Kovács Rita, mint a szerzői jog tulajdonosa írásban nyilatkozott, hogy az alábbi szövegek
Multipor
Bevezető
Magyarországon a Multipor, a pórusbeton hőszigetelő ásványi lapok építőanyag ipari márkaneve.
Az energiatudatos gondolkodás-mód, valamint az egyidejű Uniós ösztönző finanszírozási program eredményeképpen napjainkban felgyorsult a régi házak, lakások utólagos hőszigetelésének igénye. Épületeink fűtési energia igényét csökkentő megoldásának egyik fontos eleme az új vagy meglévő falszerkezetek hőtechnikai paraméterének javítása, a külső falszerkezetek hőszigetelésének fokozásával. A hőszigetelő anyagokat Magyarországon legtöbben a polisztirol és a szálas anyagú termékekkel azonosítják, pedig az utóbbi években egyéb, speciális igényeket is kielégítő hőszigetelési megoldásokra alkalmas termékek is rendelkezésre állnak a piacon. A Multipor hőszigetelő lapok stabil, ásványi kristályszerkezetűek, nem tartalmaznak szálas összetevőket, így a hőszigetelések széles palettáján új alternatívát nyújt: ásványi, tömör mégis jó hőszigetelő. A millió apró pórusba zárt levegő – mely természeténél fogva kiváló hőszigetelő – biztosítja az építőanyag kiemelkedő hőszigetelő képességét. A hőszigetelő lapok ásványi szerkezetéből és kapilláraktív tulajdonságából adódóan belső oldali hőszigetelésként is alkalmazható párazáró réteg beépítése nélkül. Alkalmas megoldást nyújt továbbá alulról hűlő födémszerkezetek (mélygarázsok, pincék, átjárók) valamint homlokzati falak külső oldali hőszigetelésére egyaránt.
Története
A pórusbeton-gyártás fejlesztéseinek eredményeképpen lehetővé vált a hőszigetelő lapok előállítása, amely Németországban Multipor néven került forgalomba. A pórusbeton hőszigetelő lapok gyártásához tulajdonképpen a pórusok számát kellett növelni. Így előállításra került a pórusbeton falazóelemek pórustartalmának többszörösével rendelkező, alacsony hővezetési tényezőjű, könnyű (115 kg/m³) Multipor hőszigetelő lap. Az első kereskedelmi mennyiségű gyártások Stulln-ban indultak, ahol a gyártósort és technológiát kifejezetten a Multipor előállítására fejlesztették ki. 2008-tól a Köln melletti Porz-ban is megkezdődött az alacsony testsűrűségű pórusbeton hőszigetelő lapok gyártása. Magyarországon a hőszigetelő lap először 2008 szeptemberében került kereskedelmi forgalomba.
Gyártás
A gyártás főbb alapanyagai: kvarchomok, mész, cement, víz, pórusképző adalékszer.
A gyártás folyamatába kizárólag ellenőrzött minőségű alapanyagok kerülhetnek. A homokot felhasználás előtt finomra őrlik, ezáltal csökkentve a szemcseméretét és növelve a reakció képességét. Az alapanyagokat számítógépes vezérléssel bemérik, a megfelelő arányban összekeverik, majd a keverék öntőformába kerül. A keveréket az öntőformákban 24 órán át megfelelő hőmérsékleten tartva tárolják, ezen előérlelés közben az anyag eléri a végleges térfogatát, mely folyamat során zárt pórusok milliói jönnek létre. Az így kialakult pórusszerkezet biztosítja a termék kiváló hőszigetelő képességét. A tárolás során előszilárdult tömböket a vágógépre helyezik át, ahol a kívánt vastagságban acél huzalokkal méretre vágják azokat. A vágási hulladék a gyártás folyamán újra felhasználásra kerül. A méretre vágott, még kis nyomószilárdságú elemek gőzérlelés során szilárdulnak meg, a termék e folyamat végén éri el végleges fizikai tulajdonságait. Ezután a hőszigetelő lapokat vízüveggel impregnálják, ezzel csökkentve az anyag nedvszívó képességét. A gyártási folyamat végén – a minőség-ellenőrzés után – a termékek szárítási eljáráson esnek át, ezután pedig a csomagolósorra kerülnek. A hőszigetelő lapok raklapon, zsugorfóliával és a megfelelő feliratozással ellátva, csomagolva kerülnek a tárolótérre.
