Vita:Tengeralattjáró
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. január 9. | |||
| |||
Kéne egy általános cikket írni a technológiáról, ezt pedig átmozgatni egy "harcászati tengeralattjáró" vagy ilyesmi nevű cikkbe. Nincs szívem és kedvem átírni. --Rodrigó ⇔ 2007. március 29., 11:33 (CEST)
- A tenegraalttjáró 99,9%-ban egyet jelent a katonai célú tengeralattjárókkal. Ennél általánosabban nem lehet a témáról írni. --VargaA 2007. március 29., 11:47 (CEST)
- A hadicélú alkalmazás, mint legfőbb hajtóerő elismerése mellett is talán túlzó kijelentés, hogy a technológia megjenése óta ezer tengeralattjáróból mindössze egy került a tudósok és a kincsvadászok kezére. Hm?--Mihasznay-Kibitz Godson fóruma 2007. március 29., 12:00 (CEST)
- Csak halkan hozzátenném, hogy az egyéb – kutató, mentő – célú tengeralattjárók többségét is a haditengerészetek használják, katonai feladatokra. --VargaA 2007. március 29., 12:09 (CEST)
- A sok-kevést magam is aláhúztam. De hasraütésszerű számokkal nem jó dobálózni egy ún. lexikonban, különösen nem érvelésül, mert a megérdemeltnél jobban gyöngíti az érvelés erejét, ha a szám pontatlannak bizonyul. Ebben egyetértünk?--Mihasznay-Kibitz Godson fóruma 2007. március 29., 12:15 (CEST)
- Legyen akkor: gyakorlatilag egyet jelent. --VargaA 2007. március 29., 12:26 (CEST)
- Legyen: számosság nélkül sokkal jobb!:)--Mihasznay-Kibitz Godson fóruma 2007. március 29., 12:31 (CEST)
- Legyen akkor: gyakorlatilag egyet jelent. --VargaA 2007. március 29., 12:26 (CEST)
- A sok-kevést magam is aláhúztam. De hasraütésszerű számokkal nem jó dobálózni egy ún. lexikonban, különösen nem érvelésül, mert a megérdemeltnél jobban gyöngíti az érvelés erejét, ha a szám pontatlannak bizonyul. Ebben egyetértünk?--Mihasznay-Kibitz Godson fóruma 2007. március 29., 12:15 (CEST)
- Csak halkan hozzátenném, hogy az egyéb – kutató, mentő – célú tengeralattjárók többségét is a haditengerészetek használják, katonai feladatokra. --VargaA 2007. március 29., 12:09 (CEST)
- A hadicélú alkalmazás, mint legfőbb hajtóerő elismerése mellett is talán túlzó kijelentés, hogy a technológia megjenése óta ezer tengeralattjáróból mindössze egy került a tudósok és a kincsvadászok kezére. Hm?--Mihasznay-Kibitz Godson fóruma 2007. március 29., 12:00 (CEST)
A tengeralattjáró szó értelmezése jelent 99%-ban egyet a katonai célú használattal (lásd a német U-Bootok, vagy a Kurszk, akár). A 99% nem darabszámot jelent, hogy 100-ból egy a nem katonai tengeralattjáró. Data Destroyer 2007. március 29., 12:05 (CEST)
Egy kicsit elméleti oldalról megközelítve a témát, víz alá hajóval két ok miatt mentek. Egyrészt, hogy elrejtsék a hajót az ellenség szeme elől. Másrészt, hogy megnézzék, mi van lent (pl. kutatási célok, mentés). Utóbbi a ritkább, előbbi gyakoribb alkalmazás. Magát a "technológiát" pedig eleve hadi alkalmazásra találták ki egykor. --VargaA 2007. március 29., 12:14 (CEST)
Mindemellett, mivel léteznek jelentős számban nem harcászati célú tengeralattjárók, és speciális, búvárruhánál komolyabb szerkezetek, a robottengeralattjárókról nem is beszélve, ez a cikk szerintem egysíkú. Tessék szives lenni elolvasni a Wikipédia:Semleges nézőpont irányelvet. --Rodrigó ⇔ 2007. április 1., 20:48 (CEST)
A vita kedvérét, nézd meg Rodrigó a lexikonokba, vagy akár a Wiki angol változatában is a tengeralattjárók gyakorlatilag csak és kizárólag katonai célra használt tengeralattjárók. A civil életben használ hasonló rendeltetésű járművek megnevezésére a magyar nyelvben a búvárhajó, ill. a mélymerülésű kutatóhajó fogalmak honosodtak meg, valamint az idegenebbűl hangzó batiszkáf. A robottengeralattjáró pedig inkább mélytengeri kutatórobot megnevezésű. A felhasználását tekintve a tengeralattjárók szinte kizárólag katonai célra készülnek. a polgári búvárhajók szerkezeti kialakítása némileg mások, eltekintve attól a csekélyszámú civil használatban található, leselejtezett főleg ex. 2. világháborús tengeralattjárótól, bár ezek egyrészét kalózkodásra, drogcsempészetre használják, melyek küzel állnak az eredeti felhasználási célhoz. A tengeralattjárók költséges építése és működtetése erősen korlátozzák a civil elterjedését, valamit a katonai felhasználók kevésbé szeretik, ha illetéktelenek kutakodnak az általuk feltérképezett tengerfenékeken nyílvánosságra hozva esetleges jó búvóhelyeket, holmi régészeti feltárásokra hivatkozva. A civil felhasználásban ezért terjedtek el az olcsób robotegységek, melyekkel alap feltárásokat, kábelek ellenőrzését, mélytengeri élőlények megfigyelését el lehet végezni automata, vagy inkább félautomata irányítással egy a felszinen úszó anyahajóról. Ezeket a robotegységeket én személyszerint nem tekintem tengerlalattjáróknak a szó szűkebb értelmében, de ezt az előbb említett szakirodalmak sem. A szó tágabb értelmében mint tenger alatt műküdő tecnológiai egységek, berendezések, de ez így meg túl bonyolúlt. Etamin (a szerző)