Vita:Románok

Hát ha ez a cikk nem nemzetellenes akkor semmi én vagyok Szűz Mária. --Immanuel 2006. augusztus 27., 15:27 (CEST)

A következő fejezetet a 87.229.23.138 IP címről szúrták be, de stílusa és álatlános tartalma miatt áthoztam a vitalapra. Ebben a formában nem a cikkbe való. - Serinde ^üzenet 2006. augusztus 27., 15:32 (CEST)

A román szerkesztők okosan oldoták meg a problémát ami szerintem minden vitát elkerül: leirták a szóbanforgó elméletet majd állásfoglalás nélkül felsorakoztatták a melette ill. ellene szoló érveket ...És csend volt és béke.Ld.[1] --Immanuel 2006. augusztus 27., 16:33 (CEST)

Dákoromán elmélet

Románia rendkívül erős propaganda-gépezete hatalmas erőfeszítéseket tett és tesz, hogy meggyőzze a világot a jogfolytonosságáról, s arról, hogy Romániának Erdélyhez való jogai mélyen gyökereznek a történelemben. A 18. század vége felétől az úgynevezett “római származás elméletét” használták ezen igény alapjaként. Jelenleg pedig a “dák-román elmélet” szolgál a jogfolytonosság alapjaként.

Miként magyarázható az, hogy a római és dák ősök állítólagos ivadékai – legalább a művelt papok! -- nem latin betűket használtak, hanem szláv cirill betűket? Magyarok és erdélyi szászok nyomtattak könyveket és nyitottak iskolákat nekik a 16. századtól kezdve, és az állítólagos dák-románok így ismerkedtek meg először a latin betűkkel. (Köztudott, hogy az első román nyelvű Bibliát is Budapesten nyomtatták!) Valójában az oláh-román irodalmi kultúra bölcsője is Erdély volt – de a magyarok és a németek jóvoltából!

Tudja-e, hogy a 13. század végéig feljegyzett 511 erdélyi falunév közül csak 3 volt az oláh-román nyelvből való? A híres római városépítők állítólagos dák-román utódai Erdélyben egyetlen várost sem létesítettek. Sőt, a román nyelvben még a várost jelölő oras szó is az ómagyar waras kölcsönzése! Az is érdekes, hogy 1920 előtt egyetlen erdélyi folyó vagy nagyobb patak neve nem származik az oláh-román nyelvből.

Alexandru de Cihac román nyelvész szerint a román nyelv szókincse így tevődik össze:

45. 7% szláv eredetű, 31. 52% latin, 8. 4% török, 7% görög, 6% magyar, 0. 6% albán. Hol van hát az a sok dák eredetű szó, amiket elvárnánk az állítólagos dák-románok nyelvében?

Cihac bizonysága szerint az oláhok-románok bőven kölcsönöztek szavakat különböző szomszédaik nyelveiből. Mármost, a történelem és a régészet világosan mutatja, hogy a germán nyelvű gótok és gepidák, mint jelentős kultúrnépek éltek a későbbi Erdélyként ismert földön. Hogyan lehet az, hogy az állítólagos dák-románok szókincsében nincsenek gót és gepida kölcsönszavak?

A román történetírás atyjai, az oláhosodott Sinkai György és Major Péter Budán a 19. század első felében tették közzé gondolataikat az oláhok-románok eredetéről. Állításuk ez volt:

Miután Trajánusz római császár Kr.u. 101 és 106 között meghódította a vitéz dákok birodalmának szívét, elrendelte a megmaradt dákok lemészárlását, illetve deportálását, majd latin nyelvű gyarmatosokat és katonákat telepített az újonnan létesült Dácia nevű gyarmatra. Következésképpen ezek ivadékai, a későbbi oláhok-románok – Sinkai és Major szerint! – tisztán római eredetűek, keveretlen fajták.

Amikor pedig Aureliánusz császár 271-ben elrendelte Dácia kiürítését, az emberek nagy része ott maradt, és ivadékaik földművesekként ugyanazon a területen folytatták életüket. Ez a ‘római származás’ elmélete.

Ezt az elméletet azonban a tárgyilagos kutatás idővel végérvényesen megdöntötte. Mégis, a római származás elmélete újabb és újabb változatokban bukkant fel. A legújabb azon kötetben olvasható, amelynek címe magyarul így hangzik: Az őslakos és bevándorolt népek közti kapcsolatok Románia területén.

