WM–16 Budapest

WM–16 Budapest
WM–16 Budapest
Funkció	Felderítő és könnyűbombázó repülőgép
Gyártó	Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár
Személyzet	2 fő
Szolgálatba állítás	1933 (első vonalban), 1942 (kiképzőgépként, kivonás után)
Szolgálatból kivonva	1939 (frontszolgálatból, felderítő) 1942 (frontszolgálatból, könnyű bombázó)
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	9,25 m
Fesztáv	12,5 m
Magasság	3,30 m
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	2100 kg
Max. felszállótömeg	2600 kg
Hajtómű
Hajtómű	1 db WM K–9 csillagmotor
Teljesítmény	404 kW (550 LE) kW
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	300 km/h
Hatósugár	1000 km
Fegyverzet
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Beépített fegyverzet	2 db előretüzelő 8mm-es Gebauer géppuska, 1 db hátratüzelő 8mm-es Gebauer géppuska

A WM–16 Budapest egy magyar gyártású felderítő és könnyűbombázó repülőgép.

Fejlesztése az 1920-as évekbe nyúlik vissza. A Fokker C VD licencének megvásárlása után elkezdték azt továbbfejleszteni. Lecserélték a szárnyak vászonborítását és préselt lemezt raktak a helyére, megerősítették a futóművet és kicserélték a motort egy 550 LE-s K–9 csillagmotorra. Miután a csapatpróbákon megfelelőnek találták 1933-ban szolgálatba is állt. A WM–16 Budapest egy kétfedeles fából és fémből épített repülőgép. A törzs acélcsövekből hegesztett vázat kapott, amit vászonnal vontak be. A fegyverzet 3 db Gebauer géppuskából állt, kettő mereven előre beépített és egy forgatható, a gép hátsó részében a megfigyelő számára.

A WM–16-nak nem csak felderítő változata volt, építettek egy könnyűbombázó változatot is, amely 300 kg bomba hordozására volt alkalmas. Ezt az erősebb 880LE-s WM K–14 kétkoszorús csillagmotorral szereltek fel.

Az 1933-as szolgálatba állítása után 1939-ben a felderítő változatot kivonták a frontszolgálatból és kiképzésre használták, a bombázó változatot 1942-ben rendelték vissza.

A WM–16 Budapest alapján fejlesztette ki a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár a WM–21 Sólyom felderítő gépet.

Források

• Kurt Rieder: Magyar fejlesztések a II. világháborúban, 2005 , ISBN 963 9409 52 9