Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Neutrínó
A neutrínó a könnyű elemi részecskék (ún. leptonok) egyik fajtája. Nem vesz részt az erős kölcsönhatásban. Elektromos töltése nincs, semleges (innen a neve is, mely olaszul „semlegeskét” jelent), emiatt az elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Tehát – a részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve – csak a gyenge kölcsönhatásban vesz részt. Emiatt van az a közismert tulajdonságuk, hogy rendkívül közömbösek az anyaggal szemben (a kölcsönhatás hatáskeresztmetszete igen kicsi), egy fényév vastag ólomfalon a neutrínók kb. fele haladna át. Ez a tulajdonságuk jelentős mértékben megnehezíti, hogy kísérleti úton észlelni tudjuk őket, mert a kimutatás alapja valamilyen kölcsönhatás. (A kölcsönhatási valószínűség ugyanakkor erősen függ a neutrínó energiájától: ennek következtében az is erőteljesen nő.) Amikor a nagy energiájú neutrínó kölcsönhatásba kerül az anyaggal, általában töltött lepton keletkezik, ehhez hasonló folyamat felelős a hadronok gyenge bomlásaiért is. A pozitív pion bomlása során például a pionban lévő kvark–antikvark pár megsemmisül, és ennek során egy müonból és egy müon–antineutrínóból álló pár keletkezik. A különböző típusú neutrínók – és vele a részecskecsaládok – számának megállapítására legjobb módszer a Z-bozon bomlásának vizsgálata. Ez a részecske többféle neutrínóra és azok antineutrínójaira bomlik.