Weinréb Fülöp
Weinréb Fülöp | |
Budapest legkeskenyebb háza (hátsó homlokzata 550 cm, Döbrentei u. 22.) | |
Született | 1863. augusztus 12. Valkóc |
Elhunyt | 1934. március 24. (70 évesen)[1] Budapest I. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Weinréb Fülöp témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Weinréb Fülöp (Valkóc, 1863. augusztus 12.[2] – Budapest, 1934. március 24.)[3] építész, a magyar szecesszió jelentős képviselője a millennium környéki időszakban.
Élete
[szerkesztés]Zsidó családban született, mint Weinréb Sámuel kocsmáros és Fuchs Mária fia. 1895-ben Spiegel Frigyessel (1866-1933) építészirodát nyitott Budapesten. Néhány évnyi közös munka után, 1900 körül elváltak útjaik, viszont 1902-ben együtt lettek a Magyar Építőművészek Szövetsége alapító tagjai, Weinréb pedig a Fészek Klub tagja lett. A Tanácsköztársaság idején őt is megbízták szakmába vágó szereppel, így annak bukása után néhány évre a nejével, Spiegellel, Molnár Ferenccel és Karinthy Frigyessel együtt Nagyváradra költözött, ahol megalakították az emigránsok baráti társaságát.
1923-ban tért vissza Budapestre, tíz évvel később elhunyt, halálát szívizom-elfajulás okozta.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Planer Anna Hermin (1863–1930)[4] volt, Planer Bernát székesfehérvári orvos és Schlesinger Lujza lánya, akivel 1893. március 28-án Budapesten kötött házasságot.[5]
Épületei
[szerkesztés]- VIII. kerület, Rákóczi út 69. a Makkhetes kocsmát befogadó földszintes ház helyén 1896-ban itt épült meg az általuk tervezett ötszintes bérház, kétszintes üzlethelyiségekkel. Weinréb főleg az épületszerkezeteket, míg Spiegel a kreatív munkát tervezte.[6]
- VI. Izabella utca 94-96., Lindenbaum-házak, 1896-1897, Spiegel Frigyessel. A két épület egyike egy felújításnak köszönhetően régi fényében látszik, a másik még megmentésre vár.[7]
- VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 63. – Jókai utca 40., átjáróház,[8][9] 1897, Spiegel Frigyessel közösen. A Nyugati téri felüljáró közelében épült a város egyik első szecessziós lakóházaként
- IX. kerület, Üllői út 21., lakóház 1897–1898, Spiegel Frigyessel közösen, az Üllői-úti fák című Kosztolányi Dezső-vers keletkezési helye (1906), a költő egykori lakása[10]
- I. kerület, Várkert rakpart 16. – Döbrentei u. 22., a főváros legkeskenyebb (elülső – a Dunára néző, szélesebb – homlokzata 620, a Tabánra néző pedig csak 550 cm széles), neogótikus háza, az Erzsébet híd budai hídfőjétől északra, Spiegel Frigyessel közösen épített lakóház, 1898[11]
- XIII. kerület, Váci út-Árbóc-Visegrádi-Süllő utca tömbje 1896-97-ben, Spiegel Frigyessel közösen. Szoba-konyhás munkás lakóházak (tizenháromház és hétház).
Csak kivitelező volt
[szerkesztés]- 1901–1902: Schanzer–Adler-bérház, Budapest, Visegrádi u. 21. (tervező: Ágoston Géza és Klinger József)[12] – a homlokzat átalakítva
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Születési bejegyzése az aranyosmaróti izraelita hitközség születési akv. 11/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Weinréb Fülöp halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 527/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Weinréb Fülöpné halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 118/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 197/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Ismeretlen Budapest: A Rákóczi úton földre hullott makk hetes (hu-HU nyelven). 24.hu, 2017. június 11. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Ismeretlen Budapest: Terézváros rejtett szecessziós csodája, mely világhírt hozhatott volna a tervezőjének (hu-HU nyelven). 24.hu, 2016. június 26. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Átjáróház. [2018. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
- ↑ Ismeretlen Budapest: Az ipar találkozása a szecesszióval (hu-HU nyelven). 24.hu, 2017. január 8. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Ismeretlen Budapest: Kosztolányi egykori otthona még ma is őrzi az Üllői úti fák emlékét (hu-HU nyelven). 24.hu, 2017. március 26. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ A város legkeskenyebb háza
- ↑ Bolla, i. m., 296. o.
Források
[szerkesztés]- Weinréb Fülöp archív
- Bérház mese[halott link]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528