Vita:Szímő

Szímő v. Szimő?

Látom én, hogy a község honlapján Szímő van, de SOHA nem volt ez a hivatalos magyar neve. A községnevek törzskönyvezése során a Szimő nevet állapították meg neki, ami változatlanul érvényes volt 1938-1945 között.

A kérdés tehát: ki és mikor állapította meg a Szímő nevet "hivatalosként"?

--Peyerk 2007. szeptember 22., 08:14 (CEST)

Azért neveztem át a cikket, mert még soha sehol nem találkoztam a rövid i-s változattal, a szlovákiai magyar sajtóban és a helységnévtáblán egyaránt hosszú í-vel írják. Valószínűleg az történt, hogy 45 után az eredeti hivatalos változat feledésbe merült és miután újra lehetett magyar helységneveket használni, a Szímő változat terjedt el.

Az interneten még ezt a forrást találtam: Jedlik szülőfalujának nevéről írja Szapu Magda: „A helység neve… többször változott az évek során. 1773/Szimő, 1786/Simő, 1808, 1863/Szémő, Szimő, 1873–1920, 1938–1945/Szímő, 1927–1938 és 1945–1948/Zemné, Szímő és 1948-tól Zemné” – A régi névtárakban általában Szémő szerepel, az újakban Szímő. http://mek.oszk.hu/05200/05230/pdf/Jedlik_elete.pdf

--SzederLaci 2007. október 10., 21:24 (CEST)

Mese. Ez a "forrás" nem ér semmit. Az összes helységnévtárban 1873-1920, illetve 1938-1945 között Szimő, rövid i-vel. Ilyenkor jön a forráskritika.

És persze izgalmas kutatási téma lenne, honnan származik a Szímő alak. Merthogy valahol valaki egyszer le-(el?-)írta, majd onnan önálló életre kelt, az világos. De nem helyes.

--Peyerk 2007. október 12., 18:15 (CEST)

Továbbra is kérdezem: miért Szímő és nem Szimő a név? – Peyerk ^vita 2008. február 28., 09:01 (CET)

Azért, mert az 1994/191. számú törvény (mely a 20 % feletti nemzetiségi lélekszámú községek hivatalos elnevezéséről rendelkezik) 2006-os kiegészítése alapján ez a falu hivatalos neve. Íme a kiegészítés az összes településnévvel: [1] A törvény 2006. július 1-én lépett életbe, mint a lap alján olvasható.

Az eredeti, 1994-es törvényben [2] egyébként csakugyan rövid i-vel szerepel a falu neve, de ha végignézed, láthatsz egyéb pongyolaságokat is (Csallókőzaranyos, Vágfuzes). A mečiari időszak törvényhozóinak gondolom kisebb dolguk is nagyobb volt annál, hogy a gyűlölt magyarok hogyan is írják az ö-t vagy az ü-t. A jogtudományban járatlanként csak feltételezem, hogy ennek korrigálásaként hozták meg a 2006-os módosítást. Egyébként elég régen foglalkozom a régi Komárom vármegye földrajzával és minden napjainkban keletkezett újságcikkben csak hosszú í-vel találkoztam, akárcsak Zselíz esetében. Üdvözlettel SzederLaci ^vita 2008. február 28., 20:14 (CET)

Erre vártam!

Őszintén köszönöm. Ez fontos forrás, ami hiányzott a (virtuális) könyvtáramból.

– Peyerk ^vita 2008. február 28., 20:28 (CET)

Örülök, ha segíthettem. SzederLaci ^vita 2008. február 28., 20:33 (CET)

>>Jedlik szülőfalujának nevéről írja Szapu Magda: „A helység neve… többször változott az évek során. 1773/Szimő, 1786/Simő, 1808, 1863/Szémő, Szimő, 1873–1920, 1938–1945/Szímő, 1927–1938 és 1945–1948/Zemné, Szímő és 1948-tól Zemné”<<

Szapu Magda kíváló művében a Község Krónikáját idézi a fenti sorokkal. A Község Krónikája viszont téved bizonyos értelemben: A község neve valójában sosem változott hangzásában, csak annak leírt formája volt mindig más. A régebbi Zemew az akkori írás jellege miatt is Szemő- (ill. Szémő)-ként volt kiejtve. A dunántúli nyelvjárás, Csallóközi, ill. szűkebben Szímőn miatt ilyen hangzású szavaknál az "é"-t í-nek ejtette. Úgy mint a végső, vagy véső szavaknál: vígső, víső.

