Ugrás a tartalomhoz

Weather Report

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weather Report
Információk
Alapítva1970
Műfaj
KiadóColumbia Records
Tagok
A Weather Report weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weather Report témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Weather Report amerikai fúziós jazz (más néven jazz-rock[1]) együttes volt az 1970-es és a korai 1980-as években.

Miles Davis Electric Bandje, John McLaughlin Mahavishnu Orchestrája, Chick Corea Return to Foreverje és Herbie Hancock Headhunterse mellett a Weather Report tekinthető az egyik kiemelkedő korai fúziós jazz zenekarnak. Folyamatosan működő csapatként tizenhat évig tartó karrierjével (1970 és 1986 között) a Weather Report túlélte az összes kortársát a gyakori személyi változások ellenére (vagy talán éppen azért). A zenekar majdnem mindig billentyű, szaxofon, basszus, dob és ütőhangszerekből álló kvintett volt.

Tagjai

[szerkesztés]

A zenekart kezdetben közösen vezette az osztrák származású billentyűs Joe Zawinul, az amerikai szaxofonos Wayne Shorter és a cseh basszusgitáros Miroslav Vitouš. Az alkotó munkával és a pénzügyekkel kapcsolatos nézeteltérések miatt Vitouš néhány év múlva elhagyta a zenekart. Zawinul egyre inkább átvette az irányítást, és a zenekart a funk és a rhythm and blues hangzás felé kormányozta. Az együttes története különböző állomásainak további jelentős tagjai voltak a basszista Alphonso JohnsonJaco PastoriusVictor Bailey, valamint a dobos/ütős Peter ErskineAlex Acuña, Airto Moreira és Chester Thompson.

Zenei stílus

[szerkesztés]

Több mint tizenhat éves pályafutása során a Weather Report a dzsessz központú zene különböző területeit fedezte fel (ideértve a „free” és a „latin” változatokat), de ez magában foglalja a műzene, a népzene, az R&B, a funk és a rock különböző elemeit is. Bár zenéjüket gyakran sorolták a fúziós jazz kategóriába, maguk a zenekar tagjai általában elutasították ezt a kifejezést.

A Weather Report szokatlan és újszerű megközelítéssel kezdettől felhagy a hagyományos straight-ahead jazz "szólista / kíséret" elválasztásával és helyette a zenekar minden egyes tagjának felkínálja a folyamatos improvizáció lehetőségét. Ez a helyzet következetesen megmaradt az együttes pályája során. Az 1970-es évek közepétől az egyéni szólók egyre kiemelkedőbb szerepet kaptak, de soha nem fedték el a zene kollektív megközelítését. Kezdetben az együttes zenéjét a szabad, kiterjedt improvizációs módszer jellemezte (hasonlóan Miles Davis Bitches Brew-időszakának munkáihoz), de az 1970-es évek közepén ez inkább a groove[2]-orientált és előre megszerkesztett zene irányába mozdult el (amint azt a „Birdland” című slágerük is jelzi).

Joe Zawinul játékstílusát gyakran uralták a különc dallamos improvizációk (egyszerre bebop-, népzenei- és pop-hangzás) ötvözve egy kevés, de ritmusos big band akkorddal és basszus szólókkal. Eredetileg úttörő elektromos zongorajátékosként szerzett nevet, majd következetesen fejlesztette a szintetizátor szerepét a dzsesszben a Weather Report-nál eltöltött ideje alatt. Olyan cégekkel együttműködve, mint például az ARP Instruments és az Oberheim Electronics, Zawinul az elektronikus hangok összehangolásának és a hangbeállításoknak új módjait fejlesztette ki a zenei textúrák, a zenekari hangzás és a szólózás számára (beleértve a hagyományos zenekari hangszerek emulációját). A Weather Reportban gyakran alkalmazott egy vocoder-t,[3] valamint korábban fölvett hangokat is lejátszott (azaz leszűrt és transzponált) egy szintetizátoron keresztül, ezáltal egy nagyon jellegzetes, gyakran gyönyörű szintézisét hozta létre a dzsessz harmóniáknak és a „zaj”-nak, (amelyet úgy nevezett, hogy „minden hang használata, amit a világ generál”). Egyes Weather Report dallamokban, még így is a Zawinul által szintetizált hangszerelések uralják a hangzást.

A zenekar története

[szerkesztés]

Zenekari felállások

[szerkesztés]
1970 vége - 1971 eleje 1971 eleje 1971 eleje - 1971 közepe 1971 közepe - 1972 eleje
1972 eleje - 1972 vége 1972 vége - 1973 eleje 1973 eleje - 1973 vége 1973 közepe - 1973 vége
1973 közepe - 1974 közepe 1974 közepe - 1974 vége 1974 vége - 1975 közepe 1975 közepe - 1975 vége
1975 vége - 1975 kezdete 1975 kezdete 1975 kezdete - 1975 eleje 1975 eleje - 1978 tavasza
1978 tavasza - 1980 eleje 1980 eleje - 1982 kezdete 1982 kezdete - 1984 tavasza 1984 tavasza - 1986 eleje
  • Wayne Shorter - szoprán és tenorszaxofon, lyricon, ütősök
  • Joe Zawinul - elektromos és akusztikus zongora, szintetizátor, orgona, ütősök, gitár
  • Victor Bailey - elektromos basszus
  • Omar Hakim - dobok, ütősök, gitár
  • José Rossy - ütősök, concertina
1986 eleje - 1986 február 1986 február - 1986 (mint Weather Update) 1986 - 1987 (mint Weather Update)

Diszkográfia

[szerkesztés]

Stúdióalbumok

[szerkesztés]
Year Album
1971 Weather Report
1972 I Sing the Body Electric
1973 Sweetnighter
1974 Mysterious Traveller
1975 Tale Spinnin'
1976 Black Market
1977 Heavy Weather
1978 Mr. Gone
1980 Night Passage
1982 Weather Report
1983 Procession
1984 Domino Theory
1985 Sportin' Life
1986 This Is This!

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. jazz-rock. Zenei ENCIklopédia. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  2. groove. Zenei ENCIklopédia. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  3. http://gepnarancs.hu/2011/10/kulonos-hangszerek-vocoder--az-uj-evezred-hangja/. [2017. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)

Egy kevésbé ismert feltaláló, Homer Dudley 1936-ban a Bell Laboratórium munkatársaként találta fel a Vocodert. Célját tekintve a készülék meglehetősen távol állt a popzenétől, ugyanis Dudley eredetileg a telefonszolgáltatás minőségének javítása céljából hozta létre. A szerkezet döntő fontosságúnak bizonyult a második világháborúban, tengerentúli telefonbeszélgetéseket közvetített és titkosított Franklin Delano Roosevelt és Winston Churchill között.

A Vocodert évekkel később futurisztikus hangzások után kutató, kísérletező zenészek támasztották fel, többek között Laurie Anderson (“O, Superman”), a Kraftwerk (“We Are the Robots”) és a Beastie Boys (“Intergalactic”) tette világszerte ismertté.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Weather Report című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.