Ugrás a tartalomhoz

Vita:Vörös bőgőmajom

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt BenKor 4 évvel ezelőtt a(z) Másolásgyanús témában
Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Emlősökkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Másolásgyanús

[szerkesztés]

„A különböző fajok szabadon is, fogságban is egyformán viselkednek. Ezért nem valami lényeges számunkra, hogy a helyes fajmegkülönböztetés sok nehézségbe ütközik. Sok zavart okozott ebben az a körülmény, hogy nemük és koruk szerint oly sokszor elütő a színük, az idősebb hímek vörösek, a nőstények és fiatalok sötétek. Tudományosan rendszeres ismereteket sem sikerült még szerezni a bőgőmajmokról. A fekete bőgőmajomról (Alouatta caraya Humboldt, Mycetes niger; mely Paraguayban él, Elliot is megemlíti a majmokról írt nagy munkájában, hogy csak az öreg hímek feketék, a nőstények és fiatalok színe szalmasárga. A vörös bőgőmajomról (A. seniculus L., Mycetes), mely Columbiában és az Amazon középső folyása mentén tanyázik, tagadja, hogy a barna és rézvörös színnek feketés bíborszínbe való átmenete a fejen, végtagokon és farkon, továbbá, hogy a hátnak szalmasárga színe összefüggésben volna az állat korával, nemével és szűkebb hazájával. Közép-Amerikában, Guatemalában és Hondurasban él a mono, (A. villosus Gray) mely nemre és korra való tekintet nélkül koromfekete. Ez a majom Salvin szerint a Chilascohegység hűvös és nedves erdeiben 6000 angol lábnyi naagasságban is található, rendesen azonban 3000 angol láb magasságig fordul elő.”

A fenti szöveg másolásgyanús, emiatt a szócikkből áthelyezem a vitalapra. DenesFeri vita 2020. március 19., 12:09 (CET)Válasz

A szöveg az OSZK-ról van, innen: [1]. Alfred Brehm könyvének ezt a részét dr. Éhik Gyula fordította, aki 1964-ben halt meg, szóval ebben az esetben jogvédett lenne a szöveg. Ha az eredeti íróhoz viszonyítjuk, akkor jogtiszta lenne. A harmadik lehetőség talán még az OSZK lehet, bár nem tudom, hogy nekik vannak-e szerzői jogaik. – BenKor üzenet 2020. március 19., 12:20 (CET)Válasz