Wikipédia:Szakasz
A szócikkek szakaszai (fejezetei) a szöveg tagolására és a navigáció megkönnyítésére szolgálnak. Segítségükkel kiemelhető a szöveg logikai struktúrája, elkülöníthetőek az önmagukban is értelmes részek, és elkerülhetőek a gyakori szerkesztési ütközések is.
Szakasz készítése és számozása
[szerkesztés]Az új szakasz kezdetét két-két egyenlőségjellel lehet jelezni:
== Szakasz címe ==
Ennek a kódnak a sor elején kell lennie, és az egyenlőségjeleken kívül nem lehet semmi, különben a szoftver nem ismeri fel.
Egy szakaszon belül alszakaszok hozhatóak létre az egyenlőségjelek számának növelésével:
== Fejezet == === Alfejezet === ==== Alfejezet alfejezete ====
Összesen öt mélységi szint használható (ezek megfelelnek a HTML <h2>...<h6> címeinek). A szakaszoknak érdemes különböző címeket adni, ugyanis azonos című szakaszok esetén a következő problémák léphetnek fel:
- a [[szócikk#szakasz]] formával az első előfordulásra hivatkozhatsz, a többit már számozni kell (lásd még: #Hivatkozás szakaszra);
- a szerkesztési összefoglalóban nem lesz egyértelmű, hogy melyik szakaszt szerkesztetted;
- szerkesztés után némely böngésző nem a megfelelő szakaszra fog ugrani, mely zavaró lehet.
Az egy-egy egyenlőségjellel létrehozható szakaszcím (ami az oldal címével azonosan fog kinézni) használata csak kivételes esetekben engedélyezett, mint például több szócikk-kezdeményt tartalmazó szerkesztői allapokon. Ha egy szócikkben találkozol vele, cseréld két-két egyenlőségjelesre.
A beállítások között bekapcsolható a szakaszok automatikus sorszámozása a cikkben, ahogy az a tartalomjegyzékben is látható.
Előfordul, hogy egy oldal egy-egy szakasza egy másik lapról, általában az előbbi allapjáról van beillesztve. Ilyenkor a szakasz tartalma, és a szakaszcímet jelző sor a másik lapon található, s a főlapon csak egy sablonokhoz hasonló hivatkozás ({{Wikipédia:Lap/allap}}) van elhelyezve a szakasz lapjára (például a jószócikk-jelöléseknél). Ennek előnye, hogy a szakasznak független laptörténete van, és önállóan figyelhető. Ezt csak a kezdőlapon, Wikipédia- és portálnévtérben, egyes vitalapoknál és néhány kivételes estben alkalmazzuk, de szócikkekben sosem. Az ilyen szakaszok számozása automatikusan beépül a lap többi szakaszának számozásába.
A MediaWiki szoftverben a címsorok wikikódját a /(^={1,6}.*?={1,6}\s*?$)/m
reguláris kifejezés határozza meg (az m a többsoros módot jelenti).
Tartalomjegyzék
[szerkesztés]Ha egy lapon legalább négy fejezet szerepel, az első szakaszcím előtt automatikusan megjelenik egy tartalomjegyzék. (A beállításoknál ez letiltható.) A tartalomjegyzék megjelenése az alábbi speciális utasításokkal befolyásolható (előttük és utánuk két-két aláhúzásjel van):
Utasítás | Eredmény |
---|---|
__NOTOC__ __NINCSTJ__ __NINCSTARTALOMJEGYZÉK__ |
Nincs tartalomjegyzék. Szócikkekben csak az ábécé szerint rendezett listáknál használható (lásd még: Wikipédia:Sablonok/Egyéb). Lehetőleg a vele egyenértékű, de könnyebben érthető {{nincs tartalomjegyzék}} (?) sablont használd.
|
__FORCETOC__ __LEGYENTJ__ __LEGYENTARTALOMJEGYZÉK__ |
Négynél kevesebb szakasz esetén is van tartalomjegyzék. Szócikkekben akkor használható, ha kevés a szakasz, de azok hosszúak (ám ilyenkor érdemes megfontolni azok alszakaszokra bontását). |
__TOC__ __TJ__ __TARTALOMJEGYZEK__ |
A tartalomjegyzék az utasítás helyén jön létre (ha többször is szerepel, akkor az első helyén; akkor is ha kevesebb, mint négy szakasz van). Szócikkekben csak kivételes esetekben használjuk. A MediaWiki korábbi verzióiban lehetőség volt több tartalomjegyzék elhelyezésére is. |
A {{TOClimit}}
sablonnal állítható a tartalomjegyzék mélysége, míg a {{TOCright}}
jobbra helyezi azt. A kettő együtt nem használható, illetve az utóbbi szócikkekben nem ajánlott. A tartalomjegyzék pozícionálásának egy másik módja:
{| style="float:right;" | __TOC__ |}
A tartalomjegyzék mélységének globális korlátozása is megoldható a LocalSettings.php-ban ($wgMaxTocLevel).
