Ugrás a tartalomhoz

Vita:Trója

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Teemeah 5 évvel ezelőtt a(z) Történelmi atlasz témában
E szócikk témája történelem tantárgyból a középiskolai tananyag része.
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Török témájú szócikkek (jól használható besorolás)
Ókori témájú szócikkek (besorolatlan)
Világörökségi témájú szócikkek (jól használható besorolás)


Different view

[szerkesztés]

L.S. Excuse me for writing in English but my Magyar is pretty poor. I struck upon the reference to Wilkens' book „Where Troy Once Stood” in the Trója article (A homéroszi Trója <6>) and it so happens that there is an article on that book in the English WP: en:Where Troy Once Stood and also in the German WP: de:Where Troy Once Stood. It might be interesting to translate this for Huwiki, Best Wishes, --Chilles 2007. február 1., 14:04 (CET)Válasz

Let me translate your comment: „Kedves vitalapolvasók! Sajnos a magyartudásom igen gyönge, ezért angolul írok szíves elnézésetekkel. Elhelyeztem egy hivatkozást a cikkben Wilkens „Where Troy Once Stood” („Hol egykor Trója állt”) című művére (A homéroszi Trója <6>). Az angol wiki külön cikkben foglalkozik a monográfiával en:Where Troy Once Stood, a német wiki is de:Where Troy Once Stood. Hasznos lenne lefordítani a magyar wikinek is. A legjobbakat kívánom nektek. (Aláírás)”
Megjegyzés: a könyv némileg délibábos, de roppant szórakoztató. Szerinte Trója Angliában keresendő, s a görögök az egész történetet jóval nyugatabbról kapták készen, nem is velük esett meg. Régész ismerőssel konzultálva annyit mondhatok, hogy a szakma finoman szólva nem vette igazán komolyan a művet (Wilkens például keltákról beszél jóval azelőtt, hogy léteznének, szerinte az akhájok valójában kelták és nem görögök, ráadásul teljességgel figyelmen kívül hagyja az összes olyan elemet – márpedig van dögivel –, ami a homéroszi eposzokban egyértelműen a mükénéi kultúrárából származik). De kétségtelenül nagyon mókás mű, és kellő idézőjelekkel simán lehetne róla cikk. Végül is mit tudhatjuk? :o) Bennó 2007. február 1., 14:28 (CET)Válasz

Kép figyelmeztetés

[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. február 5., 07:14 (CET)Válasz

Képfigyelmeztetés

[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker vita 2008. április 4., 20:26 (CEST)Válasz

Hattiból áthozva

[szerkesztés]

1988. óta a török kormány engedélyével folytat ásatásokat a Heinrich Schliemann, Dörpfeld, Blegen által, még mindig nem teljesen feltárt Trója romjain a tübingeni (Németország) egyetem előázsiai tanszékének expediciója. 1998. óta igen érdekes felfedezéseket tettek. Nevezetesen, sikerült megállapítani a késő bronzkori (Kr. e. XI. század) Trója tényleges kiterjedését, amelynek területe a korábban gyanítottnál mintegy tizenötször volt nagyobb, lakosainak száma a legendák ködébe vesző trójai háború idején valószínűleg elérte vagy meghaladta a harminc-harmincötezret. A késő bronzkori Trója VIA rétegeinek újabb ásatásainál igen sok, kifejezetten mükénéi stílusú nyílvesszőhegyet, pajzstöredekékeket, sisakforgók darabjait, vázák cseréptörmelékeit találták meg, amellyel egyértelművé vált, hogy az Iliászban Homérosz által megénekelt trójai háború a valóságban is lezajlott, természetesen, Heléna és Párisz királyfi szerelme csak legenda. Valószínűsíthető, hogy a trójai városállam annak idején egy görögök által lakott, de a hettita királynak éves adót fizető vazallus királyság volt, amely földrajzi helyzeténél fogva igen gazdag volt, hiszen kítűnően uralma alatt tarthatta a kereskedelmi útvonalakat. A hatalmának csúcspontján állú mükénéi királyság, szövetségben néhány hasonló bronzkori görög törpeállammal (Pülosz, Théba, Milétosz) a vámszedési monopólium megszerzése végett támadta meg Tróját, amelyet hosszas ostrom után sikerült is elfoglalniok. Néhány, az utóbbi 20 évben a mükénéi ásatások során talált, protogörög nyelvű, lineáris B írással írt ékírásos agyagtáblában feljegyzéseket találni arról, hogy Illion (hettitául Illajawa) városából egy sikeres háborút követően igen sok női foglyot hurcoltak be Mükénébe, akiket később rabszolgaként dolgoztattak.

Történelmi atlasz

[szerkesztés]

Szerintem lenne itt jogosultsága a történelmi atlasznak, amely egy élvezhetőbb, tanulásra serkentő (ez alatt azt értem, hogy elő lehet venni vagy otthon a lakásban, vagy egy könyvtárban a töri atlaszt, s meg lehet nézni) szócikket jelent egyidejűleg Trója történelmi világatlasz jegyzettel. Margit1951Bpest vita 2019. szeptember 8., 12:43 (CEST)Válasz

Én nem látom értelmét annak, hogy a trójaiak szót a történelmi atlasszal támasszuk alá, mint forrással. Ez ugyanis semminek sem a forrása, félrevezető lábjegyzetelés. Ha annyira akarod a történelmi atlaszt, az ajánlott irodalom alá lehet betenni, de ennek sincs sok értelme, egy általános atlaszt minden ókori településhez betenni. Ilyen alapon az összes szócikkünkhöz betehetnénk a világ összes létező enciklopédiáját, ami megemlíti a témát... Xia Üzenő 2019. szeptember 8., 15:14 (CEST)Válasz