Ezzel összefüggésben fel kell említeni, hogy a község kulturálisan Trianon után is Komárom vármegye községeivel tartozik egy közösségbe, ez sajnos nem maradhat a jelek szerint a szócikknél. A szomszéd község, Andód már a palóc nyelvjárást beszéli.

A község szlovák lakosai valóban tótnak mondják magukat, az idősebbek tirpáknak (a tót "trpiaci slovák" = szenvedő tót kifejezésből). Ők főként Békéscsaba és Mezőberény környékéről kerültek a faluba. A szlovákok száma ezek szerint nem több, mint 20 fő, a többi a családban is magyarul beszél. Másrészt a cigányok "romá"-nak nevezik magukat. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Nyufi (vitalap | szerkesztései) 2008. május 16. 16:49 (CEST)

Természetesen ennek is helye van a szócikkben, be is írtam a fenti információkat Népesség címszó alá. Az első bekezdés viszont az összes települést a jelenlegi közigazgatási beosztás szerint írja le, ide ezért nem célszerű a történelmi megye szerinti beírás és a népnevek helyi elnevezései (bármennyire is jogosan soroljuk Szímőt a történelmi Komárom megyéhez). Az Újvári járás torzszülött képződmény ugyan, de sajnos most ezek a tények. Ha megnézed, az első 1-2 mondat minden falunál azonos, hogy gyors tájékoztatást nyújtson. A cikkekben viszont mindent ki lehet fejteni a helyi kisebbségek elnevezésétől a nyelvjárásokig.SzederLaci ^vita 2008. május 16., 17:56 (CEST)

Kosik István

Kosik István sajnos nem vértanú volt, hanem közönséges tyúktolvaj. A diktatúra csinált legendát ezen kétes történetű személy sorsából.Nyufi ^vita 2008. szeptember 9., 11:46 (CEST)

A cikk nem említi, hogy Kosik az említett párt helyi szervezetének képviselője vagy országgyűlési képviselője volt-e.– Mathias ^vita 2008. szeptember 10., 20:10 (CEST)

Nem volt országgyűlési képviselő. A kommunista rendszerben kiadott leírások szerint Kassán lázított a munkások között. Nem értem, miért kell a falut egy ilyen személlyel lejáratni. Szímőn az úttörőszervezet volt róla elnevezve, ma már senki nem használja a nevét érthető okokból. A falu krónikájába akkoriban beleírták, mivel a kor megkívánta. Egyébként még az úttörőszervezet is a 60-as években Jedlik Ányosról volt elnevezve. Csak valamikor a 70-es években jöttek rá, hogy egy bencés szerzetesről nem illik úttörőszervezetet elnevezni, ezért lett átnevezve K.I.-ra Nyufi ^vita 2008. szeptember 10., 23:12 (CEST)

Ezek szerint az volt: V roku 1935 musela KSČ zmeniť taktiku i svoj postup a politickú líniu. V poradí štvrté a posledné voľby nepriniesli veľké presuny voličov. Opozičná ľavica zosilnela. Poslancami za KSČ sa stali Štefan Major, Vladimír Clementis, Viliam Široký, František Zupka, Štefan Košík a Karol Šmidke“ (Čierny, 1999 b, s.22). [3] SzederLaci ^vita 2008. szeptember 11., 13:53 (CEST)

A cikk szerint igen. Annyit tudok, hogy Szímőn általában rossz hírben állt. Miután elhagyta a falut, többek között Kassán tevékenykedett. Parlamenti képviselőként már származásán kívül más köze nem volt Szímőhöz. Az 1989-es rendszerváltást követően többen jelezték valamilyen módon, hogy az iskola előtt álló szobor eltávolítását kívánják.Nyufi ^vita 2008. szeptember 11., 15:58 (CEST)

