Weinek László
Weinek László | |
Született | 1848. február 13.[1] Buda[2] |
Elhunyt | 1913. november 12. (65 évesen)[1] Prága |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Irene Hölzer-Weinek |
Foglalkozása | csillagász |
Tisztsége | professzor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Weinek László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Weinek László (Buda, 1848. február 13. – Prága, 1913. november 12.) magyar származású csillagász, egyetemi tanár; az MTA levelező tagja (1879).
Életpályája
[szerkesztés]A budai Egyetemi Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Bécsben (1865–1869) végezte el. Itt Karl Ludwig von Littrow (1811–1877) oktatta. Matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1870-ben doktorált fizikából. Berlinben és Lipcsében is tanult. Ekkor került kapcsolatba Karl Christian Bruhns-val (1830–1881) és Hugo von Seeligerrel (1849–1924). 1873-ban a Venus bolygó Nap előtti elvonulásának észlelését előkészítő német csoport schwerini állomásának vezetőjévé nevezték ki. 1874-ben a Német Birodalmi Venus-expedíció Kerguelen-szigetekre küldött csoportjának helyettes vezetőjeként értékes fényképeket készített e ritka jelenségről. 1875-től a lipcsei, 1883-tól a prágai csillagvizsgálóban dolgozott, az utóbbinak igazgatójaként dolgozott. 1879-ben Jénában védte meg doktori disszertációját. 1879-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1884–1914 között a Holdnak 200 nagy pontosságú rajzát tette közzé.
A prágai német egyetemen csillagászatot tanított. Nagy jelentőségű munkát végzett a Hold térképezése terén: a fényképezéssel nyert pontos képeket és a távcsövön át rajzolt holdképek részletgazdag képeit egyeztette egy-egy holdtájképpé. Hazai folyóiratokban, a Természettudományi Közlönyben több cikke jelent meg.
Emlékét a 7114 Weinek nevű kisbolygó őrzi.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Weinek József (1814–1879)[3] és Thronner Janka (?-1902)[4] voltak. Édesapja tisztviselő volt a Magyar Kulturális Minisztériumban. 1885 tavaszán házasságot kötött Stephanie Bermann operaénekesnő (?-1885).
Művei
[szerkesztés]- Die Photographie in der messenden Astronomie (Halle, 1877)
- Az instrumentális fényelhajlás szerepe egy Vénus-átvonulás photographiai felvételénél (Értekezések a matematikai tudomány köréből, Budapest, 1880) (Akadémiai székfoglaló)
- Astronomische Beobachtungen… (Prága, 1884)
- Kerguélen szigetén (Természettudományi Közlöny, 1887)
- A Holdleírás története (1889)
- Photographischer Mond-Atlas in 200 Tafeln. Veröff. Astronomische, Magnetische und Meteorologische Beob (Prága, 1897–1900)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Weinek, L. (BLKÖ)
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Egy magyar csillagász Prágában – 105 éve hunyt el Weinek László
- Tudósnaptár
- Tudósnaptár
További információk
[szerkesztés]- Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók I. Magyarok a fotográfia történetében. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2002
- Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2003
- Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerkesztő: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Budapest, MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
- Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerkesztette: Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8