Csík megyében született. Elemi iskoláit odahaza, a középiskolákat Csíksomlyón végezte. Az érettségi megszerzése után 1912 szeptember 1-én lépett be a gyulafehérvári papnevelő intézetbe. Teológiai tanulmányait előbb itt, majd 1914 és 1916 között Budapesten végezte. 1916 július 3-án szentelték pappá. Első segédlelkészi állomáshelye Gyergyóremete volt. Innen Gyulafehérvárra, majd Brassóba helyezték. 1929-ben egy hathetes tanulmányi utat tett Olasz-, Francia, és Spanyolországban. Brassó után (1930) Csíkszereda következett, ahol hittanár, subrégens és a Katolikus Népszövetség igazgatója volt, majd 1934-ben az első önálló lelkipásztori hely: Székelyudvarhely, ahol főesperes-plébános lett. Itt nemcsak az anyagiakat szedte rendbe, de a lelkiélet terén is új lendületet vitt bele a katolikus közéletbe.
1939-ben nevezte ki őt Márton Áron püspök kanonokká és püspöki helynökké.
A bécsi döntés után Áron püspök kolozsvári helynöke lett, majd 1945-től Gyulafehérvárra jött vissza, ahol helynöki tisztségét megtartotta.
1951 március 10-én éjjel letartóztatták. Előtte öt napon keresztül próbálták meg a nagyszebeni politikai rendőrségen "jobb belátásra" bírni. Sikertelenül. Előbb Bukarestbe, majd Máramarosszigetre, végül Râmnicu-Săratra vitték. Itt halt meg 1956 február 7-én, mások szerint február 29-én.
Sirja ismeretlen."
Ez a szöveg pl. a halál időpontját tekintve eltér a szócikk szövegétől.
