Ugrás a tartalomhoz

Vita:Vilmos albán fejedelem

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Peadar 16 évvel ezelőtt a(z) Forráskritika témában
A(z) Vilmos albán fejedelem szócikket Pasztilla készítette vagy bővítette lényegesen a CEE Tavasz 2017 nemzetközi szócikkíró versenyre. A cikk témája: történelem, ország: Albánia.
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Német témájú szócikkek (jól használható besorolás)
Hadtudományi szócikkek (jól használható besorolás)

Lap átnevezése

[szerkesztés]

Bennó javaslatának megfontolása után, és annak ellenére, hogy az Albánia történelmével foglalkozó magyar szakirodalmak egy kivétellel Wied hercegként hivatkozzák, viszont úgy gondolván, hogy mégis szerencsésebb a magyar hagyományt követni az uralkodók nevezéktanában, azaz magyar néven említeni Lajost, Sándort és Fülöpöt, valamint amiért angol nyelvű források rendre Williamként említik, a szócikket át fogom a mihamarabbi közeljövőben mozgatni Wilhelm zu Wiedről I. Vilmos albán király alá, majd a rámutató linkeket is javítom. Pasztilla 2007. március 16., 22:45 (CET)Válasz

Forráskritika

[szerkesztés]

Szóvá kell tegyem, hogy alapvető hiányossága a cikknek, hogy nincs megnevezve benne semmilyen autentikus forrás, mert ugye a belső hivatkozás csak körbeforgás. Így nem tudom, milyen alapon jut arra a következtetésre a szerző, hogy Wied Vilmos király lett volna, hiszen a nemzetközi irodalomban Prince ill. Fürst, magyarban pedig ennek megfelelő herceg v. fejedelem. Azon lehetne vitatkozni, hogy herceg v. fejedelem, de azon nem, hogy nem volt király. Igaz valóban, hogy az albánok őt is mbret azaz király címmel illették, de Albánia a nyugati hatalmak gyámsága alá volt helyezve korlátozott szuverenitással, és a gyámkodó hatalmak csak a hercegi/fejedelmi címét ismerték el.Ilyenkor nem számít a cím eredete sem, hiszen, ha a mbret etimológiáját nézzük, akkor császárnak kéne fordítani, hiszen nyilvánvalóan a latin imperator szóból származik. megint egy ember önkénye határozta meg ezt a fontos kérdést is. A bolgár cári/királyi (1908), a montenegrói királyi (1910) stb. címeket is előbb el kellett ismerniük a nyugati hatalmaknak ahhoz, hogy érvényesek legyenek.

Peadar vita 2008. augusztus 28., 18:59 (CEST)Válasz