Vita:Vasútvillamosítás

Dombon ülő vadászkutya legyek

ha értem ezt a mondatot: "A villamos járművek karbantartása olcsóbb és kevésbé létszámigényes (legalább 1 dízel motorral egyszerűbb!)."

Én sem vagyok gépész, de szerintem arra gondolhatott a szerző, hogy a dízelmozdonyokban lévő dízelmotor általában generátort hajt, ami a forgóvázba épített villanymotorokat hajtja. A dízelmotort leszámítva, minden alkatrész megvan villanymozdonyban is. A transzformátor meg gondolom nem igényel sok karbantartást...

– B.Zsolt ^vita 2008. szeptember 14., 22:04 (CEST) Attól függ, hogy milyen az a dízelmozdony. mert van dízel-elektromos (ekkor hajt generátort), dízel-hidraulikus (pl. csörgő), aztán "hagyományos" módon hajtott (pl. bézék). Azért egy villanymozdony bonyolultabb, mint egy dizel-villamos mozdony (abba van egy motor, meghajtja a generátort, egyenáram meg a motorokat, míg villamos mozdonynál - ha a hazai viszonyokat nézzük - kell egy frekvencia átalakitas, valamint feszültségszabályzás, mivel a motorok ált. háromfázisu aszinkron motorok, nem egyenáramuak. bár, az tény, hogy a szilicium egyeniranyito nem igazán igényel karbantartást)– charlie ^vita 2008. szeptember 25., 10:15 (CEST)

Térkép

Nem mozgok otthonosan a vasút világában, tehát tévedhetek. A cikkhez tartozó térképen pár hiányosságot fedeztem fel, listát a kép vitalapján hagytam. – Beroesz 2008. szeptember 14., 10:27 (CEST)

V43 eleve nem volt a legkorszerűbb, tervezésekor sem!

> A MÁV-nak sikerült 1963-ban egy neves (német, francia, belga) cégekből álló Nyugat-európai munkaközösség akkor legkorszerűbb mozdonytípusát megvásárolnia

Ez így konkrétan nem igaz, nem volt a legkorszerűbb! Ugyanaz a Siemens és társai konzorcium, ugyanakkor a japánoknak is épített 100-as sorozatú sínskanzent, amelyek az 1964-es Tokiói Olimpián már futottak, eleinte "csak" 165km/h-val a régi fatalpas pálya miatt, később 210km/h-val, amikor elkészült a új, zárt sínpálya. Ehhez képest a V43 kockagép eleve csak 120/130 km/h-t tudott, vagyis a nyugat nekünk lebutítottra tervezett gépet adott el!

Kevesen tudják, hogy a japán "golyóvonatok" első és második generációja valójában német szellemi termék, illetve a Ganz-MÁVAG V43-as licencia sikerei relatívak, nemzetközi összehasonlításban koránt sem olyan fényesek, csak magunkhoz és a kommunista blokkhoz képest! 91.83.32.3 (vita) 2010. október 14., 00:40 (CEST)

Ok, a korszerű szakaszt javítom, az valóban igaz. A Sinkanszennél viszont tévedsz. A kezdetektől zárt pályán közlekedtek, a japán vasúthálózat 1067 mm-es, a sinkanszen meg 1435, továbbá nem 100-as sorozat, hanem 0-s sorozat! – B.Zsolt ^vita 2010. október 14., 14:51 (CEST)