Ugrás a tartalomhoz

Vita:Szofizmus

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gothika 15 évvel ezelőtt a(z) utacai bölcselet, szókratész, stb- témában

Hát jó is lenne felhagyni egyfelől ezzel a rettenes szómágiával, másfelől a tömegkultura nem-verbális üzeneteinek áradatával.

A jelek szerint pl. a szeretetnek csak két válfaja létezik: az elfogyasztás (megevés vagy kanibalizmus) és a közösülés (előbb-utóbb magáévá teszi az egyik a másikat)

A többi vagy előjáték vagy adásszünet.

utacai bölcselet, szókratész, stb-

[szerkesztés]

Re: Gothika

  • Amit első mondatnak írtál viszateszem, csak a visszavonást egyszerre lehet. A többi. Szókratész valójában preszókratikus volt és szofista. De az általad kitörölt mondatban még csak nem is az a lényeg, hanem a szónoklattani jártassága. Ezért ide tartozik. Arisztotelész logikája pedig - ha tetszik ha nem - fekete-fehér, mert csak az igen-nemet ismeri. Az arisztotelészi logika - ma már tudjuk - semmit sem ér. (Lásd relativitás kontra határozatlansági elv.) És azt is tudjuk, hogy Arisztotelész gűlölte a szofistákat, tehát minden, amit Arisztotelészen keresztül tudunk róluk, elfogult és nagrészt hamis. L András vita 2009. július 19., 18:16 (CEST)Válasz

Emberpalánta: Szókratész mindent csinált csak nem szónokolt. Beszélgetve tanított és kifejezetten ellenezte a szofisztikát. Teljesen nyugodt vagyok…Gothika 2009. július 19., 18:23 (CEST)Válasz

Arisztotelész helyett meg gondolom Platónt akartál mondani...– Gothika 2009. július 19., 18:24 (CEST)Válasz

Szofistákhoz használd a G.B. Kerferd, A szofista mozgalom (Osiris, Budapest, 2003) és Steiger K. (szerk.), A szofista filozófia (Atlantisz, Budapest 1993) című könyveket. De azt hiszem az ugyancsak Steiger által szerkesztett Filozófiai szöveggyűjteményben is van róluk valami.– Gothika 2009. július 19., 18:30 (CEST)Válasz

Nem, nem akartam Platónt mondani, bár ő sem kedvelte őket. Az hogy Szókratész hogyan tanított, csak Platón által ismert, aki a saját tanítója köré kerítette a saját rendszerét. Nem lehet elválasztani, hogy mikortól Platón a Szókratész. Egyébként is teljes egysíkúság kizárólag a szónoklattanra kihegyezni a szofizmust. Tök mindegy, hogy Szókratész hogyan tanított és hogyan nem (mellesleg Prótagorasz sem az utcán szónokolt, hanem a tanítványait tanította), a szókratészi tan éppenséggel a meg nem ismerhetőségben mozog. És ez a szofisztika lényege.

Az hagyján, hogy azt írtad itt fentebb: Szókratész preszókratikus volt (áááááá), de ez a mondatod se semmi: „Az általuk művelt antilógia egyszerre volt stílusgyakorlat a szónoklatokhoz”. Könyörgöm, hogy lehet művelni antológiát?!
Valójában nem beszélhetünk egységesen szofistákról, ugyanis nem alkottak egységes iskolát, s nagy eltérések vannak tanításaik között. Közös bennük az, hogy Parmenidész azon tételére támaszkodtak, hogy a nem létező nem létezik, a nemlétező kimondhatatlan (ezt cáfolja Platón a szofista dialógusban). További közös dolog bennük az, hogy városról-városra jártak járták és fizetség ellenében tanítottak. Tehát még ebben sem hasonlított Szókratész rájuk. Politikai kérdésekben ugyancsak nagy eltérés van köztük, van ki azt mondta, hogy a város törvényei mindig a legjobbak a polgár számára (Kalliklész, Antiphón, egyébként Szókratész is épp a város törvényeinek tisztelete miatt nem menekült el) és van aki szerint a törvény a hatalmasok eszköze (Thraszümakhosz).
Azt állítani, hogy Arisztotelész gyűlölte a szofistákat, teljesen alaptalan. Lehet, hogy igaz, de erről nem tudunk, de nem is lényeges. Valójában írt szofisztikus cáfolatokat (ha valaki cáfol valami az nem jelenti azt, hogy gyűlöli is azt akit cáfol), ahol a szofisták létige használatáról mutatta ki, hogy tévedés. Ugyanis a szofisták szerint a lenni(est)ige mindig létezést a nem lenni(non est) pedig nemlétezést fejez ki. Arisztotelész pedig megkülönböztetvén a létige egzisztenciális és kopulatív használatát rámutatott a szofista állítás hibáira (pl. ha azt mondom „Szókratész nem (non est) asszony” akkor kénytelen vagyok egy bizonyos szempontból tagadni a létezését). Prótagorasz homomensurájában is ezzel a létige használattal találkozunk. Platón azonban valóban nyíltan fellépett ellenük, több dialógusában is támadta őket. Gothika 2009. július 20., 13:32 (CEST)Válasz