Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-28

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Ma

2009. 10. 25. « 2009. 10. 26. « 2009. 10. 27. « 2009. 10. 28. » 2009. 10. 29. » 2009. 10. 30. » 2009. 10. 31.

Kutyasors

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Van-e tudományos alapja összehasonlítani a kutya életkorát az emberével?(1 emberi év=7 kutya év)

--95.85.155.84 (vita) 2009. október 28., 12:33 (CET)

Nincs. Sem tudományos, sem másmilyen alapja nincs. Bugyuta számolgatás azzal, hogy az ember átlagéletkora (nagyjából) 70 év, a kutyáé meg 10. Egyrészt a kutyák átlagéletkora alaposan szóródik, egyes fajták 16-18 évig is élnek, mások meg 8-nál tovább nem nagyon. Másrészt a középkorban, amikor 27 év volt az átlagéletkor, akkor máris bajos lenne az összehasonlítás. Egyébként sem passzolnak a kutyéletkorok a hétszeres emberi életkorral biológiailag: a hétéves embergyerek még nem ivarérett, a nyolcéves moszkvai őrkutya viszont öreg mint az országút. Egy régebbi keverékkutyám 13 évesen átugrálta a 2,5 méter magas kapumat. 91 éves volt? L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 12:40 (CET)

Az angol Wikipédia hosszú cikket szentelt ennek a kérdésnek: en:Aging in dogs. Ez a cikk is alátámasztja amit András ír, tehát hogy az 1:7 átszámítás minden eresztékében recseg-ropog. A fő probléma, hogy az ember és a kutya biológiai érettsége más ritmusú, a felnőtté érés és az öregedés fázisai másként arányulnak a várható élettartamhoz. Ehhez járulnak még a kutyafajták közötti élettartam eltérések is. A cikkben több diagrammot is találsz a számos átszámítási lehetőségnek megfelelően. Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 15:28 (CET)

professzor emeritusz

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

professzor emeritusz

--83.216.42.223 (vita) 2009. október 28., 19:23 (CET)

Nem pontosan értem a kérdést. Ha a szó jelentése, akkor itt érdemes körülnézni. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 19:31 (CET)

Meg itt is: professor emeritus - vitorla^vitalapomra 2009. október 28., 19:40 (CET)

fizikai jelenségek

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kellemes nyári reggel napkeltekor miért van hűvös és páralecsapódás?

A föld felszínén hőáramlás jelensége és a jelenség megnevezése.

--212.92.27.253 (vita) 2009. október 28., 19:36 (CET)

A kérdésed két részre osztandó.

• Napkeltekor, reggel azért van hűvös, mert egész éjszaka nem süt a Nap, tehát nincs ami pótolja azt a hőt, amit a Föld kisugároz a világűrbe. Ez fokozottan érvényesül, ha nincs felhőzet az égen.

• Harmat akkor jelenik meg, amikor a felület hőmérséklete eléri a levegő hőmérsékletének harmatpontját, vagyis az ezzel a felülettel érintkező levegőréteg hőmérséklete annyira alacsony lesz, hogy ez a levegőréteg a benne lebegő párarészecskék szempontjából telítetté válik.
  A levegő vízgőzbefogadó-képessége függ a hőmérséklettől. A melegebb levegő több nedvességet képes raktározni. Ezért van az, hogy ha nedvességtartalom nem változik, de a levegő hűl, akkor van egy olyan hőmérséklet, amelyre lehűtve telítetté válik. (Ezt nevezik harmatpontnak.)
  Ez akkor következik be, amikor - a napkelte után már vagy a napnyugta után még - melegebb levegő a lehült felülettel érintkezik (mert a felületet még mindig nem érte vagy már nem éri egy ideje napsütés).

A külső hőmérséklet csak annyiból nem mindegy, hogy ha nagyon alacsony a hőmérséklet, fagypont alatti, akkor nem harmat csapódik le a hidegebb felületeken, hanem dér keletkezik rajtuk.

vitorla^vitalapomra 2009. október 28., 20:24 (CET)

A kérdés második része megválaszolatlan maradt. Ha jól sejtem, a kérdés kitalálója egy nagyon egyszerű meteorológiai jelenségre gondolt, amely nem más, mint a szél. A jelenség leírásakor nagyon sokféle dologról szólni kellene, de az egésznek az a leglényege, hogy ha valahol felmelegszik a levegő, akkor az felemelkedik, és a helyére a felszín mentén (ez néhány kilométeres magasságú légréteget is jelenthet) a többi helyről hidegebb, tehát sűrűbb, nehezebb levegő áramlik át, arra törekedve, hogy a területen a légnyomás mindenhol egységessé váljon. Ez az átáramlás maga a szél. Mivel eközben a területek hőmérséklete is változik, a jelenség felszíni hőáramlásnak is tekinthető, bár a hő áramlása valójában a meleg levegő felemelkedése alakjában, függőleges irányban indul meg. - Orion 8 ^vita 2009. október 28., 22:59 (CET)

Készítettem egy nagyon vázlatos képet Orion szavainak alátámasztására:

A hűvös levegő beáramlása a felszálló meleg levegő helyére

Az ábra bal oldala a hajnalban, a jobb oldala az alkonyatkor fennálló helyzetet mutatja. A függőleges vonal a mi helyünket jelzi. Alatta a vastag nyíl azt jelzi, hogyan halad a sötétség/világosság-, illetve a világosság/sötétség-határ keletről nyugatra.

Velük együtt vándorol a feltámadó szellő is.

Amit - természetesen - hűvösnek érzünk, az addigi hőérzetünkhöz viszonyítva - ami reggel általában nem kellemes, alkonyatkor viszont gyakran az...

Ez a szellő, ha már elég közel van hozzánk ez a határvonal, úgy támad fel. Viszont, ha már elég messze van tőlünk ez a határvonal, el is áll. Mivel ekkor a felszín is, a levegő is körülöttünk már mindenhol szinte egyforma hőmérsékletű...

(De ahogy vándorol nyugat felé ez a határ, úgy vándorol ez a szellő-zóna.)

vitorla^vitalapomra 2009. október 29., 12:42 (CET)

Kösz, jó az ábra, biztosan segít. Azt se hallgassuk el, hogy egészen más a napi hőmérséklet-görbéje egy erdőnek, egy tónak, szántónak, városnak, emiatt szintén kialakulnak eltérő hőmérsékletű foltok egymás mellett, aztán persze ott vannak még a ciklonok által képzett sokkal nagyobb jelentőségű frontok, meg még mindenféle, szóval zűrös ügy. Ha nem lenne az, nem lenne olyan komplikált dolog a jósok munkája. De a fizikai lényeget elmondtuk, szerintem többet a tanár néni sem vár. - Orion 8 ^vita 2009. október 29., 16:14 (CET)