Vita:Viking–1

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

leszállás 3 óra alatt??

a leszállóegység levált a keringő egységről 8:51-kor (UTC), és három óra múltán - 11:56:06-kor (UTC) - sikeresen leszállt a Chryse Planitia síkságán.

Azt nem értem, hogyan tarthatott ez 3 óra hosszáig? Jó lenne tudni, hogy miért... A magassága, vagyis a bolygótól való távolsága nem lehetett túl nagy, legalábbis ezt feltételezem, hiszen keringési pályán volt. misibacsi 2007. május 22., 11:19 (CEST)

• Íme a "Mission summary" egy részlete: The lander and its aeroshell separated from the orbiter on 20 July 08:51 UT. At the time of separation, the lander was orbiting at about 4 km/s. After separation rockets fired to begin lander deorbit. After a few hours at about 300 km altitude, the lander was reoriented for entry. The aeroshell with its ablatable heat shield slowed the craft as it plunged through the atmosphere. During this time, entry science experiments were performed. At 6 km altitude at about 250 m/s the 16 m diameter lander parachutes were deployed. Seven seconds later the aeroshell was jettisoned, and 8 seconds after that the three lander legs were extended. In 45 seconds the parachute had slowed the lander to 60 m/s. At 1.5 km altitude, retro-rockets were ignited and fired until landing 40 seconds later at about 2.4 m/s. The landing rockets used an 18 nozzle design to spread the hydrogen and nitrogen exhaust over a wide area. It was determined that this would limit surface heating to no more than 1 degree C and that no more than 1 mm of the surface material would be stripped away. The Viking 1 Lander touched down in western Chryse Planitia at 22.697 deg N latitude and 48.222 deg W longitude at a reference altitude of -2.69 km relative to a reference ellipsoid with an equatorial radius of 3397.2 km and a flatness of 0.0105 (22.533 deg N, 48.264 deg W planetographic) at 11:53:06 UT (4:13 p.m. local Mars time).

Őszintén szólva ebből sem derül ki, hogy mitől tartott három órán át, csak az, hogy még megtett legalább két kört a leszállóegység, mielőtt valóban lefelé indult volna. Szerintem vegyesen használták a fékezőrakétás és az aerobraking technikát (bár ennek hatásossága 300 km magasság felett asszem egyenlő a nullával, úgyhogy ez is csak egy gyenge tipp). Szóval forrás híján nem nyilatkoznék róla sokkal többet:) moonwalkr 2007.05.22. 16:27 (CEST)

Na megvan a megoldás!!!! Meglepő, de a leszállás előtt a szonda 1511x32800 (!!) km-es elnyújtott ellipszispályán keringett, a keringési idő 24 óra 39 perc volt. Innen már elképzelhető, hogy ilyen rém lassan ereszkedett alá. moonwalkr 2007.05.22. 19:53 (CEST)

energiaforrás

Van két nagyobb hiba a szócikkben: 1 A szócikk az RTG-t (radioizotópos termoelektromos generátor) egy mini-atomerőműnek nevezi. Ez így nem igaz. Az atomerőművekben a teljesítmény nagy részét a hasadáskor felszabadult energia adja. (Hasadási termékek+neutronok mozgási energiája.) Ezzel szemben az RTG-éket a bomlási hő fűti fel. Itt szó sincs láncreakcióról, legfeljebb nagyon-nagyon ritkán spontán hasadásról! 2 A szócikk azt állítja, hogy az RTG Pu-236-tal működik. Ez biztos, hogy nem igaz. 238-as tömegszámú plutónium izotópot szoktak belerakni, ugyanis azt könnyen elő lehet állítani (az atomerőművek kiégett fűtőelemeiből ki kell csak szedni a plutóniumot, majd el kell választani a többi izotópjától). Ezzel szemben a 236-os tömegszámú plutóniumot így nem lehet előállítani (gyanítom, hogy csak fúzióval lehet). Valószínűleg az ára is nagyságrendekkel magasabb. Kijavítom ezeket a hibákat. Ha nem értetek egyet, akkor bíráljatok felül.