Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-01-04

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Ma

2010. 1. 1. « 2010. 1. 2. « 2010. 1. 3. « 2010. 1. 4. » 2010. 1. 5. » 2010. 1. 6. » 2010. 1. 7.

Szeretnem megrendelni a sakkvilagot.

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hany forintba kerul egy ujsag.

--91.147.231.37 (vita) 2010. január 4., 18:42 (CET)

Válasz:

Én a helyedben itt keresnék erről információt: http://www.sakkvilag.hu

Karmela^üzenőlap 2010. január 4., 19:15 (CET)

Kieg.:

Ez a Magyar Sakkvilág impresszuma, ebből kiderül. - vitorla^vita 2010. január 4., 19:27 (CET)

Hasáb

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok Hogy néz ki egy trapéz ill. rombusz alapú hasáb hálója? Fontos lenne!! Előre is köszi:Norbi

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.14.7 (vitalap | szerkesztései) 2010. január 4., 18:51

1. válasz, Szalakóta:

Kedves Norbi!

Nem találtam képet.

A trapéz alapúé így néz ki: a hasáb alapja, egy trapéz, az oldalára téve a téglalap alakú oldalak, majd az egyikhez csatlakozva a másik trapéz. Ha ez nem húrtrapéz, akkor látszik, hogy a másik tükörképe. Szalakóta ^vita 2010. január 4., 19:20 (CET)

A rombusz alapúé hasonló. Vagy négy egyforma téglalap, az egyik két kimaradó oldalára téve a két rombuszlap, mint egymás tükörképe.

Mindez azonban csak az egyenes hasábokra igaz. A ferde hasábok testhálója nehezebb. Szalakóta ^vita 2010. január 4., 19:24 (CET)

2. válasz, Karmela:

Nézd meg a 18-22. oldalakat ezen a helyen: Ismerkedés a hengerrel, hasábbal

Itt egy egész sor test hálóját megtalálod: Exploring Geometry - Nets for geometric solids, köztük a rombusz alapúé. Ez pedig a trapéz alapúé.

Karmela^üzenőlap 2010. január 4., 21:08 (CET)

3. Stewe Ha nem késő, holnap reggel fel tudom tölteni a képet.– Stewe ^Feedback 2010. január 4., 21:18 (CET) De látom már felesleges.... :) – Stewe ^Feedback 2010. január 5., 05:45 (CET)

4. válasz

Gyorssegély.

Fájl:~tmp~hasábok.png

Remélem, hogy egyenes hasábra gondoltál, mert ezek azok. Előbb az alap felülnézetből, aztán az arra emelt hasáb találomra enyhe felső rálátásból, perspektivikus torzítás nélkül. Harmadikként kitettem egy téglalap alapú hasábot, azaz téglatestet is, hogy látható legyen, a másik két hasáb elbillenő látszata csak az alap furcsa alakjából következik, a téglatestnél ezt már megszoktuk. Mivel lehet, hogy a háló a kiterített rajzot jelenti, mindjárt hozom azt is. - Orion 8 ^vita 2010. január 4., 23:04 (CET)

Fájl:~tmp~hasábok2.png

Már itt is van. Az első három rajz azt illusztrálja, hogy ugyanazt a trapéz alapú egyenes hasábot, mint minden mást, többféleképpen is ki lehet teríteni. A hasábok magassága nem egyezik meg az előző ábrán láthatóval, azt csak találomra választottam, mert cifra számítgatás kellett volna ahhoz, hogy a két ábrát szinkronba hozzam. De a magasság ilyen hasáboknál mindig csak a téglalapok magasságát befolyásolja. - Orion 8 ^vita 2010. január 4., 23:40 (CET)

Jégkorszakokról bővebben?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok! Lerágott csont a jégkorszak (mamutok miegymás), de mégse. Nézelődtem a jégkorszak cikkben és azt találtam, hogy a hegymászó gyerek kitalálta, mert régebben nagyobb volt a gleccser, meg x ezer évenként van jeges időszak, meg hogy a jég tavakat váj ki. Nem kérdőjelezem meg azt, hogy nem is olyan rég voltak hidegebb időszakok az északi féltekén, mert miért kellett a régi állatoknak a vastag bunda. Csak a hideg ellen.

Viszont. Milyen vastag lehetett az a jégtömeg, ami pl. a finn tóvidéket kivájta, és miért mozgott egy jégtakaró sík terepen? Vagy 1000-1500 kilométert csúszott a Skandináv hegységről, úgy, hogy sehol nem akadt el, vagy torlódott fel? Ott más hegy tudtommal nincs. De nagyon Amerikában sem pl. a Nagy-tavak környékén. Kilométer vastag jégmező? Vagy legalább több 10 méter? Honnan annyi hó még akár 90000 év alatt is? És hogy mászik el az annyit, hogy tavat csináljon.

