Wikipédia:A cenzúrát kiáltó szerkesztő

A szerkesztő, aki cenzúrát kiáltott

Antandrus 1. megfigyelése

Ha valaki hangosan panaszkodik a cenzúráról,
akkor biztos lehetsz benne, hogy nem jót akar.

Antandrus 32. megfigyelése

Ha blokkoltak, az azért van, mert
valamit rosszul csináltál. Ahelyett, hogy a hatalommal
való visszaélésről, cenzúráról meg mindenféléről kezdesz
panaszkodni, egyszerűen viselkedj úgy, hogy ne blokkoljanak.
Többezer szerkesztő van, akik úgy járultak
hozzá a Wikipédiához, hogy sohasem kaptak blokkot.
Nem olyan nehéz.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer (és most is van, meg mindig lesz) egy szerkesztő, aki gyakran megjelent a Wikipédián és gyakorta szerkesztett, ám legtöbbször oly módon, hogy a szerkesztései nem feleltek meg a Wikipédiának, vagy az adott szócikk tartalmi elvárásainak. A szerkesztő egyre csak elhelyezgette a Wikipédia felületén a képeit, szerkesztéseit, amelyeket más, gyakorlott szerkesztők, járőrök, adminisztrátorok gyakorta eltávolítottak, vagy javítottak. A szerkesztő ilyenkor inaszakadtából írta, hogy:

- Cenzúra, cenzúra! Itt cenzúrázzák a szócikkeket! Segítsetek!

Észrevették ezt a szerkesztők, otthagytak csapot, papot, s lóhalálában érkeztek a szerkesztő segítségére, de amikor odaértek, látták ám, hogy a szócikkben nincs cenzúra, a szerkesztések jogosan történtek, ám a szerkesztő − az érveik ellenére is – csak mondta a magáét a cenzorokról és a cenzúrázásról.

Az emberek fejüket csóválva visszatértek saját szócikkeikhez. De néhány nap elteltével megint azt olvassák, hogy:

- Cenzúra, cenzúra! Itt cenzúráznak! Segítsetek!

A jóhiszemű szerkesztők megint lóhalálában érkeztek az aktuális vitalapra, de amikor odaértek megint csak azt látják, hogy semmilyen cenzúrázás nem történt, cenzorok sehol nincsenek, így ismét gond nélkül tértek vissza a saját teendőikhez. Ahogy még néhány alkalommal ezután.

Ám egy idő után a szerkesztő hiába kiabált cenzúrát, az éppen odatévedő szerkesztők is már csak a vállukat vonogatták, és tudomásul vették, hogy már megint félre lettek informálva, cenzúrázás nem történt, csak jogos szerkesztések követték a cenzúrát kiáltó szerkesztő szerkesztéseit. Nem sokkal később, már a fejüket sem kapták fel, amikor a szerkesztő cenzúrát, cenzúrázást kiáltott, és lehet, hogy már akkor sem fogják felkapni, ha egyszer tényleg jogosan kiált cenzúrát.

• Tanulság: akit párszor azon kapnak, hogy hamisan kiált cenzúravádat, annak nem hisznek többet..... még ha igazat is mond!
• Elim Garak-kiegészítés: „Sose hazudjuk kétszer ugyanazt.”
  • A kiegészítés helyi értelmezése: Sose kiáltsunk hamisan cenzúravádat! Még akkor se, ha meg vagyunk győződve arról, hogy cenzúrázás történt, ha pedig nem vagyunk, csak ezzel akarunk figyelmet szerezni, még inkább ne tegyük!