Ugrás a tartalomhoz

Walesi függetlenségi mozgalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A walesi függetlenségi mozgalom egy politikai törekvés, amelynek célja Wales elszakadása az Egyesült Királyságtól. A Brit-sziget nyugati részét magába foglaló, kelta lakosságú területet a 13. században annektálta Anglia, jelenleg széleskörű autonómiával és önálló nemzetgyűléssel (Senedd) rendelkezik. A walesi függetlenség legfontosabb támogatója az EU-párti Plaid Cymru, amely 1925 óta küzd az ország elszakadásáért.

Wales zászlaja

Történelem

[szerkesztés]

A független Wales

[szerkesztés]

Miután a Római Birodalom föladta Britanniát, a területen számos apró kelta királyság és államkezdemény alakult ki, a mai Wales területén a legfontosabbak Gwynedd, Powys, Dehaubarth és Morgannwg királyságai voltak. A hagyományos walesi társadalom nemesekre, szabad földművesekre (bonheddwy) és szolgákra (y taeogion) oszlott, a helyi jogrend alapját Hywel Dda törvénykönyve képezte. A walesi lakosság a 11. századra a gazdasági fejlődés és a melegedő éghajlat hatására elérte a 300 000 főt. A nagyfokú politikai széttagoltság miatt 1066-ban az érkező normann hódítók Anglia megszállása után könnyedén elfoglalták Wales déli részét, ahol így új normann nemesség került hatalomra, az angolokkal szövetséges Marcher-lordok. Egyedül az északi Gwynedd Királyság maradt ténylegesen független. 1194-ben Nagy Llywelyn uralma alatt egyesültek a walesiek, és kiszorították a hódítókat az országból, egy időre késleltetve az angol inváziót. 1282-ben I. Eduárd angol király hadseregével megtámadta a walesi területeket, és miután legyőzte az utolsó helyi királyt, Llywelyn ap Grufyddot az Orewin hídi csatában, Angliához csatolta az országot. Hogy a megszállt területek tartósan angol fennhatóság alatt maradjanak, Eduárd számos nagyméretű várat épített a területen, amelyeknek romjai ma is meghatározzák a walesi vidék látképét. A legendásan kegyetlen hódítást énekelte meg Arany János Walesi bárdok című balladájában.[1]

Glyndwr-felkelés (walesi szabadságharc)

[szerkesztés]
Owain Glyndwr zászlaja

Az angol uralom első évszázadaiban a walesiek számos felkelést vezettek az idegen hatalom ellen, ezek közül a legnagyobb és legfontosabb az úgynevezett Glyndwr-felkelés volt. A felkelés vezéralakja, Owain Glyndwr 1350-ben született, és leszármazottja volt két régi walesi királyság, Dehaubarth és Powys királyi családjának is. Miután az angol hatóságok elkobozták földjeit, a helyi lakosságból gerillacsapatokat szervezett, és háborút indított a megszálló angol nemesek ellen. Hamarosan a walesiek tömegével csatlakoztak hozzá, és az angol király, IV. Henrik személyesen érkezett leverni a lázadást, azonban az 1401-es Mynydd Hyddgen-i csatában Glyndwr vereséget mért rá. Ezt követően az angol hadsereg kötelékében szolgáló, képzett és walesi származású katonák (köztük az angolok egyik fő ütőerejét alkotó hosszúíjászok) átálltak a felkelés oldalára. 1402-ben Glyndwr szövetséget kötött az angolok gyengítésében érdekelt Franciaországgal és Skóciával. A francia erősítés hatására Henrik csapatai teljesen kiszorultak az országból, és létrejött a rövid életű Walesi Királyság, melynek Owain Glyndwrt koronázták uralkodójává, és létrejött egy parlament Machynnleth-ben, valamint helyreállították a Hywel Dda jogrendet. A nemzetközi helyzet változása miatt azonban Franciaország megszüntette az új ország támogatását, és Anglia teljes tengeri blokádot húzott köré, megakadályozva a fegyverszállítmányokat és a kereskedelmet. Végül az angolok 1405-ben szárazföldről és tengerről egyszerre támadva legyőzték a kimerült walesi sereget. Owain Glyndwr a hegyekbe menekült, és 1412-ig folytatta gerillaakcióit, végül teljesen eltűnt az angol hatóságok elől a kitűzött hatalmas vérdíj ellenére.[2]

