelő helyen. Ha egy teljes spektrumú fényt ugyanezen a gázon átbocsátunk, akkor a gáz a fényből pont ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el a fényt, vagyis a spektrumban ezeken a helyeken vékony fekete vonalak, hézagok láthatóak. Ezt a jelenséget Kirchhoff írta le.

Ez azért érdekes, mert a színképeltolódás ezeknek a színképvonalaknak az eltolódásával észlelhető. Ha egy adott gáz kibocsátási vagy elnyelési színképvonalai nem a helyükön találhatók a spektrumban, hanem az egymáshoz képest mért távolságukat megtartva a vörös felé vannak eltolódva, akkor beszélünk vöröseltolódásról. Ha egy teljes, hiánytalan spektrumú és azonos intenzitású fény tolódna el akár a vörös, akár a kék (ibolya) irányba, az nem lenne rajta észrevehető, mert nincs a fényben semmi tájékozódási pont. A csillagok fényében megfigyelhető színképvonalak szerencsére kitűnő tájékozódási alapot nyújtanak. Még akkor is, ha több anyag színképvonalai keverednek össze egy spektrumban, mert a vonalak távolságait elemezve megtalálhatók a külön anyagokra jellemző egyedi vonalsorozatok.

Magát az eltolódást a Doppler-jelenség okozhatja, amelyet hanghullámok esetében jól ismerünk (a hozzánk közeledő hang magasabb, a távolodó alacsonyabb frekvenciájú, mint ha a hangforrás áll), a szintén hullámtulajdonságú fényre is érvényes. A csillagok (és a galaxisokban levő kiemelkedő fényforrások, szupernovák) fényének vöröseltolódása is a csillagok távolodásának a következménye, erre a megfigyelésre alapul az Univerzum tágulásának elmélete, ez a magyarázata az Olbers-paradoxonnak, és ennek segítségével tudta Hubble a csillagok távolságára azóta pontosított becsléseit megtenni.

Ha a spektrumból kiszűrjük a kék felé eső részt, attól az adott fényforrás egyedi színképében a látható maradt vonalak helye nem változik, azaz nincs eltolódás. Nem tudom, hogy mozgáson kívül (ennek nem kell gyorsulónak lennie), és persze az említett "gravitációs kúton" kívül, amely szintén egy mozgással tehető ekvivalenssé, lehet-e más módon eltolódást okozni a fényben. Szerintem valószínűleg van ilyen módszer, legalább elméletben, de egészen biztosan nem a hétköznapi világban megfigyelhető.

A színkép egy részétől megszabadított fény fényképészeti színhőmérséklete más lesz, gondolj csak arra, hogy egy sima villanykörte azért narancs színhőmérsékletű, mert a kék felé eső tartományban kibocsátott fényének intenzitása nagyon alacsony. A fizikai értelemben vett színhőmérsékletről én nem tudok eleget. - Orion 8 ^vita 2010. március 15., 17:10 (CET)

válasz4, vitorla:

A kérdezőnek három kérdése volt:

• Vöröseltolódási jelenségnek minősíthető-e,ha a nagyon távolról érkező fényből a magasabb frekvenciájú (rövidebb hullámhosszú) összetevők "kiszűrődnek"?
• A színhőmérséklet ezáltal megváltozhat?
• Ha igen,akkor távolodás nélkül is lehetséges vöröseltolódás vagy csak mozgás által?

Mindhárom kérdésre megkapta a választ:

• A színszűrés nem okoz színkép-eltolódást, hanem színképvonalak kivágását a lehetséges spektrumból.
• Igen, a színhőmérséklet ezáltal megváltozhat. A Magyar nagylexikon színhőmérséklet (és még néhány ehhez kapcsolódó) szócikke alapján összefoglalva:

Maxwell háromszíntétele szerint három alapszínből összeadó színkeveréssel bármely további árnyalat kikeverhető. Alapszínekként leggyakrabban a vörös, zöld és kék színeket használják, amelyek megközelítőleg egyenlő arányban keverve fehér színt adnak. (Ezen alapul pl. a színes televíziózás.) Az additív színkeverés biológiai alapja a(z emberi szemfenéken lévő) háromféle, különböző színérzékenységű látósejt. A három alapszín hullámhossza rendszerint a 700,0 nm-es (vörös), az 546,1 nm-es (zöld) és a 438,8 nm-es (kék). Ezeket megközelítőleg egyenlő arányban keverve fehér fényt adnak. De lehet más összetételt is választani. Ezek is - megfelelő arányban keverve - fehér fényt adnak.