Szóval keresek valami bővebb jégkorszakos könyvet, vagy egyéb forrást, vagy legalább fenti kérdésekre magyarázatot. Köszike.

--94.21.234.226 (vita) 2010. január 4., 21:20 (CET)

Tűzoltásként röviden annyit, hogy nem 9000 év alatt gyűlt a jég. A lehűlés valójában 90-65 millió éve kezdődött (amikor is a kréta kor elején egyszercsak újra megjelentek az évszakok váltakozását jelző nyomok), és 24 millió éve jégkorszak van. Nem volt. Van. Amíg jégsapka van bármelyik póluson, addig jégkorszak van, mert az nem természetes állapota a földnek. A gleccserek csak a hegyekről csúsznak le. A síkságokon nincs gleccsernyom, a tavak nem a gleccsermozgásokkal alakultak ki. Itt egy kicsit körül lehet nézni: Jégkorszak. A síksági tómedrek esetében csak rossz fogalmazásnak tartom, hogy a jég vájta ki. A Nagy Tavak esetében az üledékes kőzetekből álló USA terület itt érintkezik a kanadai pajzs gránittestével, és a kanadai hegyvidék lábánál alakultak ki a tavak. A gránitról az üledékre érve a jég belevágódott a felszínbe. L András^→ 2010. január 4., 21:47 (CET)

Hadd helyesbítsek, a Jégkorszak szócikk azt írja, hogy globális lehűlési időszakban, viszont azon belül két jégkorszak között vagyunk. A jég vastagságáról: gondolj csak arra, hogy az Antarktiszt fedő jég is több kilométer magas, vagyis ilyen létrejötte nem lehetetlen. Ilyen magas jégnek az alsó rétege a hihetetlen súly alatt már viszkózussá válik, és ha nagyon lassan is, de kifolyik oldalt, mint a süteményből a lekvár, ha szabad ilyen kalóriadús hasonlatot bevetnem. Mivel a jeges területre újra és újra csapadék hullik, ez biztosítja a jég utánpótlását, és azt a nyomást, amely a gleccsernyelvet tolja. Ráadásul ha az időjárás a jéghatáron is hideg, akkor a gleccser közvetlenül is hízik az ottani csapadéktól. Nehéz elhinni, de az északi földeken mindenfelé ott az emléke annak, hogy a lassan előrehatoló jég számára jóformán nincs akadály. Csak a hegyek, de a lassan nyomuló jégár ott is megtalálja a völgyeket. Maga a jég is képes a sokkal puhább talajt feltúrni, de a gleccserek útján kialakult mélyedések, medrek többnyire a jég alatt születtek, a jég által görgetett moréna, azaz kemény sziklákból álló hordalék marja ki azokat. Pont ugyanezt a technikát alkalmazzuk kicsiben például a kemény üveg csiszolásakor, csak nagyságrendekkel rövidebb idő alatt. De nekünk tízezer év is teljesen felfoghatatlan idő, ha ennyi idő alatti terepváltozást kell elképzelnünk.

Az éghajlat enyhülésekor a jég "visszahúzódása" már nem ilyen mozgást jelent, egy-egy helyi szakaszon való esetleges átrendeződéstől eltekintve, hanem egyszerűen csak elolvad a jégsapka széle, a melegedéssel egyidejűleg egyre feljebb. - Orion 8 ^vita 2010. január 5., 00:04 (CET)

A helyesbítés a ma általában alkalmazott módon helyes. Azonban az interglaciális nem két jégkorszak közti periódus, hanem egyazon jégkoszak két viszonylag hidegebb időszaka közti viszonylag enyhébb kor. Geológiailag teljesen helytelen a sokszor alkalmazott fordulat: az utolsó jégkor végével... Az utolsó jégkorszaknak még nincs vége. A Föld történetének magasan túlnyomó részében állandó jég sehol sem volt. L András^→ 2010. január 5., 00:47 (CET)