Modern függetlenségi mozgalom

[szerkesztés]
Az elárasztott Tryweryn-völgy

A modern walesi függetlenségi gondolat először az 1920-as években jelent meg ismét, amikorra a walesi kultúra jelentősen visszaszorult, és a walesi nyelvet beszélők száma is olyan drasztikus lecsökkent, hogy már a kihalás fenyegette. 1925-ben alakult meg a függetlenségpárti Plaid Cymru párt, azonban sokáig nem sikerült szert tennie jelentős ismertségre és támogatottságra. A változást a Tryweryn-völgyben épített gát ügye hozta meg 1965-ben, amikor az új víztározó, amelyet az angliai Liverpool vízellátásához terveztek, számos falut árasztott el, kiváltva egész Wales felháborodását. Ez az ügy vált a nemzeti ébredés szimbólumává. A tüntetések élére a Plaid Cymru állt, nagy népszerűségre téve szert az észak-walesi vidéki lakosság körében. A walesi anyanyelvű, jellemzően alacsony képzettségű, ám erős nemzeti identitással rendelkező népesség azóta is stabil szavazóbázist nyújt a pártnak, amely rendre megnyeri az északnyugati körzetek választásait. A Tryweryn-ügy hatására alakult meg a két rövid életű walesi paramilitáris szervezet is, a Szabad Wales Hadsereg (Free Wales Army) és a Mudiad Amddiffyn Cymru (MAC) is, amelyek főleg gátakat és az elektromos hálózat létesítményeit vették célba bombatámadásaikkal.[3] 1979-ben az éppen kormányon lévő Munkáspárt, annak érdekében, hogy megszerezze a Plaid Cymru, a skót SNP és az északír Sinn Féin támogatását a Westminsterben, beleegyezett egy referendum megtartásába egy önálló walesi és skót nemzetgyűlés létrehozásáról. A népszavazás azonban Walesben súlyos kudarccal végződött, a lakosság 79,4%-a elutasította a tervezetet.[4] A gyorsan erősödő walesi identitás hatására a második, 1999-es népszavazáson a lakosság szűk többsége, 50,3%-a az autonómiára szavazott, majd 2011-ben már a választópolgárok 63% támogatta a Walesi Nemzetgyűlés jogköreinek kiszélesítését.[5] Jelenleg a Plaid Cymru a második legerősebb párt a Nemzetgyűlés megalakulása óta uralkodó Walesi Munkáspárt után, vezetője 2018-óta Adam Price. A Walesi Munkáspárt ugyan ellenzi a teljes függetlenedést, de sokat tesz a nyelv és kultúra megmaradásáért, fontosnak tartja az autonómiát.

Támogatottsága

[szerkesztés]

Politikai pártok

[szerkesztés]

Támogatói:

  • Plaid Cymru: Szociáldemokrata, Európa-párti, zöld párt, a walesi függetlenség ügyének legfontosabb képviselője: 10 képviselője van a Seneddben
  • Walesi Nemzeti Párt (WNP): A Plaid Cymru jobboldali, szintén függetlenségpárti szakadár szárnya: 1 képviselője van

Ellenzői:

Közvélemény-kutatások

[szerkesztés]

Az alábbi szakasz teljes egészében az azonos témájú angol szócikk fordítása

Igen/Nem közvélemény-kutatások – Szabályos kérdéssorok

Dátum Közvéleménykutató intézet Minta mérete Függetlenné váljon Wales? Előny Megjegyzések
Igen Nem Nem tudja
2020. július 29. – augusztus 7. Yes Cymru/ YouGov 1044 26% 55% 19% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-900000029% Beleértve a 16-17 éveseket is.
2020. május 29. – június 1. ITV Wales/ YouGov/ Cardiff Uni Archiválva 2020. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben 1021 25% 54% 21% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-900000029%
2019. szeptember 6–10. Plaid Cymru/YouGov 1039 24% 52% 23% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-800000028%
2018. december 7–14. Sky News Data- Wales 1014 17% 67% 16% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5000000050%
2018. május 30. – június 6. YouGov 2016 19% 65% 16% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5-600000046%
2016. július ITV Wales/ YouGov Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 1010 15% 65% 20% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5000000050%
2014. szeptember 8–11. ITV Wales/ Cardiff University >1000 17% 70% 13% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-6-300000053% Egy héttel a skót függetlenségi népszavazás előtt.
2014. április You Gov 1000 12% 74% 14% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-7-200000062%

Igen/Nem Függetlenségi közvélemény-kutatások – Nem szabályos kérdéssorok

Dátum Közvéleménykutató intézet Minta Függetlenné váljon Wales Előny Megjegyzések
Igen Nem Nem tudja
2019. szeptember 6–10. Plaid Cymru/ YouGov 1039 33% 48% 20% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-2-500000015% Ha a függetlenné váló Wales az EU tagjává válna.
2016. július ITV Wales/ YouGov Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 1010 28% 53% 20% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-500000025% Ha a függetlenné váló Wales az EU tagjává válna.
2016. július ITV Wales/ YouGov Archiválva 2019. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 1010 19% 61% 21% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5-200000042% Ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot.
2013. március ITV Wales/ YouGov Ismeretlen 10% 62% 28% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-6-200000052% Ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot.

