Ugrás a tartalomhoz

Wesselényi Miklós (újságíró)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wesselényi Miklós
Született1911. március 17.
Kolozsvár[1]
Elhunyt1980. május 14. (69 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFedor Ágnes (1945–1980)
SzüleiWesselényi István
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936)
SírhelyeFarkasréti temető (F-192. fülke)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Báró Wesselényi Miklós, (Kolozsvár, 1911. március 17.Budapest, 1980. május 14.) magyar újságíró, író. Wesselényi Miklós politikus (1796–1850) dédunokája, Fedor Ágnes író, újságíró férje.

Életpályája

[szerkesztés]

Bárói családba született. 1936-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet, 1937-ben a párizsi École des Sciences Politiques-on politikatudományi oklevelet szerzett. 1938–1939 között a Pesti Napló, 1939–1944 között a Magyar Nemzet munkatársa, majd külpolitikai rovatvezetője volt. Magyarország német megszállása után kénytelen volt bujkálni. 1945-től ismét a Magyar Nemzet munkatársa, továbbá Zsolt Béla mellett társszerkesztője volt a Haladás című hetilapnak. 1946–1947 között a párizsi magyar nagykövetség sajtóattaséjaként dolgozott. Tagja volt a párizsi békeszerződést előkészítő bizottságnak. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1947-ben a Magyar Külügyi Intézet, amelynek igazgatója lett. Egyben a Magyar Külügyi Társaság titkárának tisztét is betöltötte. A Rajk-perrel összefüggésben mindkét tisztségéből leváltották. 1951–1953 között az Országos Széchényi Könyvtár, 1953–1957 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1957–1959 között az Esti Hírlap főmunkatársa volt. 1959-től nyugalomba vonulásáig a Budapester Rundschau munkatársa, majd helyettes főszerkesztője. Nyugdíjba vonulása után a Magyarország című hetilap állandó külső munkatársa volt.

Wesselényi Miklósnak része volt abban, hogy a Szent Korona visszakerült Magyarországra.

Sírja a Farkasréti temetőben (F-192. fülke)

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A Harmadik Birodalom keletkezése (Budapest, 1936);
  • Osztály és osztályharc (Budapest, 1939); Keresztmetszet (gondolatok, tanulmányok, Budapest, 1942);
  • Félúton… (elbeszélés, Budapest, 1943);
  • Atlantiszi harangszó (tanulmányok, Budapest, 1946);
  • A Harmadik Birodalom bukása (Budapest, 1947)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]