Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Javaslatok jó szócikkekre/Közönséges nyír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jó szócikk státuszt megkapta: 2019. december 30.

„Én, a jelölő igazolom, hogy a jelölt szócikk megfelel a „jó szócikk” kritériumainak”.Porbóllett vita 2019. december 15., 15:44 (CET)[válasz]

Kezdete: 2019. december 15., vége: 2019. december 29.

Állásfoglalások

[szerkesztés]

Bővebb információ a Wikipédia:Jószócikk-státusz elnyerésének folyamata oldalon.

Megjegyzések és kérdések

[szerkesztés]
Forma és stílus
[szerkesztés]
  • Ebbe a mondatba szerintem kellene egy állítmány. :-): "A bútoripar tömörfa bútorlapként, bútorlécként, parkettfrízként, illetve kefetestek, faszegek, különböző háztartási eszközök, illetve fatömegcikkek alapanyaga." - Tündi vita 2019. december 16., 18:40 (CET)[válasz]
"A bútoripar tömörfa bútorlapként, bútorlécként, parkettfrízként, illetve kefetestek, faszegek, különböző háztartási eszközök, illetve fatömegcikkek alapanyagaként hasznosítja."– Porbóllett vita 2019. december 16., 19:34 (CET)[válasz]
Tartalom
[szerkesztés]
  • Másolt részek kiszűrése
  • Rákerestem a bevezetőben említett Év fája "versenyre", mert cikkünk az még nincs róla. A hivatkozott pdf azt írja, az év fáját abban az évben (2001) egy kuratórium választotta ki, az Év fája honlapján, amit az Ökotárs működtet, meg azt írják, az Év fája versenyt 2002-ben indították. Itt akkor két különböző Év fája versenyről van szó? - Tündi vita 2019. december 16., 16:04 (CET)[válasz]

Az Országos Erdészeti Egyesület Év fája versenyén 2001-ben a Közönséges nyír volt az Év fája. Az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította el versenyét. Link: [1]. Az Ökotárs Alapítvány egy másik év fája versenyt hirdetett időközben 2010-től kezdve. A kettő két külön verseny.– Porbóllett vita 2019. december 16., 16:57 (CET)[válasz]

Köszi! - Tündi vita 2019. december 16., 18:31 (CET)[válasz]
  • Szerintem erre a mondatra, hogy "A nyírfa számos részét felhasználja a hagyományos természetgyógyászat, mivel a kéreg triterpént tartalmaz, aminek gyógyító hatását már régen felismerték." kellene valami forrás, már úgy értem, a gyógyítóhatás részre. - Tündi vita 2019. december 16., 16:06 (CET)[válasz]
Tettem be forrást, ami a gyógyító hatást alátámasztja és magasabb szintet képvisel, mint mondjuk a házipatika.hu...– Porbóllett vita 2019. december 16., 16:46 (CET)[válasz]
Köszi! - Tündi vita 2019. december 16., 18:31 (CET)[válasz]
  • Nem értek a fákhoz, de nincs elírás ezekben a mondatokban, ami a törzsátmérőt illeti? "Magassága elérheti a 15-25 métert is, míg törzsének átmérője ritkán akár 40 centiméter is lehet. Egyes egyedei elérhetik a 27 méteres magasságot is és törzsátmérőjük a 60 centimétert, ám ezek már igencsak ritkaságnak számítanak." Kevéskének találom a 40 centit, meg a 60-at is. Pláne, hogy az infoboxban lévő képen lévő fák ránézésre is többnek látszanak ennél. Ha csak nem valami igen ritka példányokat sikerült lefotózni. - Tündi vita 2019. december 16., 16:11 (CET)[válasz]

Ezek a fák maximum 100 éves korukig élnek, szemben, mondjuk egy kocsányos tölggyel. A 60 cm-es törzsátmérő egy nyírfánál már igencsak nagynak számít. Ezek az adatok például az Erdészeti lapok interneten fellelhető változatából származik, ott így írták. A képek lehetnek csalókák is a perspektivikus ábrázolás miatt.– Porbóllett vita 2019. december 16., 16:46 (CET)[válasz]

Oké, hiszek a forrásoknak, csak olyan kevésnek tűnt, főleg a magassághoz képest. - Tündi vita 2019. december 16., 18:31 (CET)[válasz]

Egyúttal, köszönöm a felvetést. Illetőleg, betettem a cikkbe az abszolút rekorder nyírfákat kor, magasság és törzsátmérő alapján. Természetesen a rekorderek azért kivételnek számítanak, az átlagot meg már ugye kiveséztük a cikkben is és itt fentebb is.– Porbóllett vita 2019. december 18., 13:54 (CET)[válasz]

  • Ezt a mondatot nem teljesen értem: "A B. szaferi korábban a Vörös Listán, mint kihalt faj szerepelt, ám napjainkban a B. pendula egyik alakjaként tartják számon". Akkor mégse halt ki? Vagy hogy? Nem értem az összefüggést a mondat két része között. És mi az, hogy "alakja"? Alfaj? (Mondom, nem értek a fákhoz... :-) ) - Tündi vita 2019. december 16., 18:39 (CET)[válasz]
    • A biológiában vannak alfajok, de az egyes növényváltozatok nem csak hibridek, hanem alakok is lehetnek. Korábban azt gondolhatták, hogy ez egy kihalt faj, aztán, gondolom a kutatók rájöttek, hogy ez nem is önálló faj, hanem csak a Betula pendula egy alakja, szóval gyorsan be is illesztették ebbe rendszertanilag. Alak lásd: Alak (rendszertan)– Porbóllett vita 2019. december 16., 19:34 (CET)[válasz]
  • Az Előfordulása szakaszban az van, hogy ez a fa Nyírségben ritka (ez már önmagában kicsit furcsa), a cikk végén meg az, hogy a Nyírségben jövedelemszerző céllal csapolták a kérgét. Ezt a kettőt összevonva úgy kell elgondolni, hogy azért a Nyírségben vannak más nyírfák is (nevéből adódóan), és ha azokat megcsapolták, hát megcsapolták azt a kevés közönséges nyírfát is, ami ott van? Mert kevés fa csapolásából nem sok pénzt szedhettek be... - Tündi vita 2019. december 16., 18:47 (CET)[válasz]

Tekintve a Nyírség szocioökonómiai vonatkozásait, valóban nem lehetett valami nagy biznisz a nyírfa-csapolás. A kettő nem zárja ki egymást. Ráadásul, amikor a Nyírség azt a nevet kapta, amit kapott, akkor lehet, hogy még rengeteg nyírfa állt ott, ám a történelem viharai, a mezőgazdasági területek bővülése és az éghajlat változása miatt vélhetően annak a nyír mennyiségnek mára csak töredéke maradt meg. A kevés nyírfára vonatkozó rész a forrásban szerepel így. A Nyírség elnevezés történelme meg a Nyírség cikkhez tartozik.– Porbóllett vita 2019. december 16., 19:34 (CET)[válasz]

Források
[szerkesztés]
    • Javítottam, bár némely szám így is félkövéren jelenik meg. Igaz ez nem befolyásolja a hivatkozások, források használatát. Hogy az angol forrás átvételéből a volume tag után írt számok mitől lesznek félkövérek, arról fogalmam sincs.– Porbóllett vita 2019. december 24., 21:45 (CET)[válasz]