Vita:Zénón paradoxonjai
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Megjegyzés: Zénón paradoxonai nem egyértelmű matematikai, hanem "térgeometria-filozófiai" paradoxonok. Így nem feltétlenül beszélhetünk arról, hogy ezeket a matematika feloldotta volna. A kérdés vitatott. Gubb 2004. december 3., 13:04 (CET)
Hát, nem egyszerű téma ez a "Zénón igaza" dolog. Két megjegyzés:
1) paradoxon megoldásáról nem, csak paradoxon feloldásáról szoktunk beszélni; az (1, 2, 2, 2, ...) sorozat olyan, mely konvergens, nem a határértékéből indul és mégis eléri azt (!) .
2) az OKTV nyertes dologozatok akkor is középiskolások dolgozatai, ha a maguk nemében nagyon jók; a zénonos például csupa trivialitást közöl, ráadásul a mai matematikafilozófia szemszögből elég "egyszerű" állításokat ír.
Reméljük, egyszer a (nem is olyan távoli) jövőben egy sztoikusokkal foglalkozó filozófus is ránéz erre a bekezdésre és átírja majd jobbra. Az eredeti állapotában tarthatatlannak ítéltem. Mozo 2005. november 16., 22:31 (CET)
- Fordítás az angol Wikipédiából (én sem kezdtem volna bele ...) ... hát ugye mondtam már egy párszor, hogy az angol kollégák tkp. tökhülyék a matematikafilozófiához. Gubb_ ✍ 2005. november 16., 23:07 (CET)
Az "Akhilleusz és a teknős" az eleai iskola nevű filozófiai irányzat egyik képviselőjének, Zénónnak egy aporiája (megoldhatatlan probléma). Zénón ehhez hasonló aporiák segítségével próbálta bebizonyítani a mozgásnak, a változásnak ellentmondásosságát, és így képtelenségét.
anon szerkesztése
[szerkesztés]Akhilleusz és a teknős korábbi tartalmát idemásolom:
Ezen aporiája szerint a gyors futásáról híres akhilleusz sohasem érheti utol a teknősbékát, ha csak egy kis előnyt is ad neki kettejük versenyében. Mire ugyanis arra a pontra ér, ahol az ő indulásakor a teknős tartózkodott, már az is megtett bizonyos - igza rövidebb - utat, nincs tehát már az eredeti kiinduló pontján. Utoléréséhez Akhilleusznak most ezt az újabb szakaszt is végig kell futnia, de mire megteszi a teknős ismét kicsivel előrébb ment, és így tovább, a végtelenségig. Kettejük távolsága fokozatosan csökken ugyan, de sohasem szűnik meg, csak végtelenül közelít a nullához.
Forrás: Turnyogi Zoltán A filozófia alapjai