Úgy látom, a volt kommunista politikust próbálják kicsinyíteni azzal, hogy "tyúktolvajnak" nevezik. De erre azért kellen egy forrás, mert ez így sima mocskolódás ám... – Peyerk ^vita 2008. szeptember 11., 16:24 (CEST)

A tyúktolvajokról akkoriban nem volt írásos anyag. Sem Kosikról, sem a többiről. De teljesen mindegy, kommunista párttag volt. Az elég Nyufi ^vita 2008. szeptember 11., 23:08 (CEST)

Aha, közeledünk a lényeghez... szóval mindegy is hogy lopott-e és mit, hisz komcsi volt a gaz, tehát mindenre képes volt – Peyerk ^vita 2008. szeptember 11., 23:34 (CEST)

Nem, NGY is "komcsi" volt, és szímei. De nem volt tyúktolvaj! JGy tirpák volt, és párttag és fiatalabb korában elég nagy gazember és tolvaj. És tanácselnök (MNV precceda)! Öreg korában dolgos rendes bácsika. IJ fasiszta volt, és padlásán bújtatta a kommunistákat - miután azok hatalomra kerültek IJ bátyot börtönbe záratták. (Mindez így volt, de ma már csak kevesen tudják, mert nem maradt írásos forrás.) Emez (KI) viszont előbb volt tyúktolvaj, aztán párttag, és ha igaz, még képviselő is lett belőle. Nyufi ^vita 2008. szeptember 11., 23:55 (CEST)

Mellékesen Illés Mihályról miért nem ejtett itt szót senki? Ő falubíró volt, és működése alatt lett a faluba bevezetve a villanyáram. -bizonyára azért, mert őróla sincsen forrás, de az öregek még emlékeznek rá. És persze tudnak valamit Kosikról is. Nyufi ^vita 2008. szeptember 11., 23:45 (CEST)

Most én valóban nem szeretnék ünneprontó lenni, de szeretnék valahogy meggyőződni arról, hogy az a Kosik István valóban híres ember volt-e. Mert mitől is lesz valaki híres? Attól, hogy belép a Pártba, majd - ha igaz, parlamenti képviselő is lesz -, aztán lecsukják, és a bitón végzi? Vagy kell ahhoz még egy szobor is? - Szobor nélkül is lehet híres valaki, ez a része nem nélkülözhetetlen. Akkor mitől is lesz valaki híres? Mit tett Kosik István, amiért ünnepelni kellene? De ha úgy van, és én vagyok elfogult, akkor a faluban miért nincs róla elnevezve legalább egy tyúktolvajtársulat, vagy korcsma, miért nem szokták megkoszorúzni a szobrát? Ilyen hálátlan volna hozzá az a község, aki híressé nevelte az utókornak? A falu honlapján nem említik Kosik Istvánt!

Nagyon kérném, vizsgálja felül az, aki ezt a cikket feltette, hogy a források alapján miért sorolható "híres emberek" közé kosik istván. Inkább javasolnám "hírhedt", vagy esetleg semlegesen "érdekes emberek" közé sorolni. Nyufi ^vita 2008. szeptember 16., 13:50 (CEST)

Furcsa kérdés, hisz te is oly sokat tudsz róla... Különben ha parlamenti képviselő volt, akkor a nevezetességi kritériumnak simán meg kell feleljen. Van szobra is a faluban. Mit akarsz még tulajdonképpen? – Peyerk ^vita 2008. szeptember 17., 00:42 (CEST)

Híres emberek

H. Bóna Márta meteorológus - közismert, hogy Szímőn nevelkedett, édesapja Szímőn volt tanító. (Édes Anyanyelvünk, XXVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM, 9 old.)

Sándor György humorista - szímei zsidó családból származik, édesapja Szímőn született. A családnak kocsmája volt a faluban. (http://www.tvarchivum.hu/?id=308926)

Szerény véleményem szerint kár volna a cikkből ezt a két közismert személyiséget kihagyni. Nem akartam a cikkbe belenyúlni, talán nem Jedlik Ányos mellett volna a helyük (arról nem is beszélve, hogy Kosik István egyáltalán nem való ide). Nyufi ^vita 2010. szeptember 8., 14:01 (CEST)