Vita:Tízes számrendszer

Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Tucat és egyebek

>Kevés olyan nyelv van, amely tisztán a tízes számrendszer logikáját követi, azaz a 11-et "tíz-egy" vagy a 23-at "kettő-tíz-három" formában nevezik meg. Ilyenek a vietnami, egyes kínai nyelvek, a japán, a koreai, a thai, és egyes inka nyelvek.<

Biztosan jó ez így? Odáig én is ismerem, hogy eleven, twelve, elf, zwölf, onze, douze satöbbi, nálunk is ott volt a tucat. De a tízen-egy, tízen-öt, húszon-három nem felel meg? Vagy az a baj, hogy a húsz nem kéttíz? Az orosz is одиннадцать-ot mond, egészen nyolcvanig. Nem világos, hogy az a "tisztán" pontosan mit is jelent.

Orion 8 ^vita 2009. május 21., 23:18 (CEST)

A húsz logikusan nem kéttíz, hanem ketven kellene legyen, a harminc pedig harmvan, hogy találjon az összes többihez :) – Hkoala 2009. május 22., 08:31 (CEST)

Jó, értem. A japán így nézve valóban tisztább eset, az inkát pedig tényleg csak töröm. :-)

Mókás, hogy talán nem sok kellett ahhoz, hogy a harmuvan helyett a harmumis-hez hasonló alak győzött. Egyiknek sem ismert az eredete, de biztosan régi mindkettő. Üdv. Orion 8 ^vita 2009. május 23., 01:07 (CEST)

Hogyan számoltak a görögök a tízes számrendszer híján?

Az i.sz. 1. évezred végi európai megjelenése a tízes számrendszernek az biztos adat? E nélkül hogy számoltak az ókori görögök? Mert ugye ők osztottak, szoroztak, gyököt vontak, mindenféle törtekkel... meg hát a π... -fs- ^vita 2013. január 16., 22:48 (CET)

A görögök nem helyi értékes elvű számábrázolást alkalmaztak, hanem a szám görög nevének első betűjére épülő akrofónikus rendszert, ld. itt: görög számábrázolás A matematikájuk nagyban geometriáról szólt, a tudósok máig vitatják az egyiptomi, babiloni és indiai mat. ide vonatkozó hatásait. Az indiai, nullát is tartalmazó 10-es helyi értékes számrendszer arab közvetítéssel jutott el Európába, 10. századi latin könyvek ennek az első hiteles forrásai. Mihegedus ^vita 2013. január 16., 23:40 (CET)

Erősen valószínűsíthető, hogy a gyakorlati élethez szükséges számításokat abakusszal vagy annak valamilyen primitív formájával végezték. Ez nem zárja ki, sőt inkább feltételezi a számrendszerek valamilyen fokú ismeretét. Más dolog, hogy ez az ismeret nem vált annyira tudatossá és elvonttá, hogy eszükbe jutott volna a "hivatalos" számírásban kifejezni. A görög (és római) számírás tudományos és hivatalos célokat szolgált, a köznép (a dátumozáson kívül) nem igazán használta (főleg műveletek elvégzésére nem), amennyire én tudom. 80.99.223.31 (vita) 2013. január 17., 09:51 (CET)