Vita:Viaszszömörce
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Veszt (vita), értékelés dátuma: 2019. január 5. | |||
| |||
Üdvözletem!
Kedves Sphenodon. Nem értek egyet az általam létrehozott lap érdemi ok nélkül történő átnevezésével. A Rhus succedanea európai angol nyelvű irodalomban elfogadott neve "Wax tree", németül "Japanischen Wachsbaum", franciául ""arbre à cire" stb., mégpedig jó okkal, mert ez a fából kinyert legfontosabb termék. A növénynek nincs széles körben elfogadott magyar neve, de a "viaszfát" gyakran használják, és sokkal jobb, mint a "faggyúszömörce", mert nem fokozza, hanem csökkenti a zűrzavart. Szerintem.
Tisztelettel,
Maghasító
--Maghasito vita 2014. október 13., 12:37 (CEST)
Kedves @Maghasito! Értem a Wikipédia-vita:Növények műhelye/Új szócikkek#Viaszfa-e, vagy faggyúszömörce? helyen olvasott érvelésedet, s tulajdonképpen egyetértek vele. (Elnézést kérek a tegező hangnem miatt: a Wikipédián a tegeződés a szokás.) Az átnevezést azért hajtottam végre, mert a viaszfa elnevezést Priszter a viaszbogyó (Myrica) nemzetség, továbbá a déli viaszbogyó vagy amerikai viaszfa (Myrica cerifera) elnevezésének szinonimájaként jelöli meg, míg a Toxicodendron succedaneum korábbi magyar elnevezéseivel kapcsolatosan nem voltak információim. A könyvtárban szétnézve mind a Magyar nagylexikon (16. kötet, 917. o.), mind a Britannica hungarica világenciklopédia (17. kötet, 333. o.) faggyúszömörce néven említi a Toxicodendron succedaneum fajt, a Pallas azonban viasz-szömörce néven. A Biológiai lexikonban és a Természettudományi lexikonban nem találtam, a régi Révaiban (16. kötet, 250–251. o.) pedig csak latin név olvasható, magyar nem. Az idegen nyelvekben használt növénynevek Wikipédia-szerkesztés közbeni lefordítása saját kutatásnak számít; magyar nevet emiatt csak forrásolt helyről veszünk, ha pedig nincs magyar név, akkor a latin nevet használjuk a szócikk címeként. A Pallas névhasználatát támogatom (igazítva azt a mai helyesíráshoz, ami feltehetően a kötőjel nélküli alak lehet), mivel a viaszszömörce egyértelműnek (a viaszfa a fentiek szerint már nem egyértelmű név) és pontosnak tűnik (a faggyúszömörce nem pontos a faggyú név miatt). Mit gondolsz erről? --Sphenodon vita 2014. november 1., 19:33 (CET)
Kedves Sphenodon!
Elnézést a magázódásért, de a tegeződés a legszűkebb családi és baráti körön kívül számomra idegen.
Ami a viaszfa nevét illeti, nincs köztünk nézeteltérés, a viaszszömörce szerintem is jó választás, jó társa a lakkszömörcének. A viaszfa nevet nem kellett magamnak felkutatnom, az az első Japánról szóló magyar nyelvű tudományos beszámoló, a Hunfalvy János által írott, 1869-es "Japán és népe" szövegében megtalálható, ez a szöveg pedig épp elsősége okán jól ismert a Japán iránt érdeklődők körében. Talán épp ezért „honosodott meg” a „viaszfa” név a magyar nyelvben.
Üdvözlettel,
Maghasitó