Ugrás a tartalomhoz

Weyregg am Attersee

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weyregg am Attersee
Weyregg am Attersee címere
Weyregg am Attersee címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
KerületVöcklabrucki
JárásVöcklabrucki járás
Irányítószám4852
Körzethívószám07664
Forgalmi rendszámVB
Népesség
Teljes népesség1588 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság482 m
Terület54,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 13° 34′ 29″47.900278°N 13.574722°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 13° 34′ 29″47.900278°N 13.574722°E
Weyregg am Attersee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weyregg am Attersee témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Weyregg am Attersee osztrák község Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 1588 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Weyregg am Attersee a Vöcklabrucki járásban
A Szt. Bálint-plébániatemplom
A Gahberg-kápolna
Az Attersee látképe Weyreggből

Weyregg am Attersee Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában helyezkedik el, az Attersee keleti partján. Legfontosabb folyóvizei a Weyregger Bach és a Miglbach. Legmagasabb pontja a Gahberg (864 m). Területének 61,9%-a erdő, 15% áll mezőgazdasági hasznosítás alatt. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Alexenau (43 lakos 2018-ban), Bach (271), Gahberg (82), Miglberg (80), Reichholz (187), Seeberg (35), Steinwand (91) és Weyregg am Attersee (799).

A környező önkormányzatok: délen Steinbach am Attersee, délnyugaton Nußdorf am Attersee, nyugaton Attersee am Attersee, északon Schörfling am Attersee, északkeleten Aurach am Hongar, keleten Altmünster.

Története

[szerkesztés]

A tó vízszintje alatt talált régészeti leletek tanúsága szerint Weyregg területén állt mintegy 5800 évvel ezelőtt az alpesi tavak partján cölöpházakat építő neolitikus kultúra feltehetően legnagyobb ausztriai települése. A leleteket a Mondsee-kultúrára és az 500 évvel későbbi Attersee-kultúrára lehet szétbontani. A római időkből egy kikötő maradványai láthatóak a vízben, akár szabad szemmel is; a hasonlóak nagyon ritkák az Alpoktókl északra fekvő tavakon. Ezenkívül legalább négy, a 2. század végén épült római villát is feltártak, közülük volt amelyiket mozaikokkal díszítettek és padlófűtéssel láttak el.

A népvándorlás során a régióba germán bajorok költöztek és a 12. századig a térség a Bajor Hercegséghez tartozott; ekkor átkerült az Osztrák Hercegséghez. Weyregget először 1372-ben említik írásos források. 1490-től az Enns-fölötti Ausztria része volt. A falu a középkorban Kogl várának uradalmához tartozott. 1511-ben a parasztok fellázadtak a vár adószedői ellen. 1742-ben egy weyreggi zarándokokat szállító komp elsüllyedt a tavon és 88 ember vízbe fulladt. A weyreggi kastélyt (egy 1668-as térkép szerint egyszerű, négyszügletes épület volt) 1792-ben lebontották. A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták a franciák.

A községi tanács 1850-ben alakult meg. Ekkor még hozzá tartozott Steinbach is, amely 1886-ban vált önállóvá. Az 1938-as Anschluss után Weyregg az Oberdonaui gauhoz tartozott, majd a háború után visszakerült Felső-Ausztriához.

Lakosság

[szerkesztés]

A Weyregg am Attersee-i önkormányzat területén 2018 januárjában 1588 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját 1622 fővel, majd visszaesett, ám az utóbbi években ismét növekedésnek indult. 2015-ben a helybeliek 96,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 91,9%-a római katolikusnak, 3,2% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 2,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a községben.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a késő gótikus Szt. Bálint-plébániatemplom
  • a Gahberg-kápolna
  • a Mária-kápolna
  • a tóparti településen számos túrázási és vízisportolási lehetőség áll rendelkezésre

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Weyregg am Attersee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.