Hivatkozás szakaszra
[szerkesztés]Az egyes szakaszokhoz automatikusan létrejön egy-egy HTML-címke (ún. horgony), azaz lehetséges olyan belső hivatkozást készíteni, ami hatására a böngésző a megfelelő szakasz elejére ugrik. Ezeket a horgonyokat használja a MediaWiki szoftver a tartalomjegyzék elkészítésénél, és ezek segítségével tudunk egyes szakaszokra hivatkozást készíteni. Tehát a == Hivatkozás szakaszra == wikikifejezés a következő HTML-kifejezésekkel egyenlő:
<h2> <span id="Hivatkoz.C3.A1s_szakaszra"></span> <span class="mw-headline" id="Hivatkozás_szakaszra">Hivatkozás szakaszra</span> </h2>
Ehhez a hivatkozást [[Oldal neve#Szakasz címe]] alakban kell megadni (az oldalnévvel ellentétben a szakaszcím az első helyen is megkülönbözteti a kis- és nagybetűt). Az aktuális oldalon lévő szakaszra lehet [[#Szakasz címe]] alakban is hivatkozni. A belső hivatkozásoknál szokásos formázások (szöveg, interwiki) ilyenkor is használhatók. (Például a [[#Hivatkozás szakaszra|hivatkozás]] kód eredménye: hivatkozás.) Ha szükséges, [[#top]] alakban lehet az oldal tetejére ugró hivatkozást készíteni.
Egy szakasz külső hivatkozásként linkelésekor figyelembe kell venni, hogy a tényleges fragment id eltérhet a szakasz nevétől: a lapcímekhez hasonlóan a szóközök helyett alávonás karakterek vannak.
A szerkesztési összefoglaló elejére vagy végére írt /* Szakasz neve */ szöveg automatikusan átalakul a szakaszra való hivatkozássá. A szakaszhivatkozás átirányításokon keresztül is működik. Több azonos nevű szakasz esetén a további szakaszok címkéjének végén egy aláhúzás és a sorszámuk fog szerepelni; ha például három „Szakasz” nevű szakasz van, a címkéik a következők lesznek: Szakasz, Szakasz_2 és Szakasz_3 (azonban a szerkesztési összefoglalókban mindig az első előfordulásra fog mutatni a link).
A szakaszhivatkozás hátránya, hogy – szemben egy lap átnevezésével – a szakasz átnevezésekor a korábbi címkének semmi nyoma nem marad, az arra mutató hivatkozások a lap elejére visznek. Amennyiben olyan szakaszcím nélkül szeretnél hivatkozási pontot, horgonyt létrehozni, a <span id="horgony_neve"></span> kifejezéssel teheted meg, bár ez valószínűleg néhány régebbi böngészőben nem fog működni. Az a szakasz, melynek a címe egy szóköz, a tartalomjegyzékben működésképtelen hivatkozást kap.
Érdemes megjegyezni, hogy szakaszokra történő hivatkozáskor a belső wikilinkeket nem kell figyelembe venni a szakaszcímben (például a == A [[Wikipédia:Szakasz|szakaszok]] szerepe a [[szócikk]]ekben == szakaszra így kellene hivatkozni: [[#A szakaszok szerepe a szócikkekben]]. A szakaszhivatkozásokban nem működik a [[#Hivatkozás szakaszokra|]] trükk. Ez a következőt eredményezi: [[#Hivatkozás szakaszokra|]].
Átirányítás fejezetre
[szerkesztés]Az átirányításokban is lehet szakaszra hivatkozni. Az ilyen átirányításokkal érdemes óvatosan bánni, mert könnyen összezavarhatják az olvasót (különösen, ha a szakasz neve időközben megváltozott). Az átirányítás célpontjánál ugyanúgy a szócikk címe alatt jelenik meg az átirányító oldal neve, mint a többi átirányításnál, ám mivel a böngésző automatikusan a keresett szakaszra ugrik, az olvasó nem láthatja egyből ezt. Továbbá a szócikkekben az átirányító oldalra mutató linkek kéken jelennek meg, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a szóban forgó témáról már van szócikk. Itt is problémát jelenthet a szakaszcím megváltozása. Amennyiben mindenképpen fontos az állandó hivatkozás, megoldás (a horgony elhelyezése mellett) az lehet, hogy a szakaszt külön allapon, vagy sablonban helyezzük el, melyet aztán beillesztünk az anyalapba. Így a Mi hivatkozik erre funkció is elérhető lesz. Ez a módszer erősen ellenjavallott a fő névtérben.