"0-10" Függetlenségi közvélemény-kutatások – (Az alanyokat 0–10-es skálán kérdezték. 0–4 Ellene, 5 Közömbös, 6–10 Támogatja. "Nem tudja" nem jelenik meg)

Dátum Közvéleménykutató intézet Minta Támogatja összesen Támogatja Közömbös Ellene Ellene összesen
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2019. május 10–15. YesCymru/ YouGov 1133 36% 14% 4% 5% 6% 7% 17% 5% 6% 6% 2% 28% 47%
2017. május 9–12. Yes Cymru/ YouGov Archiválva 2018. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben 1000 29% 10% 2% 6% 6% 5% 18% 4% 6% 7% 5% 31% 53%

Javasolt függetlenségi népszavazás

[szerkesztés]

Adam Price, a Plaid Cymru vezetője 2019 októberében úgy nyilatkozott, hogy céljuk egy függetlenségi népszavazás megtartása 2030 előtt. Ahhoz, hogy referendumot lehessen tartani, szükség van a Walesi Nemzetgyűlés többségének támogatására és Westminster beleegyezésére is.[6] 2020 júliusában a Plaid Cymru egy tervezetet nyújtott be a Nemzetgyűlésnek, amely törvényileg lehetővé tette volna egy függetlenségi népszavazás megtartását, azzal az indoklással, hogy az Egyesült Királyság kormánya elvesztette hitelét a koronavírus-járvány katasztrofális kezelésével, és ezt támasztja alá a walesi függetlenség támogatottságának hirtelen növekedése is. A többi párt képviselői azonban ellenezték az elképzelést, és 43:9 arányban leszavazták.[7]

A walesi függetlenség demográfiája

[szerkesztés]
A walesi függetlenség támogatottsága 2019 szeptemberében korosztályos bontásban

A walesi függetlenségi mozgalom a nyugati világ többi baloldali szeparatista mozgalmához (Skócia, Észak-Írország, Katalónia, Kalifornia) hasonlóan jelenleg alapvetően a fiatal lakosság körében népszerű, és emiatt támogatottsága növekszik. A közvélemény-kutatások alapján a bizonytalan szavazókat leszámítva a mozgalommal szimpatizálók aránya 2014 óta 14%-ról[8] 31%-ra nőtt, abban az esetben pedig, ha a függetlenné váló Wales rögtön megkezdhetné a csatlakozást az Európai Unióhoz, a szavazópolgárok 40%-a támogatná az elszakadást.[9] Nagy a véleménykülönbség a legfiatalabb és a legidősebb generáció között, míg a fiatal 18-24 évesek többsége (55%) támogatja a szeparatizmust, a 65 év fölöttiek 86%-a elutasítja a függetlenségi törekvéseket.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Schoolhistory.or.UK: Edward I’s Conquest of Wales: https://schoolshistory.org.uk/topics/british-history/plantagenets/edward-is-conquest-of-wales/
  2. ↑ BBC: History of Wales: The revolt of Owain Glyndwr: https://www.bbc.co.uk/wales/history/sites/themes/guide/ch10_revolt_of_owain_glyndwr.shtml
  3. ↑ Trackingterrorism.org: Mudiad Amddiffyn Cymru (MAC) https://www.trackingterrorism.org/group/mudiad-amddiffyn-cymru-mac
  4. ↑ BBC: The 1979 referendums: http://www.bbc.co.uk/news/special/politics97/devolution/wales/briefing/79referendums.shtml/ Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ National Assembly for Wales: History of the Welsh devolution: https://www.assembly.wales/en/abthome/role-of-assembly-how-it-works/Pages/history-welsh-devolution.aspx Archiválva 2020. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. ↑ BBC: Welsh independence referendum 'before 2030' Plaid leader says: https://www.bbc.com/news/uk-wales-politics-49919125
  7. ↑ Deeside.com: Senedd rejects proposals to pave way for Welsh independence referendum http://www.deeside.com/senedd-rejects-proposals-to-pave-way-for-welsh-independence-referendum/
  8. ↑ Wales Online: Wales says no to Scottish independence: our exclusive YouGov poll https://www.walesonline.co.uk/news/wales-news/wales-says-no-scottish-independence-7007185
  9. ↑ YouGov / Plaid Cymru Survey Results https://d25d2506sfb94s.cloudfront.net/cumulus_uploads/document/4lav01m6zl/PlaidCymruResults_190910_Independence_W.pdf
  10. ↑ YouGov / Plaid Cymru Survey Results https://d25d2506sfb94s.cloudfront.net/cumulus_uploads/document/4lav01m6zl/PlaidCymruResults_190910_Independence_W.pdf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Walesi_függetlenségi_mozgalom&oldid=24882686”