Vita:Szén-dioxid

Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dorgan (vita), értékelés dátuma: 2010. június 29.

Kémiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A táblázatban az oldhatóság számértéke hibás. A szöveges részben van a helyes érték. Erre javítottam. Dr. Báder Imre 2007. március 20., 08:37 (CET)

Untitled

Üvegházhatást is ki kellene dolgozni lassan. Lassan de nekiesek.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 13., 14:16 (CEST)

A Tudakozóban kérdezték

Bele lehetne dolgozni a cikkbe:

A meszes vizen kívül melyik folyadék képes megkötni a CO2-t?

--86.101.101.230 (vita) 2009. szeptember 7., 22:02 (CEST)

Sajnos a Szén-dioxid cikk nem tér ki erre.

A bárium-hidroxid oldata egy semlegesítísi reakcióban, oldhatatlan bárium-karbonát képződése közben megköti a szén-dioxidot:

CO2 + Ba(OH)2 ---> BaCO3 + H2O

Lásd: Olimpiai játékok nagy tengerszint feletti magasságban

Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 8., 13:56 (CEST)

Kiegészítések?

Talán itt vannak ötletek: en:Carbon dioxide scrubber – Villanueva ^vita 2009. szeptember 8., 17:27 (CEST)

Vízben oldhatóság

Bár a cikk szerint vízben kevéssé oldódik, ez csak tömegszázalékra és szobahőmérsékletre, légköri nyomásra érvényes megállapítás. Fontos megjegyezni, térfogatszázalékban radikális eltérések vannak, főleg hogy a nyomás növelésével és a folyadék hűtésével lényegesen jobban oldódik, a folyadék térfogatának többszörösét is be lehet préselni. – Rodrigó ⇔ 2017. október 27., 08:58 (CEST)

Oldhatóság valószínűleg móltörtben adták meg. Utánanézek. MZ/X ^vita 2017. október 27., 12:46 (CEST)

Széndioxid bányászat Magyaroszágon

Még most is folyik a kitermelés Répcelakon. Hibásan/félreérthetően szerepel, hogy csak 1982-ig volt. Valószínűleg az első kút, ami Mihályi és Vámoscsalád között van, akkor merült ki, de azóta van több kút is.

a kutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez

ehhez jó lenne megadni a forrást, vagy a számítás módját

Kész - Assaiki ^vita 2020. március 21., 15:16 (CET)

Annyi kiegészítésem lenne még ehhez, hogy a pontos állítás valami ilyesmi lenne: A klímakutatók 97%-a egyetért abban, hogy a globális felmelegedést nagyrészt emberi tevékenység okozza.

Az igaz, hogy a szén-dioxid hozzájárul ehhez a felmelegedéshez, de a fenti állítás nem direkt, hanem közvetetten utal erre. - Assaiki ^vita 2020. március 21., 15:42 (CET)

Off... Szomorú ilyeneket olvasni, mert arra világít rá, hogy a klímakutatók döntően, de a véleményformáló tudósoknak többségénél sincsenek korrekt információk. A CO₂ ugyanis csak egy határkoncentrációig növeli az üvegházhatást, azon felül már nem ad hozzá. Így lehetséges az is, hogy bár a jura időszakban 2000 ppm(!) körüli érték volt, mégse lettünk második Vénusz. Igaz, hogy melegebb és kiegyenlítettebb éghajlat volt, és jégsapkák sehol se voltak (ahogy a földtörténet nagy részében). A kérdés egyébként természetesen nem az, hogy a CO₂ okoz-e üvegházhatást, hanem mindig abban van a vita, hogy a jelenlegi növekedés az emberi tevékenységből ered-e, a kibocsátás csökkentése csökkentené-e a légköri koncentrációt, és ez megállítaná-e a melegedést, vagy annak más okai is vannak. A CO₂ folytonos emlegetése egy jelentős kérdés roppant erős szimplifikációja. – LA^pankuš 2020. március 21., 16:05 (CET)