Szakaszokra átirányító lapokat gyakran kategorizálnak, mely dőlt betűkkel jelenik meg a kategóriában. Ez azért lehet fontos, mely egy-egy személy, vagy hely lehetséges, hogy csak egy listában szerepel kifejtve (például sorozatok szereplőinak listája, bizonyos jellegű épületek listája), azonban így önállóan is kereshetővé válik a kategóriafában.
Szakaszok szerkesztése
[szerkesztés]A szakaszok címe mellett automatikusan megjelenik egy-egy [szerkesztés] feliratú link; ezekre kattintva a teljes szöveg helyett csak az adott szakasz szövege jelenik meg szerkesztésre, és az előnézet is csak ezt a részt mutatja. {A beállításoknál bekapcsolható, hogy a szakaszcímre kattintásnak is ilyen hatása legyen, illetve, hogy a szerkesztőlinkek ne jelenjenek meg: beállításaim → Szerkesztés → Haladó beállítások → „[szerkesztés] linkek az egyes szakaszok szerkesztéséhez” valamint „Szakaszok szerkesztése a szakaszcímre való jobb kattintással (JavaScript-alapú)”.} Ilyenkor egy https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Szakasz&action=edit§ion=5 típusú oldalra kerülünk. Ez (amellett, hogy könnyebben átlátható) egyrészt segít elkerülni a szerkesztési ütközéseket, másrészt automatikusan elhelyezi a szakasz nevét és egy rá mutató hivatkozást a szerkesztési összefoglalóban. A szócikk címe melletti link a bevezetőt nyitja meg szerkesztésre.
A nagyobb szintű szakaszok szerkesztésekor az alárendelt szakaszok is megjelennek a szerkesztőablakban. Ilyenkor ez előnézetben megjelenő tartalomjegyzék a szerkesztett szakaszt egyes sorszámmal illeti, és ennek megfelelően változik a többi sorszám is (például ha a 3.2-es szakaszt szerkesztjük, a 3.2.4-es szakasz 1.4-esként fog szerepelni).
A szakaszszerkesztő linkek eltüntethetőek a __NOEDITSECTION__ utasítással, bárhol a lap szövegében. (A szakaszok szerkesztését ez ténylegesen nem akadályozza meg, a megfelelő URL segítségével – a section=x paramétert megadva, ahol x a szakasz sorszáma – bármelyik szakasz továbbra is külön szerkeszthető. A sorszám nem a tartalomjegyzék alapján értendő, hanem ténylegesen, így a 2.1-es szakasz sorszáma 3 lehet, a 3-asé pedig 4 és így tovább. A 0 a bevezetőt jelenti.)
Új szakaszt létrehozhatunk egy másik szakasz szerkesztésekor a szakaszcím a szerkesztett szakasz elé vagy utána helyezésével. Két szakasz összevonása a köztük lévő szakaszcím törlésével lehetséges. Érdemes megjegyezni, hogy ezen esetekben az automatikus szerkesztési összefoglaló megtévesztő lehet, tehát ajánlatos őket törölni vagy megváltoztatni.
Az előnézet szakaszok szerkesztésénél nem mindig a végleges kinézetet mutatja, ugyanis az előző szakaszból átnyúló képek, táblázatok stb. változtathatnak az elrendezésen.
Új szakasz létrehozása a lap alján
[szerkesztés]A vita-névterekben a „szerkesztés” fül mellett megjelenik egy „+” fül is, amivel új (legfelső szintű, azaz két-két egyenlőségjeles) szakasz hozható létre a lap alján. A fül más névterekben is előidézhető a __NEWSECTIONLINK__ utasítással, vagy az URL-ben a section=new paraméter használatával. Mindkét esetben egy hasonló címre jutunk: https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Homokozó&action=edit§ion=new. Az ilyen szerkesztőablakok fölött megjelenik egy új rubrika a „Tárgy:” felirattal, melyhez az új szakasz címét kell írni. Ellenben a szerkesztési összefoglaló automatikusan generálódik, így nincs lehetőség ennek megadására. Ezt is központilag lehet állítani (a „/* $1 */” az új szakasz címét és a rá mutató hivatkozást jelenti).
A preloadtitle=Cím paraméter segítségével automatikusan betöltendő szakaszcímet is meghatározhatunk: https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Homokozó&action=edit§ion=new&preloadtitle=Automatikus_cím. Ez természetesen mentés előtt szerkeszthető.
