Vita:Súrlódás

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Funatic (vita), értékelés dátuma: 2008. október 24.

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Csúszó súrlódássos megjegyzések egy anontól ma

• Közismert a blokkoló kerekű gépkocsik példája: a kerék és aszfalt közötti súrlódási tényező addig, amíg a kerék nem csúszik meg, hanem gördül, nagyobb, mint megcsúszás esetén. Ha erősen fékezünk, a kerék egy idő múlva megcsúszik és hosszabb lesz a fékútja. Ha fékezés közben „pumpálunk”, vagyis periodikusan taposunk a pedálra, akkor a megcsúszás után újra tapadni fog a kerék és a fékút kisebb lesz, mint állandóan lenyomott fékpedál esetén. Ezt a működtetést az blokkolásgátló (ABS) rendszerek automatikusan elvégzik helyettünk. Ez azért nem minden esetben van így!!!

−

• Kerekes járművek indításánál hasonló jelenség léphet fel: ha túlságosan nagy forgatónyomaték hat a kerekekre, megcsúszhatnak, ezzel a vonóerő lecsökken és nehezebben vagy egyáltalán nem tud elindulni a jármű. Csúszós úton gépkocsival ezért kis gázzal kell elindulni, mert akkor a kisebb nyomaték következtében elkerülhető a kerekek „kipörgése”. Mozdonyoknál a jelenség gyakrabban előfordulhat, mivel általában minden egyes kerékpár külön villamos hajtással rendelkezik. A pálya egyenetlenségei miatt az egyes kerékpárokra nehezedő súly (normális erő) nem egyenlő, ezért indításnál, amikor nagy vonóerőre van szükség a szerelvény felgyorsításához, a kis terhelésű kerékpár kipöröghet. Ennek megakadályozására kipörgésgátlót szoktak beépíteni, ami a kerék megcsúszásakor leterheli a hajtómotorját. Akkor a dragsterek miért mindig burn-outtal indulnak? Ez a pont sem mindig igaz!!!

--Rodrigó ⇔ 2015. szeptember 30., 14:12 (CEST)

kiegészítés

amit bele lehet a cikkbe fogalmazni: Kis sebességkülönbség esetén a tapadási súrlódás lényegesen nagyobb a csúszó súrlódásnál. A csúszó súrlódás - vagy dörzsölés - megfelelő, vagyis nem elfolyósodó és öntisztuló felületek esetén a relatív sebességgel arányosan növekszik. Tehát egy adott sebesség felett a csúszó súrlódás akár lényegesen nagyobb, de ez a felületek jelentős kopásával jár. Részben forrás: https://arago.elte.hu/sites/default/files/Fizika-korulottunk-08.pdf

--Rodrigó ⇔ 2015. szeptember 30., 14:57 (CEST)