Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A Viviani-test a nevét Vincenzo Viviani olasz matematikusról kapta, aki megrajzolta. A test egy gömbből és két hengerből áll.
Tekintsük az egyenletű egységgömböt, és távolítsuk el belőle az és az egyenletű egyenes hengerekbe eső részt.
A T tartomány feletti rész a nyolcadrésze a testnek, mert a test szimmetrikus (4-4 ilyen egybevágó darab van az xy sík alatt és felett is).
Területi integrállal (kettős integrál) számolunk. Ez azt jelenti, hogy a gömb egyenletét átrendezve kapjuk, hogy
.
Innen a kettős integrált felírva a Viviani-test térfogata:
.
Polártranszformáció segítségével számolunk. A két kör poláregyenlete r(α)=1 és r(α)=cosα. Ebből a térfogat:
A gömb és a hengerek által határolt test térfogatára eredményül racionális számot kaptunk, azaz nincs benne π.
A térfogat meghatározásában egység sugarú gömböt vettünk. Ha nem egység sugarú a gömb, akkor is racionális az eredmény, méghozzá a 16/9-nek a gömb sugárhossz-szorosa.