Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-16

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-23 Ma

2009. 11. 13. « 2009. 11. 14. « 2009. 11. 15. « 2009. 11. 16. » 2009. 11. 17. » 2009. 11. 18. » 2009. 11. 19.

mi a tachymeter.

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

 mi a tachymeter szo jelentése.

--89.132.24.115 (vita) 2009. november 16., 17:11 (CET)[válasz]

A számlapon lévő skála, amely az egységnyi távolság megtételéhez szükséges idő alapján méri a sebességet Óraszótár]Dencey ^vita 2009. november 16., 17:31 (CET)[válasz]

A szó másik jelentése pedig egy földmérő műszer, még az analóg korból (nevezik tahiméternek is). Ez szöget mér és elmés módon a céltávolság is megállapítható, aminek segítségével poláris koordináta-rendszerbeli méréseket lehet végezni. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 16., 22:58 (CET)[válasz]

Ausztrália tengeri felségterülete 1959-ben

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ausztália felségterülete az Indiai-óceánon.Arra lennék kiváncsi hogy Ausztrália déki részén az Iniai-óceánon hány kilóméteres sáv tartozik a szárazföldhöz 1959-es adatok érdekelnek.1978 óta 370km ez a zóna.Kerestem már több lexikonba de 1978 előtti adatokat nem találtam.Telefonon felhivtam az ELTE természet tudományi karának illetékes professzorát de ő gyorsan lerázott.

Ausztál állampolgárságot szeretnék kérni.1959-ben hajón születtem az Indiai-óceánon, és ezért szeretnék minél több információt beszezni erről atémáról.

Előre is köszönöm a segitséget. Ha valaki tud segiteni irjon: e-mail cimem: xxx@xxx.hu

Ennek a szövegnek a helyére írd a kérdésedet kerek mondatokban!

--84.236.3.2 (vita) 2009. november 16., 18:14 (CET)[válasz]

(A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)

M.N.Shaw - Nemzetközi jog forrásai (egy. jegyzet) - ebben a szövegben részletesen szó van a parti tenger fogalmáról, történelméről, méretéről (nem Ausztrália szemszögéből)

A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE - ez is említi: 3-12 mérföld

Vízi áruszállítás - KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA, Gyöngyös - ennek a dokumentumnak 142-143. oldalán ez olvasható:

"Felségvizek/Parti tengerek

Egy ország tengerpartja felségvíznek számít, ahol az adott ország törvényei a mérvadók. Hagyományosan a felségterület a tengereken három tengeri mérföld. Az ENSZ megfelelő konvencióját aláíró országok ezt kiterjeszthetik 12 mérföldig (1 tengeri mérföld 1853 méter).

Nyílt tenger

A parti felségvizekhez csatlakozó tenger a nyílt tenger, ahol a tengerek szabadsága elv érvényesül.

Gazdasági zóna

A tengerparti országoknál lévő tengerek 200 tengeri mérföldes sávban gazdasági zónát jelentenek, melyek az illető parti országok egyedüli gazdasági használatára állnak rendelkezésre. Ez azonban nem érinti a hajózás szabadságát.

A Föld felszínének mintegy háromnegyed része tenger és a nagy távolságok és árutömegek, valamint a viszonylagosan előnyös költségtényezők szempontjából a tengeri vízi utak jelentősége figyelemreméltó."

Tovább nem érdemes keresni...

Az biztos, hogy Ausztrália határai nemcsak az ötödik kontinens körül húzódtak, hiszen 1972-ig szárazföldi határa volt Indonéziával is, Új Guinena szigetén - azóta az ausztrál rész (a sziget keleti fele) önálló állam: Pápua Új-Guinea.

Egyébként a véleményem az, hogy hajón születettek állampolgársága nem a tengerparttól való távolságtól függ, hanem a hajó nemzetiségétől - ha egyáltalán ez szóba jöhet!

vitorla^vita 2009. november 16., 20:06 (CET)[válasz]

A zsarnokölés tana

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ennek a szövegnek a helyére írd a kérdésedet kerek mondatokban!

16., 20:51 (CET) kedves wikipédia! ismételten lenne egy kérdésem, de most némi információt is szolgáltatok előtte: egy Kálvin János nevű ember bevitt a törvénybe egy tant, melynek neve volt a zsarnok ölés tana... ez arra szolgált, mondák ki: hogy ha egy király, uralkodó nem jó a néphez, úgymond zsarnok, akkor leválthassák, pontosabban megölhessék...persze tegyék ezt szabadon, ez mostantól nem lesz felségárulás...1649-ben ki is végeznek egy ilyen királyt.... és a kérdés: hány királyt és uralkodót öltek meg emiatt( vagy erre hagyatkozva...) napjainkig bezárólag?(elég csak egy szám, de egy névsort is elfogadok:D) tiszteletre méltó segítőkészségüket köszönöm: slipknoter

--188.156.205.73 (vita) 2009. november

Én ezzel a találati listával küzdöttem meg: Google - Kálvin zsarnokölés - összesen 103 találat

