Wagner János (építész)
| Wagner János | |
| Született | 1813. október 6.[1] Székesfehérvár[2] |
| Elhunyt | 1904. április 12. (90 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Wagner Gyula |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Idősebb Wagner János (Székesfehérvár, 1813. október 6. – Budapest, 1904. április 12.) magyar építész, egy építészdinasztia alapítója.
Családja
[szerkesztés]Gyermekei közül ifj. Wagner János, Wagner Ferenc, Wagner Ödön és Wagner Gyula építészek lettek, míg az ötödik fiú, Wagner György Budapest tiszti főorvosa lett.[3]
Életpályája
[szerkesztés]Bécsben, majd Berlinben tanult. Hazatérése után, 1844-től tagja volt a pesti céhnek. Önálló művein kívül számos fontos épület kivitelezését végezte (a Vigadó, a régi Tőzsde, a Thonet-ház stb.). Mivel szoros barátság fűzte Ybl Miklóshoz és a bécsi Theophil Hansenhez, egyes alkotásait gyakran e két barátjának tulajdonították.
1874–1875-ben Szkalnitzky Antal műépítész tervei nyomán az ő vállalkozása kivitelezte a Nemzeti Színház első épületének sarokbérházának építését és a színház új homlokzatát – az épületegyüttest 1913–1914-ben részlegesen, majd 1954-ben az utolsó maradványait is lebontották.[4][5][6]
Önálló művei
[szerkesztés]Fennálló művei
[szerkesztés]- Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 58. Társasház (kezelője Szilber Szilvia)
- Budapest, Kossuth Lajos u. 14. és 16. sz. bérház,[7]
- Budapest, a tudományegyetem élettani intézetének Puskin utcai épülete[8]
- Budapest, Belgrád rakpart 23. sz. lakóház
- Budán a Gül Baba türbéjét körülvevő jellegzetes eklektikus-romantizáló épülettömb. Budán.[7]
- Aszód, Nevelőintézet (1884)[9]
Csak kivitelező volt: Unger-ház, Vigadó, Tőzsdepalota, Gödöllői Királyi Kastély átalakítása[7]
A második világháború után lebontott művei
[szerkesztés]- Jálics-ház (az akkori Engels tér, ma: Erzsébet tér)
- Múzeum krt. 9. sz. bérház.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/16929.htm, Wagner János, 2017. október 9.
- ↑ a b c http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/16929.htm, Wagner János, 2022. január 16.
- ↑ Tóth Vilmos: Egy építészdinasztia a boldog békeidőkből[halott link]. Honismeret blog (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
- ↑ Bárdi Ödön: Beszélő téglák, Béke és Szabadság 5. évfolyam 33. szám, 1954. augusztus 18. (adt.arcanum.com)
- ↑ (A nemzeti színház építkezései) Pesti Napló 25. évfolyam 271. szám, 1874. november 25. (adt.arcanum.com)
- ↑ A NEMZETI SZÍNHÁZ. (Arczképekkel és képekkel a 422 — 423. és 426. lapokon.) Magyarország és a Nagyvilág 11. évfolyam 35. szám, 1875 augusztus 29 (adt.arcanum.com)
- ↑ a b c https://welovebudapest.com/cikk/2024/11/11/latnivalok-es-kultura-wagner-villa-rozsadomb-2-kerulet-budai-villa/
- ↑ az utólag ráépített második emelet nélkül
- ↑ https://aszod-afi.hu/az-intezet-tortenete/
További információk
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.