A Kansas Egyetem kutatói szerint a kozmikus erők vezérlik a földi életet.A csillagok nem fixek az űrben, időnként galaxisokon száguldanak át, vagy olyan kis távolságban tűnnek fel egymás közelében, ami elég egy rövid kozmikus randevúhoz. A Nap például folyamatosan köröz a Tejút középpontja körül, eltávolodva, majd újra megközelítve azt, miközben fel és le mozog a galaktikus síkon. Egy fel-le ciklus 64 millió évet vesz igénybe, ami hasonlít a biodiverzitási ciklushoz. Két évvel ezelőtt a kaliforniai Berkeley Egyetemen megállapították, hogy a tengeri kövületek tanúsága szerint a biodiverzitás, azaz a bolygón élő különböző fajok száma 62 millió éves ciklusokban emelkedik és csökken. A Föld nagy tömeges kipusztulásaiból legalább kettő, a 250 millió évvel ezelőtti Permi-triász és a körülbelül 450 millió évvel ezelőtti Ordovicium-kori kihalás párhuzamba hozható a fenti ciklus csúcsaival, ami nem magyarázható az evolúciós elmélettel mindezt a Nap galaktikus utazása okozza. A tudósok ismeretei szerint a Tejútra gravitációs vonzást gyakorol egy hatalmas galaxishalmaz, az 50 millió fényévnyire elhelyezkedő Virgo. Az Kansas Egyetem részéről Adrian Melott és Mikhail Medvedev spekulációja szerint, ahogy a Tejút halad a Virgo-halmaz felé egy lökéshullámot (bow shock) hoz létre maga előtt, hasonlót a szuperszonikus sugárhajtású gépek által keltetthez.
Na kedves kérdező,hát így állunk.Hogy a jégkorszakokról egy szót sem száltam? Dehogynem.Csak olvass figyelmesen.Az Én mesém ilyen.Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 5., 15:11 (CET)

Így van, az a baj, hogy a csillagok meglazultak az űrben, ez szerintem a műholdak miatt van – Villanueva ^vita 2010. január 5., 19:18 (CET)

Én meg azt hittem a műholdak olyanok,mint az átmeneti jelenségek,mint minden emberi tákolmány.

Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 6., 11:48 (CET)

Kedvetlen ismeretlen, a dolog már nem tartozik az eredeti kérdéshez, de az általad vázolt, nem teljesen hihetetlen elméletnek számomra van egy gyenge pontja. Anélkül, hogy a leírt számok ellenőrzését elvégezném. Feltételezi ugyanis, hogy a megnevezett 62 millió éves ciklusnak most pont a végén vagyunk. Vagyis hogy most is egy olyan időszak van, amelyet ugyanúgy tömeges kihalások jellemeznek, mint az említett más időszakokat. Nem tudom, hogy erre milyen jelek utalnak, hogy vannak-e ilyen jelek. Mert ha nincsenek, akkor a ciklusnak akármely másik pontjánál is tarthatunk éppen, ekkor viszont előre és tévesen befolyásolt vizsgálódás eredménye is lehet a távoli múltban kimutathatónak látszó többi csomópont felismerése. - Orion 8 ^vita 2010. január 6., 00:24 (CET)

. A lökéshullám mögött túlhevült gáz és kozmikus sugarak áramlanak, amitől általában a galaxis mágneses mezeje megvédi naprendszerünket. 64 millió évente azonban a Naprendszer ciklikus utazásai következtében a galaktikus sík fölé emelkedünk. Ekkor kisebb a védelem és jóval nagyobb kozmikus sugárzás mennyiségnek vagyunk kitéve, vélik a kutatók. A sugárzás erősödése közvetlen és közvetett hatásokat gyakorol a földi organizmusokra. Megnő a genetikai mutációk aránya, melyek a DNS sérülések kijavításának képessége rovására mehetnek, különböző betegségekhez vezetve, mint a rák. A kozmikus sugárzás kapcsolatba hozható a felhőzet növekedésével, ami képes jégkorszakot zúdítani egy bolygóra, de kölcsönhatásba is léphet a légkör molekuláival, melyek ennek hatására az ózonréteget pusztító nitrogén-oxid termelésébe kezdenek, csökkentve a Nap káros ultraibolya sugárzása elleni védelmet.

Egyébként ha érdekel a téma,a googelba írd be:Virgo halmaz.
Értelek én téged,magam is csak egy hipotézis a sok közül-re tekintek a dologra,ámbár amig jobbat nem tudok,nem kérdőjelezem meg.Viszont azt gondolom jó lenne a témával kapcsolatban egy eszmecsere veled,de tartok tőle,a kérdezőt nem érdekelné.Ezért teszek neki terítékre néhány forrást: [1]; [2]; [3]

Saját megemésztett változatom pedig az,hogy elsődlegesen a Földi hőmérséklet a napsugarak beesési szögétúl függ.A pólusokon ez a szög kicsi,az egyenlítő tájékán pedig ~ 90° itt pontossabban megvan [4];Ha a Föld forgástengelyének az ekliptikához való viszonyulása megváltozik,akkor ez globális klímaváltozáshoz vezethet.Ha,Földünket körülvevő légpárna összetétele úgy alakul,miszerint visszaveri a napsugarakat az szintén zenész.(katasztrófális vulkánkitörés)A naptevékenységet nem tartom életszerűnek a klímaváltozást illetően.
Nekem ennyire futja.A nagy hipotézisek pedig maradjanak meg a tudós kutatóknak. Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 6., 13:19 (CET)