Így válik érthetővé a színhőmérséklet fogalma: egy olyan fényforrásnak a hőmérséklete, amely sugárzásának ugyanaz a színessége, mint a kiválasztott színingeré. Egysége a kelvin (K).

A mesterséges fényforrások eltérő spektrális eloszlású „fehér” fényét a színhőmérséklettel jellemzik. Számértéke az azonos színérzetet keltő fekete sugárzó hőmérséklete.

A természetes fény színhőmérséklete nem állandó: a napfényé a napszaktól függően változik. A teljes napfényé 5700 K. Az izzólámpák színhőmérséklete 2700 K-től 3000 K-ig, a fénycsöveké 3000 K-től 6000 K-ig terjed. (A mesterséges fényforrásokat színhőmérsékleti csoportjai: a meleg (M) fényű csoport színhőmérséklete 3300 K, a semlegesé (S) 3300–5300 K, a hidegé (H) 5300 K.) A színhőmérséklet ismerete fontos a színes fényképezésben: a különféle színesfilmek meghatározott színhőmérsékletű fényforrások mellett való felhasználásra készülnek. Az ettől eltérő színhőmérsékletű megvilágítás melletti felhasználáskor színtorzítások keletkeznek, ilyenkor színhőmérséklet-módosító színszűrőket kell alkalmazni.

• A vöröseltolódás a (karakterisztikus) színképvonal-mintázatnak a spektrumban máshol láthatóságát (a vörös tartomány felé való elcsúszását) jelenti. Vagyis hullámhosszának látszólagos meghosszabbodását. (A szirénázó hang, a vonatfütty elmélyülését, amikor már tőlünk távolodnak.)

A mellékelt képeken a hidrogén spektruma látható. (A spektrumán a fényes vagy kiemelt vonalakat kell érteni, a szivárvány csak háttér.) Jól látható, hogy a hidrogénnak csak néhány jellegzetes hullámhosszúságú vonala van, megfelelően annak, hogy egyetlen elektronja van, amely néhány új, magasabb energiaszíntű pályára gerjeszthető fel... sokkal többre nem, hiszen akkor már teljesen elszakad atommagjától... Ez a vonalsorozat - ezzel a ritmussal, a köztük lévő távolsággal, nagyjából ezekkel az intenzitásokkal, természetesen átszíneződve a megfelelő színre -, a vörös felé (tehát a képeken jobbra) eltolódik, ha a hidrogén színképét egy tőlünk távolodó csillag fényében észleljük. Nem kell drámai változásokra gondolni, hiszen a csillagok csak a fénysebesség törtrészével távolodnak, de a vonaleltolódásokat a spektrumokkal foglalkozók - az összehasonlító elemzések során, a spektrumfelvételek egymást váltogató kivetítésével - jól látják...

A fény terjedésére, így sebességére is, hat a gravitáció: azon testek, objektumok hatása, amelyek erőterén áthalad. Sebessége, vagyis mozgásállapota megváltozik. Így értelmét veszti az a különbségtétel, hogy a vöröseltolódást mi okozza: mozgás, vagy valami más... Valami „más” ok nincs. (Csak annak a különbségtételnek van értelme, hogy a mozgásállapot megváltozását mi okozza...)

vitorla^vita 2010. március 16., 01:41 (CET)

HEFOP,TÁMOP

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent a HEFOP,TÁMOP rövidítés?

