Wikipédia:Döntési csapdák
Megjelenés
Ez egy esszé. Nem feltétlenül a konszenzust tükrözi, csak a megalkotói véleményét; a célja az, hogy ugyanazokat az érveket ne kelljen újra és újra elismételni. Ha egyetértesz az alapvető mondanivalójával, nyugodtan módosíthatod vagy átfogalmazhatod. Ha nem értesz egyet vele, írd meg egy külön esszében a saját véleményedet, és linkeld be a lap aljára. |
- A Wikipédia szerkesztése folyamatosan döntési kényszerbe hozza az egyes szerkesztőket, a szerkesztők csoportjait és ezen keresztül a Wikipédia szerkesztőinek mindenkori közösségét.
- Az alábbiakban teljes egészében idézzük a 10 leggyakoribb hibát, amelyeket menedzserek döntéseik során elkövetnek. A szöveget Jay Russo és Paul Schoemacher Döntési csapdák (Decision Traps) című művéből teljes egészében idézi Philip Kotler és Kevin Lane Keller Marketingmenedzsment című művében (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006).
- Az alábbi, szó szerint idézett szöveg olvasásakor érdemes a menedzser szót a szerkesztő szóval helyettesíteni.
- Fejesugrás - A menedzser információgyűjtésbe kezd, és anélkül von le következtetéseket, hogy néhány percet szánna az adott kérdés nehézségének átgondolására, vagy hogy átgondolná, véleménye szerint miként kellene az ehhez hasonló döntéseket meghozni.
- Keretvakság - A menedzser rossz probléma megoldását határozza el, mert átgondolatlan módon olyan mentális keretrendszert hozott létre a döntéshez, amely miatt nem veszi észre a legjobb lehetőségeket, vagy fontos célokat szem elől téveszt.
- A keretrendszer kontrolljának hiánya - A menedzser nem képes a problémát többféleképpen definiálni, vagy mások keretrendszere túlzottan befolyásolja őt.
- A saját ítéletébe vetett túlzott bizalom - A menedzser azért nem tud lényeges tárgyi információkhoz jutni, mert túlságosan biztos feltételezéseiben és véleményeiben.
- Megfontolatlan egyszerűsítések - A menedzser nem megfelelő módon támaszkodik a gyakorlati szabályokra, azaz vakon megbízik a legkönnyebben elérhető információkban, vagy túlságosan ragaszkodik a "kényelmes" tényekhez.
- Csípőből lövöldözés - Úgy gondolja, hogy elméjében minden információt rendszerezni képes, ezért a végső döntés meghozatalakor rögtönöz, ahelyett, hogy szisztematikus módon járna el.
- Csoportos kudarc - A menedzser azt feltételezi, hogy sok okos ember csak jó döntést hozhat, ezért nem is irányítja a csoportos döntéshozási folyamatot.
- A visszacsatolás megmásítása - A menedzser saját egója védelme érdekében vagy az utóhatások megtévesztő jellege miatt a múltbéli eredményeket nem a valóságnak megfelelően értelmezi.
- A nyomon követés hiánya - Azt feltételezi, hogy a tapasztalatokból automatikusan tanulni lehet, ezért a döntések eredményét nem tartja rendszeresen nyilván, és nem szánja rá magát ezen eredmények elemzésére, hogy levonhassa belőlük a legfontosabb tanulságokat.
- A döntési folyamat felülvizsgálatának hiánya - Saját döntéshozási folyamatának megértésére nem hoz létre szervezett megközelítést, így folyamatosan ki van téve a többi kilenc döntési csapda valamelyikének.
Kérünk, hogy a fenti szöveggel kapcsolatos észrevételeidet, véleményedet ne ezen a lapon, hanem csak a vitalapon jelezd.