A Multipor termékekkel új lehetőségek nyílnak mind a meglévő épületállomány, mind az új építésű épületszerkezetek hőszigetelő képességének javítására, ezáltal lehetőséget biztosítva épületeink gazdaságos üzemeltetésére, hosszú távú fenntarthatóságára.
Környezetvédelem
Összetevőiből adódóan a Multipor ökológiailag kifogástalan építőanyag. Nem tartalmaz rostokat vagy egyéb káros anyagokat. Az ásványi hőszigetelő lapok kiváló minőségben, nyersanyag- és energia- megtakarítással készülnek, így megkapta a Magyar Környezetbarát Termék Tanúsítványt. A "környezetbarát építési termék" kitüntetés azokat az építtetőket is meggyőzi, akik nagy súlyt helyeznek a környezetbarát építésre. A hőszigetelő-anyagok használata régi és új épületeknél fűtési energia felhasználást takarít meg, és csökkenti a légkörbe kibocsátott szennyezőanyag mennyiséget.
Termékek és szolgáltatások
hőszigetelőlapok
ragasztóhabarcs
Referenciák
Sopron, Soproni Bíróság
Hévíz, Termál Gyógyfürdő és Kórház
Győr, Diák Olimpiai Szállás
Budapest, Passzív ház
Szeged, Passzív társasház
Budapest, MKT Stadion
Budapest, CEU Egyetem
Silka
Bevezető
Magyarországon a Silka, a mészhomok tégla falazóelemek építőanyag ipari márkaneve.
A mészhomoktégla fő alkotóeleme a kvarchomok. Ez a teljesen természetes alapanyag, nagy mennyiségben megtalálható a földfelszín közelében, így kitermelése nem jelent környezetterhelést.
További összetevője még a mész és a víz. A receptura szerint a bemért anyagok egy gyors keverőbe kerülnek. A keverés célja egy homogén eloszlású, csomómentes, 5-7 m% vizet tartalmazó keverék készítése. A friss keverék a reaktorba kerül, ahol az érlelés idő alatt az égetett mészszemcsék beoltódnak és mészhidrátot képeznek.
CaO + H2O = Ca(OH)2 + Q (Q = 1177 KJ/kg)
Története
A mészhomoktégla széleskörű elterjedése az 1700-as évektől kezdődött a németalföldi területeken, ahol a lakóházak 80%-a napjainkban is ebből az anyagból készül. Ekkor még a hagyományos „nagyméretű tégla” formájú elemek kerültek gyártásra. Magyarországon már a század elején ismert építőanyag volt, de a második világháború után, az iparosított építés korszakában itthon feledésbe merült. Silka néven 2004 óta a magyar építőipar újra felfedezhette a mészhomoktéglát, és elsősorban a nagy testsűrűségéből adódó kiváló hangszigetelési képességéből adódóan az akusztikai falak (lakáselválasztó, lakó és közösségi terek közötti, homlokzati, stb.) egyik jellemző megoldásaként használja. A modern gyártástechnológiának ezen belül is a számítógép által vezérelt préselési eljárásnak és a nagy nyomású gőzszilárdításnak köszönhetően a Silka mészhomoktéglák fizikai paraméterei nagymértékű fejlődésen mentek keresztül. A ±1mm-es méretpontosságból adódóan a nút-féderes falazóelemeket a 2 mm-es habarcsréteget adó vékonyágyazó technológiával is falazhatjuk. A legkorszerűbb gyártási technológia 50x-es fagyállóságot garantál a burkolótégláknak, mely lehetővé teszi azok alkalmazását függőleges falakon kívül lábazatokban, párkányokban is.
