Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-01-12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Siessek?

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hamarosan betöltöm a harmincat. Igaz-e, hogy azután már csak veszélyeztett terhesként szülhetek?
--Antal J. vita 2010. január 12., 09:50 (CET)[válasz]

1. válasz, Szalakóta:

A veszélyeztetett terhesség okai között nem szerepel az életkor. Viszont érdemes sietni, egyrészt a termékenység hanyatlása, másrészt a termékeny időszak hátralevő részének rövidsége miatt. Szalakóta vita 2010. január 12., 20:37 (CET)

2. válasz, Karmela:

Elnézést Szalakóta, de a jogszabály mást mond, a forrásodul szolgáló Babanet.hu csak egy rövid kivonatot tartalmaz.
A 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról szabályozza, hogy kit kell veszélyeztetett terhesként gondozásba venni.
A lehetséges okok között szerepel ez is: „35 évesnél idősebb primigravida”(ha az első terhességről van szó).
Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen esetben feltétlenül problémás lesz a terhesség, csupán azt jelenti, hogy egy ilyen korú nőnek elővigyázatosabbnak kell lennie, mint egy a gyerekszülésre optimálisabb korú nőnek. Addig pedig úgyis hátra van még öt év, bármi megtörténhet. :)
Erről a témáról nincs szócikkünk, de ha egy külső keresőbe, mint amilyen például a Google beírod, hogy terhesség, veszélyeztetett terhesség, gyerekszülés , akkor az elvezet téged a szóba jöhető oldalakhoz.
Karmelaüzenőlap 2010. január 13., 01:25 (CET)[válasz]

Sajnáljuk, de nem tekintjük, nem is tekinthetjük feladatunknak a jogi, orvosi, gazdasági vagy más, szakmai tanácsadást. Csak azt tudjuk ajánlani, hogy ilyen jellegű kérdéseiddel fordulj szakemberhez.

Bogárkám

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A franciák káposztácskámnak, a magyarok bogárkámnak becézik egymást. Miért? És ha oka van az egyik népnél, az miért nem ok a másiknál?
Kösz a választ előre is.
K. Imre
--KönyvI vita 2010. január 12., 09:59 (CET)[válasz]

Válaszféle, vitorla:

Biztos vagy abban, hogy ez a jellemző becézés? Én tudok még rengeteg más hasonlatot - most csak a férfi-nő kapcsolatból:
babucim, babuskám,
cicuskám, cicamicám,
csillagom,
drágám, drágaságom,
édesem,
galambom, galambocskám,
kedvesem,
macókám, mackócskám,
mókucim, mókuskám,
nyuszikám,
virágom, virágszálam
és így tovább! Az intimebb változatokból is lehetne sorolni - természetesen, lehetnek egybeesések! tehát nem mindegyik becéző forma egyedi-egyéni szóalkotás - de nem mindig bírják el a nyilvánosságot!
Jó lenne olvasni, más népek hogyan becézik egymást - biztos vagyok afelől, hogy ők is bőséges „készlettel” rendelkeznek!
És akkor az anya-gyermek kapcsolat példáiról nem is beszéltünk!
vitorlavita 2010. január 12., 21:21 (CET)[válasz]

Kiegészítés, vitorla:

Most találtam egy honlapot: Szerelmes becenevek - vitorlavita 2010. január 12., 21:32 (CET)[válasz]

Újra kérdez, KönyvI:

Nemnemnem, köszönöm az igyekezetedet vitorla, de félreértettél.
Arra vagyok kiváncsi, hogy honnan az a becézés, hogy káposztácskám? Honnan az a becézés, hogy bogárkám?
Mi a jó a bogárban? Mi a jó a káposztában?
Köszönettel, K. Imre
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője KönyvI (vitalap | szerkesztései) 2010. január 12., 22:30

Csak egy ötlet: lehet, hogy a bogárkám a katicabogárra utal? Az legalább egy csinos kis bogár.

A francia chou szó elsődlegesen káposztát jelent, de szólásokban többféle jelentést kap. Például a francia így nevezi pejoratíve az emberi fejet, vagyis a magyar ’tökfej’ megfelelője (bête comme chou etc.). Más esetben „elment káposztát ültetni” (il est allé planter des choux) = ’vidékre költözött’.

Viszont: létezik egy édesség, süteményféle, aminek a neve Petit-chou, Chou à la crème. Lehet hogy itt a magyarázat? – Villanueva vita 2010. január 14., 10:49 (CET)[válasz]

Lengyel-magyar: két jóbarát

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

honnan ered a lengye-magyar barátság?
--82.141.138.194 (vita) 2010. január 12., 16:57 (CET)[válasz]

1. válasz, L András:

Hosszú története van ennek, kezdve a Vazul-fiak lengyelföldre menekülésétől a visegrádi hármakkal befejezve. Lengyelország geopolitikailag igen hasonló helyzetben volt Magyarországhoz: nagy kiterjedésű, értékes földek, beszorulva Kelet és Nyugat közé. A két ország 1000 éven át szomszédos volt egymással, hol magyar uralkodó ült lengyel trónon (I. Lajos), hol lengyel a magyaron (I-II. Ulászló), házasságok keresztül-kasul. De jelentős szerepet játszik még ebben Báthori István lengyel királysága is, amely korszakot a lengyelek ma is nagy korszakaik közt tartanak számon. Jelenleg is a lengyelek között a legpozitívabb egész Európában a magyarság megítélése (etnikai szinten, nem politikailag). L András 2010. január 12., 17:12 (CET)

2. válasz, Μatthaeus Damascenus:

19-20. századi példák közül: az oroszellenes felkelők idehaza kaptak menedéket (1830), a nácik elől menekülőket is befogadtuk (1939)... – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2010. január 12., 21:16 (CET)

1860-as években is menekültek ide forradalmárok, köztük az üknagyszüleim, de sajnos erről nem sokat tudok... Alensha 2010. január 13., 00:52 (CET)[válasz]
Ez is igaz. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2010. január 13., 13:03 (CET)[válasz]

3. válasz, Stewe:

Lengyel, magyar – két jó barát szócikkünk genetikai aspektust is említ. – Stewe Feedback 2010. január 13., 13:11 (CET)[válasz]

Sorrentói emlék

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Nem tudom megtudná e valaki adni a "Szorentói emlék" cimű dal szövegét? Sauerwald Gábor
--207.210.49.85 (vita) 2010. január 12., 20:50 (CET)[válasz]
Megadni nem, de itt megtalálod a Sorrentói emlék dalszövegét. Valószínűleg az írásmód miatt kerested máshol hiába. – Stewe Feedback 2010. január 12., 20:54 (CET)[válasz]
 megjegyzés Egy 1938-40 körül megjelent, korabeli slágereket tartalmazó kottában az egyik szakasz így szólt: Szerelmet hozott a szellő / narancsligetek felől / te voltál nekem az első / hittük azt a vágy megöl / hittük azt, hogy hű az ember / és a szív örökké él / Sorrentóban bölcs a tenger / csak mesél egy vén mesét. (A többire nem emlékszem). – 84.1.187.20 (vita) 2010. január 12., 22:20 (CET)[válasz]
Talán ez volt a szöveg: Hollós Ilona : Sorrentói emlék (Torna a Surriento) - dalszöveg
Talán le is tudod játszani... vitorlavita 2010. január 12., 23:18 (CET)[válasz]