Ugrás a tartalomhoz

Vlagyimir Alekszejevics Krat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlagyimir Alekszejevics Krat
Életrajzi adatok
Született1911. július 8.
Uljanovszk
Elhunyt1983. június 2. (71 éves)
Leningrád
SírhelyA Pulkovói Obszervatórium temetője
Ismeretes mintcsillagász
IskoláiKazanyi Állami Egyetem
Pályafutása
Szakterületcsillagászat
Tudományos fokozata fizikai és matematikai tudományok doktora
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Alekszejevics Krat témájú médiaállományokat.

Vlagyimir Alekszejevics Krat (Uljanovszk, 1911. július 8.Leningrád, 1983. június 2.) csillagász régi nemesi cseh-orosz családból számozik.

Életpályája

[szerkesztés]

Krat a szimbirszki kadéttestület gondnoki családjában született. Apja Alekszej Arkhipovics Krat alezredes egy cseh nemesember, anyja E. A. Fedoszejeva volt. A. A. Fedoszejeva, a híres marxista N. E. Fedoszejev húga volt. Élete első 12 évét Szimbirszkben töltötte, és már itt elkészítette a legegyszerűbb asztrológiai eszközöket.

1932-ben szerzett diplomát a kazanyi egyetemen. 1938-tól a Pulkovói Obszervatóriumban dolgozott, a napfizikai osztály vezetőjeként, majd 1964-től megbízott igazgatóként, 1966-1979 között pedig mint az obszervatórium igazgatója. A CSKP KB tagja volt.

Tudományos területei

[szerkesztés]

Fő tudományos munkái a napfizikával, a változócsillagokkal és a kozmogóniával kapcsolatosak. Kezdeményezője és aktív részese volt a sztratoszférikus csillagászat megteremtésének a Szovjetunióban.

Már 1935-ben felvetett egy hipotézist a metagalaxis korlátozottságáról és a metagalaxison kívüli más kozmikus rendszerek létezéséről. E hipotézis szerint a Metagalaxis tágulását megelőzte a csomók kialakulása okozta összehúzódás.

Számos munkát végzett a közeli kettőscsillagok komponenseinek egyensúlyi alakjainak vizsgálatával kapcsolatban (1937). Napfogyatkozó változók megfigyeléseiből tanulmányozta a csillagkorongok pereméig tartó sötétedést, és javaslatot tett a sötétedési tényező fénygörbeelemzésből történő meghatározásának módszerére. Kidolgozta a fogyatkozó változók részletes osztályozását (1944). Kidolgozta a kromoszféra mint forró és hideg rostokból - prominenciákból - álló képződmény elképzelését (1958). Megállapította, hogy a H- és K-kalciumvonalakban megfigyelt kromoszférikus flerek az alsó kromoszférában helyezkednek el, és forróbb gáz magasságkorlátozott beágyazódásai egy 5000 K-nál nem magasabb kinetikus hőmérsékletű gázrétegben (1960, 1963). Az 1945-ös napfogyatkozás adatainak felhasználásával megállapította, hogy a korona folytonos spektrumában és a napkorong középpontjának spektrumában az energiaeloszlások azonosak.

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • A "Közeli kettőscsillagok egyensúlyi problémái" (1937)
  • "Az égitestek egyensúlyi alakzatai" (1950)
  • az "Asztrofizikai és csillagászati tanfolyam" (1951) L. M. Kotljarral közösen írt "Balloncsillagászat" (1972) című könyv egyik szerzője.

Róla nevezték el a G. N. Neuimin által október 11-én felfedezett kisbolygót (3036 Krat), melyet Nyeujmin 1937. október 11-én fedezett fel a Simeizi Csillagvizsgálóban.

Források

[szerkesztés]
  • Kolchinsky I. G., Korsun A. A., Rodrigues M. G. Astronomers: Biographical Guide. - 2., átdolgozott és kiegészített kiadás - Kijev: Naukova Dumka, 1986. - 512 с.