A CO₂ ugyanis csak egy határkoncentrációig növeli az üvegházhatást, azon felül már nem ad hozzá. <-- Elvileg ennek az állításnak nem mond ellent a megadott forrás, bár lehet, hogy csak én voltam az értetlen/figyelmetlen. - Assaiki ^vita 2020. március 21., 17:21 (CET)

@Assaiki: Bocs, ez nem neked szólt, csak egy off kesergés volt általában. – LA^pankuš 2020. március 21., 19:11 (CET)

Vitatom a régi nevét

Ez nem szénéleg! Arra ott van a szén-monoxid. Pallas Nagylexikon

1. Szénélegmérgezés: „A szénéleg vagy széngáz (l. Szénoxid) a legerősebb hatásu gáznemü mérgek közé tartozik”
2. Szénoxid: szénmonoxid (szénéleg), CO. Rendkivül mérges gáz, amelyet először Lasonne állított elő (1776) cinkoxidnak szénnel való izzítása révén. Többféle módon képződik; igy a szénnek tökéletlen égésekor (p. nagyobb halmaz faszén égésekor), vagy ha a Sz. izzó szénnel érintkezik. Előállítása ugy történik, hogy hangyasavas nátriumot kénsav fölöslegével elbontunk. A Sz. szintelen és szagtalan gáz, sűrüsége (ha a levegő1) 0,9678; igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, erős nyomással szintelen folyadékká sűríthető meg. Vizben igen kis mértékben, de ammoniákos kuprokloridoldatban jelentékeny mennyiségben oldódik; meggyujtva kékes lánggal széndioxiddá elég és klórral a napfényen szénoxikloriddá egyesül. L. Szénélegmérgezés.”
3. Szénoxiklorid: karbonilklorid, foszgén (phosgen), COCl2. A szénoxid és a klór sötétben nem hatnak egymásra, ha azonban e két gáz elegyét a napfényre kitesszük, közvetlen egyesülés révén Sz. képződik. Előállítása ugy történik, hogy állati szénnel megtöltött üvegcsövön száraz széndioxid- és száraz klórgázt vezetnek keresztül. Az ilyen módon kapott Sz.-ot, hogy a hozzá elegyedett klórtól megtisztítsák, felmelegített antimón felett vezetik át és azután erősen lehűtvén, megsűrítik. A Sz. szintelen, erősen fojtó szagu és könnyezésre ingerlő, mérges gáz; hűtőkeverékkel lehűtve szintelen, könnyen mozgó folyadékká sűrüdik meg, amely +8°-on forr és csak leforrasztott üvegcsőben, vagy jól elzárható vaspalackban tartható el. A Sz. vizbe vezetve azonnal elbomlik és ekkor széndioxid és sósav képződik belőle; a legtöbb fém és fémoxid is elbontja a Sz.-ot, első esetben szénoxid, utóbbi esetben pedig széndioxid keletkezik belőle; szulfidokkal hevítve karbonilszulfiddé alakul át. Mazarin^{(itt meggyónhatsz)} 2021. november 5., 09:45 (CET)

Még egy forrás itt, mely azt mondja: "SZÉNÉLEG, (szén-éleg) ösz. fn. A szénenynek élenynyel vegyülete, egy-egy vegysulyban. Szintelen, szagtalan, csepfolyóvá össze nem sűríthető, tehát állandó gőz alaku test, mely meggyujtva kék lánggal ég. Légzésre nem alkalmas, sőt bizonyos mértékben mérges hatásu s bóditó méregként hat az emberi szervezetre. A széngőznek öldöklő hatása főleg a szénélegtől ered oly szobákban, melyekben rosz léghuzam mellett izzó szén van, vagy a kemencze kivezető csatornáját előbb zárták be, mintsem az izzó szén elégett v. elaludt volna." - Assaiki ^vita 2021. november 5., 10:41 (CET)

Kitöröltem a wikidatából a szénéleget. Szaszicska ^vita 2021. november 7., 10:55 (CET)