Vita:Szelistyeszék

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2015. november 14.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Megszűnése

A megszűnésére (is) kellene valami forrás.

Az 1873-as helységnévtárban már nem létezett, a cikkben felsorolt községek akkor Szebenszékhez tartoztak már. Az 1876-os megyerendezésről szóló törvényekben sincs róla említés Szeben vármegye alkotórészei között.

– Peyerk ^vita 2008. február 9., 19:02 (CET)

Szia! Ezt írja a három kötetes magyar Erdély története angol változata: „In 1869, some villages in Talmácsszék and Szelistyeszék were annexed to Szebenszék.” Vagy talán az egész? Az elég részletes és máskülönben jó román nyelvű forrás (ugyanaz a Mărginimea-monográfia, amelyet Szelistyénél idézek) bemutatja, hogy milyen szolgálmányokkal tartoztak Nagyszebennek és hogyan vetették alá több szempontból is a széket a városi testületnek. Már amikor leírtam, akkor is zavart, hogy ha II. József idején ezeket eltörölték, akkor nem értem, milyen szervezetben működött tovább a szék? Egyelőre kijavítom arra, hogy 1869-ben Szebenszékhez csatolták, de bejelölöm, hogy bizonytalan.

Egyébként mi a helyzet ilyen szempontból a székely fiúszékekkel? Az 1873-as helységnévtárban külön van Sepsi, Orbai, Kézdi? Van Miklósvárszék, Bardócszék? Kászon? – Auguste 2008. február 9., 19:54 (CET)

(Talán ha ezt megnézem, okosabb leszek: Bruckner Vilmos: Szelistye s Tolmács közjogi viszonyainak rendezése. Nagyszeben, 1869) – Auguste 2008. február 9., 20:01 (CET)

1871-ben mintha még lenne:

1871:LIII. tc., 82. §: "A Talmács-Szelistye s Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot fog az igazságügyminister előterjeszteni." itt – Auguste 2008. február 9., 20:05 (CET)

Máshol meg azt olvasom, Horvát Boldizsár 1869:20826-os számú rendeletével rendezte Szelistye és Talmács „fiókszékek” (!) közjogi helyzetét. Bár ezt, ha jól látom, Biró Sándor írja és nem valami világosan. – Auguste 2008. február 10., 01:03 (CET)

A székely székeknél és fiúszékeknél viszonylag eyszerű a helyzet, mivel az 1870. évi XLII. törvénycikk (a köztörvényhatóságok rendezéséről) kiterjedt rájuk, így attól kezdve "belszerkezetük" a megyékéhez hasonlóvá vált, így a községek járásokba voltak sorolva.

A Királyföldre viszont e törvény hatálya nem terjedt ki, a rá vonatkozó külön törvény viszont nem született meg. Az 1876. évi XII. törvénycikk (a Királyföldről (fundus regiusról), továbbá a szász egyetem (universitas) rendezéséről és az egyetemnek, valamint az ugynevezett hét biráknak vagyonáról) már az 1876-os megyerendezést tényként kezelte, tehát a Királyföld megyésítésének alapján állt, csupán vagyoni kérdéseket kezelt.

1873-ban a helységnévtár az akkor nagyon változó viszonyok miatt több helyen átmeneti állapotokat tükröz. (Pl. Krassó megyét majdan szervezendőnek mutatja, miközben a helységnévtár kiadásakor az már törvénybe volt iktatva.) A szász székeket azonban nem jegyzeteli, hanem a kilenc szék mindegyikében csupán a községeket sorolja fel, más belső közigazgatási egységet - járást, fiókszéket stb. - ott nem említ.

Mivel mélyebben nem kutatkodtam, sajnos nem tudom, a szász székek belső igazgatási szervezete miképp változott a kiegyezés és Unió utáni évtizedben.

– Peyerk ^vita 2008. február 10., 11:21 (CET)

Azt gyanítom, hogy esetünkben is hasonlóról lehet szó, mint a székely fiúszékeknél, azzal bonyolítva, hogy vitatott volt a jogállásuk. Szelistyeszéket is írják fiúszéknek, csakhogy azt olvasom, a bíráskodás, adók és egyebek tekintetében nem Szebenszék, hanem Nagyszeben város alá tartozott. Anyagot mindenesetre találtam, csak el kell majd olvasnom (most épp sürgető határidőm van, úgyhogy ez elhúzódhat...). Nemcsak Bruckner, hanem Ioan Puşcariu és egy bizonyos Békessi Márk is pamfletet adtak ki 1869-ben Szelistye- és Talmácsszékről, de amiért még az OSZK-ba se kell fölmenni, az Balássy Ferenc Szelistye és Talmács várának és területének jogtörténelmi nyomozása, a Századok 1872-es évfolyamában. – Auguste 2008. február 10., 23:22 (CET)