Vita:Szebeni szalámi
Új téma nyitásaLegutóbb hozzászólt Hkoala 1 évvel ezelőtt a(z) Története témában
 |
A(z) Szebeni szalámi szócikket Hkoala készítette vagy bővítette lényegesen a „CEE Tavasz 2021” nemzetközi szócikkíró versenyre. A cikk témája: kultúra, ország: Románia. |
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Gasztronómiával kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
|
Ez a szócikk témája miatt a Gasztronómiai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Története
[szerkesztés]Szebennél nem volt vám (a Vöröstoronyi-szorosnál volt, ennek forgalma azonban kisebb volt, mint a predeálié), ellenben Szebenben és Medgyesen több szász vállalkozás gyártott szalámit ebben az időben. Auguste 
nu! 2023. július 14., 01:48 (CEST)
- Kedves Hkoala (úgy látom, te írtad a szócikket az elérhető, román nyelvű források alapján). Emlékeztem rá, hogy Nagyszebenben a jelzett időpontban már virágzott a szalámigyártás, amiből romániai exportra is került. Rövid internetes keresés megerősítette, hogy itt a sinaiai szalámigyáros Dozzi család legendagyártásáról lehet szó. Idemásolom, mit ír a brassói kereskedelmi és iparkamara jelentése a szebeni szalámiról 1889-ből:
- "Szalámigyártással Nagv-Szebenben és Brassóban foglalkoznak; amott 16, itt 3 műhelyben gyártják. Ujabb időben Fogarason is megtelepedett egy szalámikészitő. A mig a szalámi az 1886/87-iki évadban főleg a fenyegető háború következtében jó áron kelt, addig a reá következő évadban, melyben a megelőző év kedvező árfolyama révén sokkal többet gyártottak, jelentékenyen hanyatlott az üzlet. Ez évben is nagyon tartózkodtak a vevők, hanem a tartósan szép nyár uj életre keltette az üzletet, habár azt a korlátolt gyártás mellett nem lehetett teljesen kiaknázni.
- Az erdélyi szalámi kitűnő hírnek örvend. Sajnos, hogy a készítők a nyersanyag beszerzésében soknemü nehézségnek vannak kitéve. Kiváltkép a nagy-szebeni szalámigyártást sújtotta érzékenyen a romániai sertésbehozatal tilalma s még ma is nehezen szerzi meg a nyersanyagot. Kedvezőbb a brassói gyártás helyzete, a mennyiben a közel s távol környék mezőgazdái mindinkább növekvő mennyiségben hozzák be a leölt sertést. A brassói gyárosok kijelentik, hogy a romániai sertés behozatalának megszűnése óta jobb anyag áll rendelkezésükre, mert az ő czéljaikra való sertéshizlalásra több gondot fordítanak. Minthogy a részben nagyon messziről szállított nyersanyag, a nagy-szebeni gyáraknak aránylag nagyon sokba kerül, s igy üzleti helyzetük kedvezőtlenül alakul, nagyon jogos abbeli kívánságuk, hogy a romániaj friss hús behozatala megkönnyittessék, mert különben a Királyhágón túli gyárak versenyét nem állhatják meg, annál kevésbbé, mivel főeladási piaczuk (az osztrák tartományok) oly távol esik. Ez okból a szalámi szállítási díjtételeinek mérséklése is nagyon kívánatos."
- Az pedig, hogy Filippo Dozzi kőművesként érkezett volna Romániába, elég romantikusan hangzik (és szegény friuliak tényleg gyakran dolgoztak kőművesként, kőfaragóként, robbantási szakértőként vasútépítéseken). Csakhogy ez valószínűtlennek tűnik a belinkelt szalámitörténeti doktori dolgozat fényében, amelyből kiderül, hogy apja ekkor jól menő szalámigyárat vitt Budapesten és Rákospalotán, ráadásul a család csak 1891-ben változtatta át a nevét Dozzóról. Érthető lenne ellenben, ha az 1886 és 91 között dúló vámháború idején költözött volna Romániába, ahol olcsóbb sertéshúst talált. Ugyanekkor sok a tönk szélére került szászföldi vállalkozó is Romániába helyezte át működését, köztük talán szebeni szalámigyáros is akadt. Akárhogy is, az egész "hivatalos" történet a Dozzi család (tudatos vagy spontán, mindenesetre elég átlátszó) kreálmánya, akik talán már a két világháború között is juthattak olyan helyzetbe, hogy (mint bukarestiek) érvényre juttassák a sztorijukat, de a volt nagyszebeni szász szalámigyártók távozásával aztán végképp. Auguste
nu! 2023. július 14., 02:21 (CEST)
- A medgyesi szálról én írtam Medgyes szócikkébe (Matlekovits alapján, aki szintén a kereskedelmi és iparkamarák jelentéseiből dolgozott), hogy Guggenberger, Fleischer, Binder és Zikeli szász mészárosok már az 1890-es években ráálltak a szalámigyártásra. A Theil-féle szalámiüzemről pedig, noha persze tudjuk, hogy Romániában minden 1920 óta működik, a nyilván jövőbelátó Matlekovits már 1898-ban leírta, hogy 28 munkást foglalkoztat és három éve alapították. Ez volt a mai medgyesi Salconserv elődje. Auguste nu! 2023. július 14., 02:28 (CEST)
- Sajnos nem tudom a valószínűen hangzó elgondolásod alapján javítani a cikket, nincs több forrásom hozzá. Egyelőre teszek rá egy lektor sablont. Hkoala
2023. július 14., 06:29 (CEST)
- A medgyesi szálról én írtam Medgyes szócikkébe (Matlekovits alapján, aki szintén a kereskedelmi és iparkamarák jelentéseiből dolgozott), hogy Guggenberger, Fleischer, Binder és Zikeli szász mészárosok már az 1890-es években ráálltak a szalámigyártásra. A Theil-féle szalámiüzemről pedig, noha persze tudjuk, hogy Romániában minden 1920 óta működik, a nyilván jövőbelátó Matlekovits már 1898-ban leírta, hogy 28 munkást foglalkoztat és három éve alapították. Ez volt a mai medgyesi Salconserv elődje. Auguste
.jpg){kind=small}