Sablonokból beillesztett szakaszok szerkesztése
[szerkesztés]Ha a szakaszcím egy sablonból lett beillesztve, a link a sablont fogja megnyitni szerkesztésre. Ha ez nem kívánatos, érdemes egy figyelmeztető kommentet (<!-- -->) elhelyezni a sablonban a szakaszcím alatt. Ha ilyen szakaszban helyezünk el __NOEDITSECTION__ jellegű utasítást, az ugyanúgy vonatkozik az egész oldalra, mintha nem beágyazott szakaszban helyeztük volna el.
Lábjegyzetek szerkesztése a szakaszokban
[szerkesztés]Szakaszok szerkesztésekor automatikusan megjelenik a szakaszban lévő lábjegyzetek előnézete, azonban csak az adott szakaszokban definiált jegyzeteknek látható a tartalma, vagyis a szócikken belül többször használt és máshol definiált lábjegyzetek helyén mindössze egy figyelmeztetés jelenik meg – csakúgy, mint az egyáltalán nem definiáltak esetében, úgyhogy vigyázni kell, nehogy nem működő forráshivatkozás kerüljön a cikkbe.
Szakaszok hossza és elnevezése
[szerkesztés]Az egyes szakaszok hossza számos tényezőtől függhet (téma, cikk összhossza stb.), így igen változatos lehet. Tudományos, sok adatot és nevet közlő, „nehezebb” témákat kifejtő szócikkek érdemes rövidebb szakaszokat tartalmaznia az átlagosnál; míg a „könnyebb” témákkal, például filmekkel, könnyűzenei előadókkal stb. foglalkozó szócikkek szakaszai nyugodtan lehetnek hosszabbak. Nincsenek szabályozások a szakaszok hosszúságára, a szócikkekéhez hasonlóan, azonban ideális esetben akkor érdemes új szakaszt nyitni egy témának, ha az legalább nyolcvan szóból fog állni (ámbár némely esetben a struktúra megkövetelheti az ennél rövidebb szakaszokat is), az ötszáz szót meghaladó szakaszokat pedig érdemes továbbtagolni (de előfordul, hogy a téma kohéziója ezt nem teszi lehetővé). A szakaszcímek sűrűsége pozitívan befolyásolja az információk kereshetőségét (főleg a tartalomjegyzékben, de egyes internetes keresők is használják).
Nem érdemes azonban külön szakaszt nyitni egyetlen {{bővebben}}
(?) vagy {{lásd még}}
(?) sablonnak. Ilyenkor ajánlott a hivatkozott cikk (avagy odavágó részének) rövid összefoglalóját, kivonatát is a szakaszba foglalni. Szintén nem érdemes magányos szakaszokat nyitni. A magányos szakaszok azok, melyek szintjén nincs több szakasz az anyaszakaszon belül:
== Anyaszakasz == === Magányos szakasz === == Harmadik szakasz ==
A magányos szakaszokat a legtöbb esetben könnyen be lehet dolgozni az anyaszakaszba.
A Wikipédia szócikk-elnevezési szokásai lényegükben alkalmazhatóak a szakaszokra is. Röviden egyértelműeknek kell lenniük, könnyen érthetőeknek és tömöreknek. Továbbá a szakaszcímekre is érvényes a semleges nézőpont irányelve. Ezen felül némely azonos funkciójú szakasz címe ideális esetben a legtöbb szócikkben megegyezik (lásd: WP:CIKKCAKK és a műhelyek mintaszócikkeit).
Szakaszok vagy külön lapok?
[szerkesztés]A különálló lapok előnyei:
- Mi hivatkozik erre? funkció minden egységhez;
- külön laptörténetek;
- számos sablon egy lapon csak korlátozott számban használható;
- átnevezéskor automatikusan átirányítás keletkezik;
- a kisebb lapokat gyorsabb betölteni, mint a hosszúkat;
- külön kategorizálhatóak (bár ez a szakaszokra mutató átirányításokkal a másik esetben is megoldható).
A hosszabb, szakaszokat tartalmazó lapok előnyei:
- egy hosszabb lapot gyorsabb betölteni, mint sok rövidet;
- egy lapon (a wikikódban vagy a lapon magán) könnyebb és hatékonyabb keresni, hisz ez megtehető a böngésző keresőmotorjával, míg több lapon történő kereséshez az egész projektre kiterjedő keresést kell indítani;
- a lapon belüli navigációt segíti a tartalomjegyzék is;
- segíti a téma kifejtésének kohézióját, miközben továbbra is külön szerkeszthetőek az egységek.