Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-09-03
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-18, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-14 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-15 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-16 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-17 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-18 Ma
A kaszálással kapcsolatos szavak
[szerkesztés]
MegoldvaHiányzik az aláírás!- mi a szalma,széna,szenázs,fűliszt.szilázs
- --86.101.61.1 (vita) 2009. szeptember 3., 14:06 (CEST)
A szenázs fűfélékből erjesztéssel előállított takarmány. A szilázs majdnem ugyanez, mindössze annyi különbséggel, hogy nedvesebb.
A fűliszt szárított fűfélék őrléséből lesz.
A szalma a learatott gabona (búza, árpa, stb.) szárát jelenti.
Széna: a lekaszált füvet hagyják megszáradni (széna a kora nyári kaszálásból származó, a késő nyári/őszi kaszálást többnyire sarjúnak hívják).
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lord Sólyom (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 3., 14:19
Magyarországi városok a lakosság létszáma szerint
[szerkesztés]
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Melyek Magyarország öt leglakottabb városai?
- --79.121.108.148 (vita) 2009. szeptember 3., 15:03 (CEST)
fejből: Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs.
- A 6.-ik (nem kérdezett) Győr.– 145.236.117.173 (vita) 2009. szeptember 4., 10:38 (CEST)
A Magyarország városai cikkben kattints kétszer a Nép. szöveg melletti bigyóra, akkor sorba rakja népesség szerint. – 
Alensha sms 2009. szeptember 3., 23:31 (CEST)
Erdei köbméter (már megint)
[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
Mennyi a mérete 1 erdei köbméternek?
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.0.86.214 (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 3., 16:53
Ez a keresés segíteni fog:[1]
Nem lenne-e kedve valakinek kiegészíteni a köbméter cikket?
Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 3., 22:05 (CEST)
1 erdei köbméter=175cm magas,1méter széles,1méter hosszú.Fa kitermelő vagyok.PL – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lpinter54 (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 4., 13:43
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Miért,mikor,és hogyan alakult ki a mértékegységrendszer?
- --Dudi61 vita 2009. szeptember 3., 17:05 (CEST)
A jelenleg használt SI mértékegységrendszert a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (General Conference on Weights and Measures) fogadta el 1960-ban. Ajánlat: A Méterrendszer kialakulásának története – Dencey vita 2009. szeptember 3., 22:03 (CEST)
latin házifeladat
[szerkesztés]|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
Miért leánynyelveknek hívjuk a latin elágazásait?
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dali (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 3., 19:55
A kérdés jogos. Egyrészt mert szeretünk képszerű hasonlatokban beszélni a dolgok egymáshoz való viszonyáról, lásd példának a leányvállalat szót, de a filiálé (valaminek a leágazása, fiókja stb.) ugyancsak a 'lánya vkinek' jelentésű filiából származik.
Ami mármost az úgynevezett latin vagy román nyelveket illeti: ez már sokkal inkább nyelvpolitikai kérdés és identitásbeli, mert hiszen az, hogy egy változata valamelyik nyelvnek „önálló” nyelvnek számít-e vagy nyelvjárásnak, inkább politikai mint nyelvészeti döntés eredménye. Vannak azért szempontok: ha önálló nemzetiséggel bíró kultúra elsőrendű anyanyelve egy nyelv, akkor az nyilván önállónak számít. Ugyanakkor például az amerikai angolt senki sem tekinti önálló nyelvnek, mert van más szempont is: a külön fejlődés. Ezt az amerikai vagy az ausztráliai angol esetében nem tekintik elégségesnek ahhoz, hogy önálló nyelvről beszéljünk.
A latin nyelvek akkora területet fednek le, és a latin elterjedése óta mindig is akkora területet fedtek le, hogy a globalizáció előtt elképzelhetetlen lett volna a teljesen egységes fejlődés, nagyon hamar megmutatkoztak a helyi változatok eltérései. Onnantól viszont már területi és kulturális identitás kérdése, hogy például a spanyol nyelvjárásai nem számítanak önálló nyelvnek, sem az olasz nyelvjárásai, még azok sem, melyeknek a beszélői nehezen értenék meg egymást.
A leánynyelv tehát végső soron azt van hivatva kifejezni, hogy az illető nyelv ugyan önálló nyelvnek számít, de egy másik nyelv elkülönülő fejlődésének az eredménye, és mint ilyen nincs egyedül, a többi leánynyelvvel együtt ugyanannak a közös nyelvnek a hajtásai, ugyanannak az egy nyelvnek a „szűkebb” családjába tartoznak (az már éppen a latin sajátossága, hogy ez a „szűkebb” család per pillanat nyolcszázmillió körüli lelket számlál). ;) Köztük olyanok is vannak, melynek a beszélői kényelmesen megértik egymást, a nyelvtanuk igen-igen hasonló, a szókincsük nagy százalékban azonos. A fő különbségek egyike az ejtés, írásban pedig a helyesírás. Bennó
fogadó 2009. szeptember 3., 23:26 (CEST)
- Ez egy „szócikkbevaló-gyanús” összefoglalás. ;) - Leánynyelv ? :) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. szeptember 4., 10:05 (CEST)
Ismeretlen déligyümölcs
[szerkesztés]
|
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Kedves Gyerekek! :-P
- Kicsit úgy vagyok, mint amikor a rendszerváltás után ránkömlött a sok déligyümölcs, és mi csak kapkodtuk a fejünket, hogy miket lehet kapni. Nos, a nagybátyám Izraelből hozott nekünk valami gyümölcsöt, ami külsőre úgy néz ki, mint a mangó, a belseje meg olyan, mintha fehér kiwi lenne. Fényképen láttam már ilyet, de fogalmam sincs, hogy mi a neve. Aki evett már ilyet, az kisegíthetne!
- Hálás köszönettel:
- Drkazmer
No mesélj... 2009. szeptember 4., 01:24 (CEST)
Ha digitális géppel lefényképezed a gyümölcsöt és feltöltöd, akkor jobban tudunk segíteni. Persze biztosan rég megettétek már...
Itt is keresgélhetsz a gyümölcs képe után: mango white flesh - Google Képek Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 4., 09:30 (CEST)
- Igen, dolgozom az ügyön. Egyébként biztosan nem mangó, nem is olyan íze van. Köbö egy fél centis sárgás-vöröses héja van, és ez a fehér kiwiszerű izé meg benne. Drkazmer No mesélj... 2009. szeptember 4., 16:41 (CEST)
- No, a belseje az így néz ki, mint ez, csak a külseje nem ilyen pikkelyszerű, hanem sima, és sárga, pont olyan, mint egy mangó.
- en:File:Pa150231.jpg Drkazmer No mesélj... 2009. szeptember 5., 00:36 (CEST)
