Wikipédia:Javaslat Arbitrációs Bizottság létrehozására (KeFe)
 |
Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd! |
Arbitráció tervezet II.
Arbitráció = választottbizottság Arbitrium liberum = szabad akarat, szabad döntés
Név választás
Ezt szavazás utján talán el lehet dönteni, lehet hogy minden névbe bele lehet kötni, de amelyik nevet nagyobb töbségben támogatják a szerkesztők, azt elfogadva, - úgyis egy új tartalmat nyer. Így amár újonan érkezők ezt a tartalmat ismerik meg.
A szabályok
Legyenek rövidek, nem kell oldalakon keresztűl magyarázni, (szájbarágni). Elfogadása után, csak ennek ismeretében lehessen regisztrálni. Az IP címről szerkesztőknek is a figyelmébe kell ajánlani, velük is el kellene fogadtatni, hogy a választottbizottság döntése ellen nincs fellebbezés...
Felépítése
- Kizárólag "felkérésre" ül össze, önhatalmúlag nem kezdeményez tárgyalást.
- Felkérés esetén elnököt választ, aki írányítja a tárgyalás lefolyását, Ő hirdeti ki a nyilvánosságra tartozó döntést és rtesíti az admin-t, aki a döntést végrehajtja.
- A nem a hatáskörébe tartozó felkérést elutasítja
- Döntéshozatala ellen fellebbezés nincs, végrehajtása kötelező.
- Döntéshozatalát követően az adott ügyben úratárgyalást kezdeményezni nem lehet
Tagjai
- Bár melyik szerkesztő felkerülhet a bizottság listájára, ha felkérték, vagy önként jelentkezett és legalább xx szerkesztése van, minimum xx hónapja regisztrált, - és nyilatkozik hogy elvállalja.
- A listára szavazással kerülhet fel, és a támogató szavazatok arányában foglal helyet (hieharchia)
- Bármely tag felkérhető "közvetítői"-nek és döntéshozónak is (bizottsági tag, vagy elnők)
- Mandátumuk a szavazatok arányában max 2 év. Ennek lejárta után újra kell szavazni, (támogatom, nem támogatom)
Feladatuk
- Felkérés esetén megvizsgálja, hogy a bizottságra tartozik-e az ügy, ha nem elutasítja, ha igen, - felkéri a feleket közvetítő kiválasztására.
- A felkérést követően, elfogadó nyilatkozatot tesz, ha visszautasítja, -más személyt kell felkérni
- közvetítőként feladata, hogy közelítse az álláspontokat, elérje, hogy a felek egyezséget kössenek, sikeres megegyezés esetén az ügyet lezárja - újta tárgyalás nincs.
- Sikertelen közvetítés esetén összehívja az x számú bizottságot, melynek ő is tagja lehet
- A tárgyalás során - ha azt a felek kérik, újra egyeztetőkén folytatja az ügy lebonyolítását, (ha az újabb egyeztetés alkalmával nem lát módot az egyességre, az okok közlésével újra a bizottság elé viszi az ügyet.
- a.) Közvetítői eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt mindkét fél akarja. Ha bármelyik fél bizottságra szeretné vinni az ügyet, a közvetítői eljárásnak nincs helye. Ugyanakkor már bizottság előtt folyamatban lévő ügyben is lehet kérni a közvetítői eljárást, ilyenkor a pert - a felek közös kérelmével - szüneteltetni kell.
- b.) A közvetítői tanács nem stabil összetételű testület. A tanácsot minden esetben a felek állítják össze, amikor a közvetítői listáról kiválasztják azokat a személyeket, akiket megbíznak azzal, hogy segítsenek a vitájukat egyezséggel lezárni.
- c.) A közvetítői névjegyzékre bárki kérheti a felvételét
A felek, ha a közvetítői eljárás igénybevétele mellett döntenek, megtekintik a közvetítői listát, és arról egy - egy közvetítőt választanak. Ha nem tudnak megegyezni a közvetítők személyében, akkor mindkét fél tagja lesz a tanácsnak, de a felek dönthetnek úgy is, hogy csak egy közvetítőt választanak. Természetesen nem járhat el közvetítőként az, aki a felek bármelyikével bármilyen viszonyban áll, illetve aki az ügyben nem érdektelen, vagy elfogult.
Ha a felek megállapodtak a közvetítők személyében, akkor a tanács összeül, és meghallgatja a feleket.
- d.) A közvetítői tanács eljárása időben behatárolt, éppen azért, hogy a gyors eljárás elve érvényesülhessen:
Nagyon fontos eleme a közvetítői eljárásnak - talán a legfőbb vonzereje is a bizottsági eljárással szemben - a titoktartási kötelezettség. A közvetítői tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli a közvetítői eljárás alatt, illetve az eljárás során esetlegesen létrejött egyezségről nem adhatnak felvilágosítást.
A feleket csak az eljárás folyamán terheli titoktartási kötelezettség, az eljárás befejezését követően csak akkor, ha közöttük létrejött az egyezség. Ebben az esetben azonban az eset örökre a felek "magánügye" marad, a nyilvánosság erről nem értesül.
- e.) Nagyon fontos, hogy ha a felek között létrejött az egyezség, a feleket minden tekintetben köti, azt bizottság előtt a későbbiekben nem lehet megtámadni. Természetesen, ha a felek egyezséget kötöttek, akkor ugyanezt az ügyet már nem vihetik bizottság elé.
- f.) A közvetítői eljárást nemcsak a jelen vitákban lehet igénybe venni, hanem a korábban keletkezett viták esetében is, függetlenül attól, hogy bizottsági eljárás indult-e vagy sem.
Forrás
Konfliktusrendezés közvetítői eljárással - dr. Dósa Ágnes, MTA Állami és Jogtudományi Intézet, (részletek - ami a Wikipédia ArbCom választás szempontjából is figyelmet érdemel) Kicsit a Wikipédia szemszögéből leordítva.
Idő hiányában eddig jutottam, mondjátok el ti hogyan látjátok, mit változtatnátok? - - Üdv. » KeFe « vitalapom 2007. október 26., 09:42 (CEST)