--94.21.80.213 (vita) 2010. március 15., 14:37 (CET)

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és Társadalmi Megújulás Operatív Program. Az EU-támogatást szétosztó pályázati programok neve, a HEFOP 2004-2006-ig tartott, a TÁMOP jelenleg is fut. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. március 15., 15:14 (CET)

A fényrúdban milyen 2 anyag keveredik össze?

Világító rúd

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--86.101.101.239 (vita) 2010. március 15., 15:42 (CET)

Igazán kimerítő leírást találtam az angol nyelvű wikipédia szócikkében [4]. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. március 15., 15:47 (CET) Sajnos nem tudok angolul.

Az egész lefordítását most nem vállalom, de a "Kémiai összetétel" fejezetet megpróbálom hozni, egyes szakkifejezések esetleges elügyetlenkedésével.

A fényrúd két vegyi anyagot és egy megfelelő fluoreszcens érzékenyítőfestéket tartalmaz, vagy fluorophort. (Az utóbbi egy molekulához kapcsolódva azt fluoreszcenssé teszi.) A csőben levő anyag a festék és difenil-oxalát keveréke. A belső (eltörhető) csőben hidrogén-peroxid van. A peroxidot elkeverve a feniloxalát-észterrel reakció jön létre; az észter oxidálódik, két fenolmolekula és egy peroxisav-észter (1,2-dioxetán-dion) keletkezik. A peroxisav szén-dioxiddá bomlik, a felszabaduló energia gerjeszti a festéket, amely az energiát egy foton alakjában bocsátja ki. A fény hullámhossza (színe) a festék összetételétől függ. A gyártó a keverék összetételi arányával a fényes, rövid életű és a halványabb, hosszú életű fényforrás között mozoghat. Az ábra valamiért nem a központi médiatárban van, ezért azt az angol cikknél nézd meg. A dye a festéket jelenti. A cikkben lejjebb számos fluorophor anyag fel van sorolva. - Orion 8 ^vita 2010. március 15., 19:42 (CET)

Köszönöm!– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.101.239 (vitalap | szerkesztései) 2010. március 15., 19:52

Részünkről a szerencse.

Válasz2

Lásd : Kemolumineszcencia cikkünket. A világítórudakban lévő oldatok pontos összetétele gyakran ipari titok. A pálca méretétől, gyártójától függően pár órán át világít. Dencey ^vita 2010. március 16., 15:37 (CET)

Útvonaltervezés

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== Keresem a roteplant köln bis Hamburg ==

--78.48.8.143 (vita) 2010. március 15., 20:18 (CET)

1. válasz, Karmela:

Gondolom egy route plan, útvonaltervezés amit keresel. Itt írtuk le egy másik kérdés kapcsán, hogy hol található ilyen és hogy hogyan kell használni: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-02-10#Steinhausen, Luzern. Alighanem érdemes lenne erről egy cikket írni.

Egy linkgyűjtemény az útvonaltervezőkről: [5]

Karmela^üzenőlap 2010. március 15., 23:19 (CET)

Nem lehetetlen, hogy légi útvonaltervet keres, majd meglátjuk, ha visszatér. Azt nem tudjátok véletlenül, hogy a Google Mapsen hogyan lehet légvonalbeli távolságot kimérni? - Orion 8 ^vita 2010. március 16., 00:57 (CET)

apály-csuklya

--85.159.105.34 (vita) 2010. március 15., 20:43 (CET)

Romanza dinnye

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

hogyan nez ki a romanza dinnye fajta

--89.123.173.111 (vita) 2010. március 15., 20:48 (CET)

A következő információkat találtam róla: „Kerek Crimson típusú görögdinnye. Érésideje a Topgun elôtt van 4‑5 nappal. Húsminôsége, apró magja maximálisan kielégíti a magyarországi fogyasztói igényeket. Száron és tövön tarthatósága átlag fölötti. Terméskötési tulajdonsága, hektáronkénti hozama a legjobb fajtáink között.”[6]

Ebben a szóróanyagban képet is találsz:[7] – Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 15., 23:02 (CET)