Az első 15-öt végignéztem. A elv legrészletesebb kifejtését a hetedikben találtam meg: Miklós - Történelem - Reformáció és a Katolikus megújulás - íme:

"Az eleve elrendelés (latinul predesztináció) tana szerint nem az ember viselkedése, hitte vagy a vallási törvények, megtartása adhat üdvözülést, hanem egyedül Isten akarata. A földi életben a munka is Isten rendelése, ahogy a munka eredményessége is az. Ezért a munkát, mint Istenek tetszőt, mint hivatást kell végezni, bízva Isten akaratában. Kálvint tanai a szorgos polgári munka hatalmas szellemi igazolást jelentették. A kálvinista egyházakat vezető egyháztanácsok (presbitériumok) hasonlóak voltak a városi tanácsokhoz. A presbitériumokba a lelkészek mellé polgárokat is beválasztottak. Szerinte a nép választott tisztviselőinek Istentől rendelt kötelezettségük megfékezni a zsarnokok önkényét. Kálvin e tételét zsarnokölési elméletnek szokás nevezni, s az uralkodóval szembeszegülő Kávinista rendek szerte Európában szívesen hivatkoztak rá."

Semmiféle zsarnokölés megtörténtéről nem tesz említést a honlap...

Valami ilyesmit sejtetne a kilencedik weblap: Történelem érettségi megoldások 2008 - Tompa:

"- A második forrás a kálvini tanok másik fontos elemét, a zsarnokölés elméletét írja körül. A társadalmat a nép által választott tisztségviselőknek kell vezetniük, akiknek Istentől rendelt kötelességük megfékezni a zsarnokokat (pl. a királyt). Erre hivatkozva indít pl. számos felkelést a magyar nemesség a Habsburgok ellen a XVII. században."

45 éve érettségiztem, talán ezért, de én nem emlékszem zsarnokölésre...

Eljutottam a 15. weblapig a böngészésben, de csak ez a kettő volt a legbőbeszédűbb - addig csak megemlítették Kálvin nevével kapcsolatban ezt az elvet....

vitorla^vita 2009. november 16., 22:29 (CET)[válasz]

A pontos számot sosem lehet megadni. Ott kezdődik a dolog, hogy az igazi zsarnokölők Harmodiosz és Arisztogeitón voltak. Azóta a zsarnokölésnek nimbusza van. Már Marcus Iunius Brutus is majdnem szobrot kapott a senatustól Caesar meggyilkolásáért. Kálvin csak egy volt a sok közül, aki macchiavellista módon közelítve erre szentesítést is adott. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 16., 22:46 (CET)[válasz]

A vallási alapú „zsarnokölés” többször is előfordult Kálvin után, nem feltétlenül az ő követői között. III. Henrik francia királyt egy fanatikus katolikus ölte meg 1589-ben, mert protestáns volt a trónörököse. A bizonyos utód, IV. Henrik aztán katolizált, de ezt a szélsőségesek nem akarták elfogadni, ezért több merényletet követtek el ellene, amik közül az 1610-es sikeres volt. A puritán protestánsok vallási hevületének mindenekelőtt az anglikán, de katolicizmussal is vádolt I. Károly angol király esett áldozatul 1649-ben, akit bibliai alapokon ítéltek halálra, de persze a kivégzéséhez vastagon hozzájárult a király politikája is. Más vallási alapú uralkodóölés most nem jut az eszembe... – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 17., 01:25 (CET)[válasz]

A fentieket olvasva úgy tűnik, hogy a későbbi magyarázók kissé átértelmezték Kálvin álláspontját, ami eredetileg ez volt: "Ami az állami kormányformát illeti, mindegyiknek, sőt még a zsarnokságnak is engedelmeskedni kell, mert még a rossz uralom is az Istentől van, aki azt a megjobbítás végett küldi reánk. Az Úr a fennhéjázó királyok véres kormánypálcáját összetöri. Hallják meg ezt a fejedelmek és rettegjenek! Nekünk azonban nagyon kell óvakodnunk attól, hogy... ama tisztelendő hatalomnak fenségét, amelyet az Úr a legnyomósabb parancsokkal szentesített... meg ne vessük, meg ne sértsük.

Csak egy esetben szabad a világi hatóság parancsainak ellenállani, ha e parancs attól az engedelmességtől akar elvonni, amellyel Istennek tartozunk."(Institutio IV. XX. 31-32.)

Forrás: [1] illetve az Institutio angol szövege. – Hkoala 2009. november 17., 14:12 (CET)[válasz]

A kitétel normális esetre vonatkozik. Egyebekben kidolgozza a zsarnokölés elméletét: minden hatalom Istentől való, aki azért ad hatalmat valamely uralkodónak, hogy azt az alattvalók érdekében használja. Amennyiben hatalmával visszaél (zsarnokoskodik), a hívek közösségének (s nem az egyes híveknek) jogában áll akár a megölése is. Ez az Intstitutio religionis Christianae mondanivalója. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 17., 16:07 (CET)[válasz]