Nézd, az elmélet részleteivel én nem akarok foglalkozni, mert a nehezen elképzelhető, de egyelőre - az elmélet híveinek szerencséjére - nem vizsgálható hatások, mint például a Galaxis állítólagos mágneses mezője, hosszú és felesleges vitát szülnének A Föld forgástengelyének állásszöge és az éghajlat közötti szoros összefüggéssel már iskolás korom óta én is tisztában vagyok, de nekem nem derült ki, hogy ez milyen okból kapcsolható össze a Naprendszernek a Galaxis egyenlítői síkjához képes elfoglalt mindenkori helyzetével. Hagyjuk, azt javaslom, de legalábbis ne itt folytassuk. Nekem egyetlen kérdésem volt, és az megválaszolatlan maradt: miért, milyen alapon számolnak az elmélet hívei az állítólagos kozmikus periódusokkal úgy, hogy azokat mindig a jelentől kezdődve mérik visszafelé az időben? Azok a csúcspontok, amelyek bizonyítására ősgeológiai bizonyítékokat mutatnak, a periódus kitüntetett pontjai. Miért lennénk mi most ezen a kitüntetett ponton, miért nem a periódus bármely más pontján? De vegyük úgy, hogy a kérdés költői, mert valószínűleg tetszés szerinti időponttól számítva is találhatnánk a változatos földtörténeti múltban jelentős eseményeket kívánság szerinti ütembe sorolva. - Orion 8 ^vita 2010. január 6., 16:07 (CET)

Csak az az érdekes,hogy a Kansasi kutatók téziseit,megerősítette egy független instancia az az a Berkeley kutatói.No,de spongyát rá,mindörökké ÁMEN. Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 6., 18:33 (CET)

Attila (Isten ostora) feleségei

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Olvastam a mondát, meg sok szöveget Attila alakjával kapcsolatban. Kérdésem: Ki volt Réka (főasszony)? Attila első felesége? Hány felesége volt Attilának?

--81.181.115.17 (vita) 2010. január 4., 22:28 (CET)

A hunokról fennmaradt ókori forrásokról

A még napjainkban is gyermekcipőben járó történettudománynak egyelőre nincs sok hitele az elmúlt másfél évszázad történetírásának és történelmi tárgyú szépirodalmának közkinccsé vált megállapításaival szemben. Mi mást tehetne: önmagával szemben állít fel egyre szigorúbb követelményeket. Mindenekelőtt megbízhatóságuk, hitelességük szerint rangsorolja és osztályozza a ránk maradt forrásokat.

Első helyen a vizsgált korszak főszereplőitől származó írott feljegyzések állnak. Ilyenek a hunoktól nem maradtak ránk, tehát elfogulatlan megítélésük lehetősége örökre elveszett. A hun régészeti emlékek (sírleletek, áldozati maradványok, elrejtett ékszer- és pénzkincsek) és a hadjárataik során előidézett pusztítások nyomai (ókori városok és erődök égett törmelékrétegei, melyek a sírokkal egyenértékű, hallatlanul fontos dokumentumok!), bármily hihetetlennek tűnik: csak 1932 óta ismertek, megszólaltatásuk napjainkban is tart. Így hát a sok monda és szöveg, amire a kérdésedben utaltál, ennyit is ér. [5] - Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 5., 18:16 (CET)

Mégis hátha segíthetek,kicsit ódzik a bocskorom ,de mindegy.Mutatok néhány forrást.Talán találsz bennük valamit [6]; [7]; [8]; és most figyelj.Mindössze 450 körül járunk a krisztusi időszámítás után.Kedves kérdező,hol voltak akkor a nők ? Én neked megmondom,a béka feneke alatt két lépcsőfokkal.Vagyis sehol.(sajnos)Ezközök voltak,az uralkodó osztály és uralkodók kéj-játékszerei.Kéjportéka.Az a bizonyos asszony, talán Kréka,vagy Réka sem lehetett más.A hárem egyike.Milyen feleség ? A barbár nomád népeknél ? Ilyen mogulnál mint Attila ? Azt a nőt szerezte meg akit akart,úgy ahogy akarta és megtartotta ameddig akarta,annyit amennyit akart.Ez így volt akkor életszerű.Ja,majd elfelejtettem,nem kellett beszámolnia senkinek.Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 6., 17:56 (CET)