Ugrás a tartalomhoz

Vita:Sievert

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Jzana 12 évvel ezelőtt a(z) lehet, hogy téves/félevezető adat témában

Nem szabad keverni egymással a fizikai mennyiségek jelét és a mértékegység jelét. A szócikkben egységegyenletek szerepelnek, ám a W súlyozó tényező már fizikai mennyiség jele, és van is önálló mértékegysége. Utánanézek, és javítom. Igen, tudom, a szócikk angol eredetije is hibás, ellentmond a NIST mértékegységekre vonatkozó tájékoztatójának. Hozzáteszem: egyik sem alapegysége az SI-nek. Csak hét alapegység létezik. MZ/X vita 2011. április 2., 21:32 (CEST)Válasz

Megtaláltam a szükséges hivatkozást: BIPM SI brochure 69. oldal:

H = Q N D ... Quantity of absorbed dose D; dose equivalent H MZ/X vita 2011. április 2., 22:18 (CEST)Válasz

lehet, hogy téves/félevezető adat

[szerkesztés]

Sziasztok! Az egyszeri dózisokról szóló részben -szócikketek szerint- 8 óra alvás valaki mellett 0,5 mikrosievert dózistöbblettel jár. Nekem ez gyanúsan hangzik. 0,5 mikrosievert=500 nanosievert Tehát egy átlagos 70 kilós ember mellett 500nanosievert/8óra= 62,5 nanosievert/óra lenne a többlet dózisteljesítmény? Ez már majdnem a magyarországi természetes háttér. Szerintem ezt a fél mikrosievertnyi többletet egy év alatt lehet összeszedni, ha az év minden napján napi 8 órát alszik a férje mellett. A többi adat (banán, fogröntgen, mammográf, ct) szvsz reális.


Csak a mértékegységhez szólok hozzá. A Sievert energiasűrűség, J/kg. Ha az időderiváltját képezzük, az teljestménysűrűség, W/kg. Itt a watt mértékegység hordozza az idő értékét. A hatás idejével (szekundumban) megszorozva visszakapjuk az energiát, a joule-t. A probléma abból adódik, hogy a Sv és a GY túl kicsi mértékegységek, és egyébként is kumulálni kell hosszú időtartamra: napokra, hetekre, hónapokra, évekre. Ezt másodpercben kifejezni nagyon nehézkes. MZ/X vita 2012. június 20., 10:41 (CEST)Válasz

Az információ egy oktatási honlapról származik. Állításuk szerint nyolc óra alvás másvalaki mellett 2 mrem, tehát 20 μSv. Más forrásból nem tudtam ellenőrizni. MZ/X vita 2012. június 20., 13:36 (CEST)Válasz


MZ/X Akkor ellenőrizzük az adatot számolással, és nem más források keresgélésével! Ha 20 mikrosievertet jelent egy alvás (valaki mellett), és évente 365-ször alszunk, akkor az évi 7,3 milisievertet jelentene. És még ehhez jönne a kozmikus sugárzás, a radon, a testünkben lévő C-14, K-40, megivott urán, az orvosi vizsgálatok... Magyarországon az átlagos éves dózis elvileg 3 milisievert. Azt hiszem besokalltunk az alvással.

Félreérthető fogalmazás

[szerkesztés]

"A legkisebb bizonyítottan rákkeltő szint: 100 mSv/év" szöveg félrevezető. Azt sugallja, mintha 100 mSv/év alatt nem lenne bizonyítva a rákkeltő hatás. Vannak bizonyítékok, de vitatottak. A vita lényege, hogy adott dózis alatt a dózisok változásával, a kockázat növekedés mértéke hogyan változik. Jelenleg az általánosan elfogadott modell a küszöb nélküli lineáris modell. "A sugárzás okozta daganatok kialakulására, mint azt említettük az általánosan elfogadott modell a lineáris küszöbdózis nélküli(Linear Non–Treshold, LNT) összefüggés." Idézet "Sugárbiológia" tankönyvből (ISBN 978-963-279-952-0) (http://www.osski.hu/kiadvanyok/sugbiol/sugarbiologia_tankonyv.pdf). Ez azt jelenti, hogy nincs olyan kicsi sugárdózis, amely ne növelné a rák kialakulásának kockázatát. Az arányok kb. úgy néznek ki, hogy ha 100 000 ember kapna 1 mSv dózisú röntgen sugárzást, akkor kb. 5 ember halálát okozná a sugárzás következtében kialakult daganatos megbetegedés. Ez ugyan nem tűnhet elhanyagolhatónak, de ha tudjuk azt, hogy sugárzás nélkül is 20 000 - 25 000 ember hal meg daganatos megbetegedésben egyéb más okok miatt, már nem tűnik annyira vészesnek.

A szövetekre vonatkozó súlytényezők adatai elavultak

[szerkesztés]

A szövetekre vonatkozó súlytényezők adatai elavultak. Az Európa Unió Tanácsának 2013/59/EURATOM Irányelve módosította az adatokat. Az irányelv átültetésre került a magyar jogrendbe is. Az kérdéses adatokat a "487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről" rendelet (is) tartalmazza.