Gyártás
A hazai bányákból származó homokot és meszet a gyárban, silókban tárolják. A nyersanyagokat súly alapján adagolják - a keverési arány körülbelül mész : homok = 1 : 12 – azokat intenzíven összekeverik és szállítószalagon a reaktorokba vezetik. Itt az égetett mész víz hozzáadásával mészhidráttá alakul át. A folyamat során keletkező hő a reaktorban lévő keveréktömeget 60-70 °C-ra melegíti fel, s az így képződött gőz átjárja az egész anyagot, biztosítva annak lehetőségét, hogy a vízzel közvetlenül nem érintkező mészszemcsék is beoltódjanak. A mészhomoktégla tömörségét préseléssel 150-170 bar nyomáson lehet elérni, a nyomószilárdságát meg gőzérleléssel az autoklávolás során 200 °C-on. Az autoklávolás során 15 báros (abszolút nyomás) telített vízgőzatmoszférában azok a kémiai folyamatok már néhány óra alatt lezajlanak, amelyek atmoszférikus körülmények között egyáltalán nem mennének végbe. A Ca(OH)2, SiO2 és H2O közti kémiai reakció során tobermorit és egyéb kálcium-szilikát-hidrátok képződnek. A gyártási folyamat során a mészből, homokból és vízből létrehozott struktúrák felelősek azért, hogy a mészhomoktégla alkatrészei szilárd kötéssel rendelkezzenek. Eközben nem keletkezik káros anyag. Az autoklávból kijövő késztermék (megszilárdulás és kihűlés után) a mészhomoktéglák készek a felhasználásra, nincs szükség a gyárban előtárolásra.
Környezetvédelem
A természetes alapanyagok, az alacsony előállítási energia-szükséglet, a kikerülő melléktermék nélküli gyártás és hulladékmentes felhasználás mind a természeti környezet terhelésének csökkentését jelenti. A Silka mészhomok tégla gyártása és alkalmazása során nem szabadulnak fel mérgező gázok. Az alapanyagoknak, és a gyártástechnológiai illetve felhasználási tulajdonságoknak köszönhetően a Silka megfelel a vonatkozó környezetvédelmi követelményrendszernek, melyet független tanúsító szervezet a „Környezetbarát” védjegy használatának jogosultságával is igazol.
Termékek és szolgáltatások
falazóelemek, burkoló téglák
Referenciák
Kecskemét, Mercedes Benz
Budapest, 100 lakásos passzívház
Herceghalom, Vitalis Lakópark
Budapest, Idősek Otthona
Budapest, Corvin sétány - Park Residents
Budapest, Tüskecsarnok,
Csepel, Rákóczi-liget
Budapest, Nordic Light Irodaház
Ytong
Bevezető
Az Ytong mint márkanév, valójában pórusbeton falazóelemeket, és a pórusbeton falazatokhoz tartozó kiegészítő elemeket (áthidalók, kéreg- , és hőszigetelő elemek) takar. A világ első márkázott építőanyaga - YXHULT Angherdede Lättbetong = szárított pórusbeton Yxhult-ból elnevezésből származó Ytong márkanév - ötvözte a fa kiváló hőszigetelő-képességét és a könnyű megmunkálhatóságát, a magas nyomószilárdsággal, a tartóssággal, valamint a rendkívül jó tűzálló képességgel.
Története
A világ első márkanévvel ellátott építőanyaga az Ytong (a svéd mozaikszó eredete: YXHULT Angherdede Lättbetong = szárított pórusbeton Yxhultból). Az 1900-as évek elején Svédországban fejlesztések indultak azzal a céllal, hogy a természetből közvetlenül kinyert építőanyag, a fa kiváló tulajdonságaival (hőszigetelő képesség, könnyű megmunkálhatóság, magas nyomószilárdság) megegyező, de ipari technológiával, nagy mennyiségben előállítható építőanyagot hozzanak létre. A kísérletek eredményeként jött létre a pórusbeton, melyet a fenti tulajdonságok mellett további előnyök is jellemeznek, mint például tartósság, kiváló páraáteresztő képesség, valamint tűzállóság. A pórusbeton „sorozatgyártását” 1929-ben Karl August Carlen vállalkozó kezdte meg Dr. Axel Erikson építész szabadalma alapján. Mára világszerte több mint 8 millió köbméter pórusbetont állítanak elő évente. Az Ytong az elmúlt közel 90 év alatt az egyik legsikeresebb márkanévvé vált. Európában a legismertebb építőanyagok közé tartozik.
