Wikipédia:Filmes szócikkek elnevezése

Filmes szócikk esetén a jelenlegi (2014-es) ajánlás megengedi a "cím", "cím (évszám)" és "cím (film, évszám)" nevű szócikkek létezését, ez a hibás engedékenység egy konfliktus forrása, ami fölösleges munkát ad más szerkesztőknek, és megnehezíti a kezdők szócikkírását. Ez az eljárás „megvárja”, amíg címütközés lép fel, és utólagos javítást ró a későbbi szerkesztőre, ami nem egyetlen szócikkben való javítást jelent, hanem esetenként 5 másik szócikkben is javítani kell a linkeket (ha díjakat nyert a film, akkor még több szócikkben).

Filmes szócikkek esetén a probléma előre látható. Ha megcsinálnak egy filmet, az lehet, hogy könyv, képregény vagy színdarab alapján készült, készülhetett belőle musical, vagy lehetséges, hogy egy korábbi film feldolgozása (egyes filmekből akár 15 azonos című is létezhet). Ez mindjárt 5 + 1 azonos című szócikket jelent. Az azonos című filmeket az Imdb.com vagy az Iszdb filmes oldalakon lehet ellenőrizni. A könyv, színdarab, musical, képregény, mitológiai alak stb. létezésének gyors ellenőrzésére egyelőre nincs használható módszer.

Javasolt az egyértelmű címadás: filmes szócikk címe legyen "cím (film, évszám)" felépítésű.

Ebben az esetben nem kell nyomozni, hogy létezett-e, létezhet-e, lesz-e hasonló névvel mű, illetve szócikk. Nem kell utólag átnevezni, linkeket javítani. Az olvasó számára egyértelműen jelzi, hogy miről van szó. Fölösleges munkát spórolunk meg vele.

A jelenlegi (2014-es) címadási gyakorlat furcsaságaira két példa:

• szabotőr - nem azt írja le, hogy ki a szabotőr, hanem egy filmről szól
• Észak-Északnyugat - nem a földrajzi fogalomról, hanem egy filmről szól

A javaslatnak, hogy ti. legyen ott a (film) a filmes szócikk címében, több előnye van:

1. rendszert visz a filmes szócikkek elnevezésébe
2. csökkenti az olvasók keresési idejét (már a begépelés alatt látható, hogy a találat film vagy valami más)
3. kizárja annak lehetőségét, hogy valaki "lefoglalja" egy közkeletű fogalom, tárgy, szereplő, stb. nevét egy filmes szócikk számára (pl. zuhanás, naplemente, bicska, álmatlanság, kalandtúra, Szinbád, csökkent képesség, szabotőr, forráskód, csúcshatás, telefon, bosszúvágy, Largo Winch, hókusz pókusz, stb.)
4. a filmes szócikk írójának időt spórol meg azzal, hogy nem kell a cikk írása előtt több irányú kutatást végeznie, vajon létezik-e bárhol a világon említésre méltó azonos című egyéb mű (novella, regény, színdarab, musical), mitológiai alak, képregényhős, kitalált szereplő, kitalált hely, stb., stb. - (senki ne mondja nekem, hogy ennek lelkiismeretes elvégzése 5 perc alatt megvan, nekem legalábbis tovább tart) - ennek eredményeként a filmes szócikk hamarabb elkészül
5. lehetővé teszi a kezdő számára, hogy azonnal elkezdhesse a filmes szócikk írását a fenti, időigényes keresés elvégzése nélkül - ami valljuk be, negatív eredmény esetén sem garantálja, hogy nem létezik azonos című másik mű, szereplő, stb., csak azt jelenti, hogy nem találtuk meg
6. a szócikk a kezdet kezdetétől a "végleges" címén szerepel, és ennek linkje a szereplők, alkotók szócikkeiben bármikor elhelyezhető, akár már akkor is, amikor a filmes szócikk még nincs megírva (de tudni lehet, hogy "név (film)" alakú lesz a szócikk címe)
7. nem kell a más szócikkekben szereplő linkeket módosítani, ha később címütközés lép fel

Ezek alapján hatékonyabb az új névadási módszer a jelenleginél (2014).

A jelenlegi filmes névadási gyakorlat hátrányai:

1. valaki "lefoglalhatja" egy közkeletű fogalom, tárgy, szereplő, stb. nevét egy filmes szócikk számára (gyakran előfordul, hiszen egy érdekesebb filmről inkább akar valaki cikket írni, mint egy fogalomról vagy tárgyról) - később a közkeletű fogalom, tárgy, szereplő, stb. szócikkének megírása nehézségbe ütközik, a kezdőnek a Kocsmafalon, vagy ahol tud, segítséget kell kérnie - közben elmehet a kedve a szerkesztéstől, hiszen nem kap azonnali választ, és nem tudja mit kellene tennie - meddő várakozásra van ítélve, ami alatt tehetetlennek érzi magát
2. az olvasók keresési idejét megnöveli, mert a keresésnél kapott találatok közül esetleg több cikket meg kell néznie (pl. lehet két olyan cikk, amik csak egy névelőben különböznek és az egyik a filmről szól)
3. a filmes szócikk írójának a cikk megírásának megkezdése előtt kiterjedt kutatást kell végeznie (ha lelkiismeretes, és egyáltalán figyelembe veszi ezt a szempontot) az esetleges más művek, szereplők, helyek, stb. megtalálása érdekében
4. ha mindez rendeződött és mindkét cikk készen van, javítani kell a más cikkekben elhelyezett linkeket (szereplők, alkotók cikkeiben, különféle listákban). (Ez bottal megoldható, de egy ember is szükséges hozzá)
5. a fenti macerás folyamat következtében kevesebb filmes szócikk jön létre, mint amire reálisan lehetőség lenne - tessék megnézni a 2011 a filmművészetben oldalon a "Filmbemutatók" szakaszt: az ott lévő filmek szócikkeit mind én írtam meg. Ennél több 2011-es film van, amikről érdemes lenne írni, de úgy látszik, ezt mások nem teszik meg, és egy nap nekem is csak 24 órából áll, mindegyik hiányzó szócikk megírására nincs időm.

A fenti visszásságok arra a szemléletre utalnak, hogy a jelenlegi gyakorlatban sem az olvasók, sem más szerkesztők ideje nem drága, lehet pazarolni, hiszen nem a "mi" időnk megy rá. ("mi" alatt értendők azok a szerkesztők, akik eddig nem szerkesztettek filmes cikkeket, tehát fogalmuk sincs, hogy mennyi fölöslegesen eltöltött időről van szó, amit hasznos szerkesztésre lehetne fordítani).