Vita:Rovás (számvitel)

Az idézetet illetve A rovás létének tagadása szakaszt valamelyik más rovásírással foglalkozó cikkbe kellene átvinni, mert sem a fátskákra mettzett fenyegetődző tsúfos szavak, sem a rovásírás létének tagadása nem kapcsolódik közvetlenül a jelen cikk tárgyához, ami kifejezetten csak a számadásról kellene szóljon. Nem tudom, melyik lenne a megfelelő cikk, ahol ez logikusan illeszkedne a témához. --Hkoala 2011. július 25., 16:14 (CEST)

Igazad lehet a felvetéseid vonatkozásában. Talán a "mettzett fenyegetődző tsúfos szavak" sem illik egy lexikonba. Kár hogy csak ilyen forrásaink vannak és a pásztorok lírája még ennyire kiforratlan volt, amikor még rovással rótak a puszta ég alatt. Tusika ^vita 2011. július 25., 16:18 (CEST)

Én feltétlenül megtartanám a fátskákra mettzett fenyegetődző tsúfos szavak idézetet; szerintem néprajzi szempontból érdekes adalék; csak megfelelőbb helyet kellene keresni neki ennél a cikknél. --Hkoala 2011. július 25., 16:20 (CEST)

Elnevezés

A legtöbb rovással kapcsolatos vitalapon jeleztem, hogy a kifejezéseket jó lenne egységesíteni. Rovás, rovásírás, számrovás, betűrovás ... és társaira különböző korszakokból pro és kontra lehet példákat szedni. De jelen pillanatban a rovók többsége a gödöllői Élő rovás szaktanácskozás óta a teljes írásrendszerre (betűk, ligatúrák, tamgák, írásjelek és számok) a székely-magyar rovás kifejezést - köznapilag a rovás szót - használja. Alternatíva a székely-magyar rovásírás is, de ez utóbbi ellen több kifogás is van (szóismétlés, kiejtésnél szóvicc-lehetőség: rová-sírás, rovás-irtás). Ha kifejezetten a számokra hivatkozunk, akkor a rovásszám (mint karakter) és számrovás (a rovásszám írása, alkalmazása - gyakorlatban élő kifejezés), ha pedig számalkalmazásra hivatkozunk, akkor rovás-számtan, vagy pl. a rovás-számvitel kifejezéseket alkalmazni.--Rovasinfo ^vita 2011. július 25., 22:37 (CEST)