Magyarországon a 60-as évek elejétől kezdődött meg az ilyen típusú falazóelem gyártása. Akkoriban gázbeton, illetve gázszilikát néven volt ismert, és a mai homokkal ellentétben fő alkotóeleme a kohópernye volt, melyből adódott szürke színe. Magyarországon az Ytong pórusbeton gyártása (mely már homok alapú és fehér színű) 1991-ben kezdődött meg, amikor a németországi Ytong Deutschland AG 1991-ben Halmajugrán megalapította az Ytong Hungary Kft.-t. Ahogy a magyarországi pórusbeton előállítás beépült a nemzetközi vérkeringésbe, úgy bővült hazai termékválaszték a cégcsoport más gyáraiban előállított termékeikkel. A Halmajugrán gyártott Ytong falazóelemek mellett megjelentek a vasalt pórusbeton áthidalók, illetve vasalt pallók is. 2003-ban a magyarországi Ytong gyárat több európai pórusbeton gyárral együtt megvásárolta a Haniel család tulajdonában álló Xella Baustoffe GmbH. Az Ytong Hungary nevet így 2003-ban a Xella Pórusbeton Magyarország Kft váltotta fel. A vállalatcsoport 2004-ben megvásárolta az Iszkaszentgyörgy közelében található régi téglagyárat. A gyár korszerűsítését követően 2004-ben megindul a Silka mészhomoktégla gyártása is. Így 2005-ben egy újabb névváltoztatás követően a cég Xella Magyarország Kft. néven működik tovább. 2008-ban egy újabb tulajdonos váltás történt, a Haniel család eladta a teljes nemzetközi építőipari vállalatcsoportot a Goldman Sachs amerikai befektetői csoportnak. A Xella Magyarország Kft. Ytong falazóelem gyára Gyöngyöstől 15 km-re, Halmajugra és a Mátrai Hőerőmű szomszédságában található.
Gyártás
Az Ytong pórusbeton főbb alapanyagai: a kvarchomok, a mész, a cement és a víz. A megfelelő szemcsefinomság eléréséhez, a magas kvarctartalmú homokot golyós hengermalomban megőrlik, majd számítógépes méréssel és vezérléssel hozzákeverik a többi összetevőt is. A formába öntött keverék a pórusképző adalék hatására megduzzad, térfogata növekszik, mely során zárt pórusok milliói jönnek létre. A kialakult pórusszerkezet biztosítja a termék kiváló hőszigetelő képességét. Az öntőformák 60°C hőalagútba kerülnek, ahol 8-12 óra alatt elérik kezdeti szilárdságukat. Az előszilárdult pórusbeton tömböket az öntőformákból kiemelik és vágógépre helyezik. A kívánt elemek méretre vágása mm-es pontossággal történik. A gyártási folyamat az európai uniós irányelveknek megfelelően energiatakarékos, és környezetbarát. A keletkező vágási hulladék a gyártás során újra felhasználásra kerül. A felszeletelt tömbök egy újabb hőalagútba kerülnek, ahol 100°C-ra melegítik azokat. Az elemek innen kerülnek az autoklávokba, ahol magas hőmérsékletű és nagy nyomású gőzben szilárdulnak meg. Az építőelemek e folyamat végén nyerik el végleges fizikai tulajdonságaikat. Az építőanyag stabil kristályszerkezetének alapja a kalcium-hidroszilikát, mely a természetben megtalálható ásványi Tobermorithoz hasonló. Ez önmagában hordozza az építőanyag rendkívül hosszú élettartalmát. A gyárban az 1992-ben történt privatizációt követően megközelítően több mint 4,5 millió m 3 Ytong terméket állítottak elő.
Környezetvédelem
A természetes alapanyagok, az alacsony előállítási energia-szükséglet, a kikerülő melléktermék nélküli gyártás és hulladékmentes felhasználás mind a természeti környezet terhelésének csökkentését jelenti. Az Ytong gyártása és alkalmazása során nem szabadulnak fel mérgező gázok. Az alapanyagoknak, és a gyártástechnológiai illetve felhasználási tulajdonságoknak köszönhetően az Ytong építési rendszer megfelel a vonatkozó környezetvédelmi követelményrendszernek, melyet független tanúsító szervezet a „Környezetbarát” védjegy használatának jogosultságával is igazol.
Figyelem! Ez az engedély önmagában nem jelenti azt, hogy a tartalom a Wikipédia valamennyi szabályának megfelel és nem zárja ki, hogy azt az egyéb szabályainak való megfelelés érdekében megváltoztassák.
E mű speciális használati engedélyét (és/vagy a jogtulajdonos licencnyilatkozatát) a Wikimedia üzenetkezelő rendszerében archiváltuk (2017052410010681 ügyszám alatt). Ha meg szeretnél bizonyosodni az engedély/licenc valódiságáról, lépj kapcsolatba az üzenetkezelő rendszerhez hozzáféréssel rendelkező szerkesztők egyikével.
Permission has been archived at the e-mail ticketing system of Wikipedia.