Az elmélet újabb változata:

Trajánusz nem irtotta ki a dákokat, ezek nagy tömegben maradtak meg Dáciában, de a nyelvük és a kultúrájuk gyors latinizáláson ment át, s így a dákok, összeházasodván a rómaiakkal latinul beszélő ‘dák-románok’ lettek, ivadékaik a római légiók 271-ben történt kivonása után helyben maradtak.

1986 végén a Magyar Tudományos Akadémia háromkötetes művet jelentetett meg ERDÉLY TÖRTÉNETE címmel. A szerzők komoly bizonyítékokra támaszkodva kereken elvetették Romániának a dák-román elméletre épített s Erdélyre tartott történelmi jogigényét. Nem sokkal később Románia hivatalosan ’fasizmussal és szándékos történelemferdítéssel’ vádolta a Magyar Tudományos Akadémiát.

E vád kapcsán érdekes rámutatni arra, hogy 1985-ben Déva közelében 17 sírt tártak fel, amelyek a magyarság honfoglalás kori jelenlétét bizonyították. Azonban a sírokat hivatalos utasításra bebetonozták! Hasonlóképpen az 1976-ban Gyulafehérvár mellett és 1986-ban a Kolozsváron feltárt honfoglalás kori magyar sírok vizsgálatát hivatalból beszüntették. Ugyan miért retteg a hivatalos Románia a kiásott bizonyítékoktól?

Ugyanazon témában mindenkinek nem lehet igaza! Ha a “dák-román elmélet” helyes, akkor a magyarok történetírása hamis, és végig téves. Ha azonban nem helyes, akkor példátlan méretű történelemhamisítás történt, és ezt a hamisítást igazságként erőszakolták rá millió és millió romániai gyermekre és felnőttre.

S még egy másik dolog. Ha a korábbi Dácia földjén latin nyelvű nép vált volna kereszténnyé, az esemény biztosan nagy szenzációt okozott volna mind Rómában, mind Bizáncban, és a meglelt Dáciába tett püspöki látogatásokat is feljegyezték volna. De ilyen feljegyzések nincsenek, és Erdélyben sem találták régészeti bizonyítékait ’pogány dák-román’ templomoknak és temetőknek, hogy ’keresztény dák-román’ templomokról és temetőkről ne is szóljunk

Ellenben a történelem feljegyezte, hogy Baziliosz bizánci császár 1018-ban döntően levervén a bulgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – a görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig Albániától délkeletre fekszik. Csupa véletlen-e az, hogy mind az erdélyi, mind az Erdélyen kívüli oláhok-románok egyházi szervezete alak szerint még 1715-ben is Ochrida alá tartozott? Ez különösen azért jelentős, mert Bizáncnak a Magyar Királyságon belül sohasem volt szava!

Miért volt a liturgia nyelve a hagyományos oláh-román egyházban se latin, se oláh-román, hanem szláv még a 19. század közepén is? Azért, mert nagyon szoros szálak fűzték a Balkán –félsziget szláv népeihez.

Vitatott

A fent olvasható vialapra átmásolt rész volt vitatott, nemértem miért raktad ki a sablont, senki nem vitatott benne semmit. Ugyhogy leveszem --Immanuel 2006. szeptember 11., 10:14 (CEST)

Nemzetellenes szubjektív szöveget átmásoltam ide

Magyarországon elfogadott változat

A románság kialakulása valahol a mai Szerbia déli részén kezdődött, egy főleg szláv nyelvű népcsoporttal. Keveredés folytán bizonyos számú latin szókincsre is szert tettek, majd a X. századtól kezdve fokozatosan északra húzódtak. Vallásuk az ortodox (görög-keleti) kereszténység.

Első államuk Havasalföld, majd később attól északra létrejön Moldva is. Írásmódjuk 1860-ig a Cirill-féle betűkészlet, ekkor tértek át a latin-betűkre. A török hódoltság alatt és után a magyar nemesség számos románt telepít le Erdélyben, melynek következtében ezen országrész etnikai arányai fokozatosan felborulnak. A XVIII. századtól kezdve aktívan mozgolódnak, ennek része a Hória-féle lázadás, majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvétel. A 1877-ben Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejön Románia.

Innentől kezdve a később megalakuló Román Tudományos Akadémia segítségével gyorsuló ütemben folyik a nyelvújítás, melynek a célja a nyelvük minél „latinosabbá” tétele, ezzel is igazolandó a latin eredetüket. Kidolgozzák a dákoromán elméletet és ez alapján jogot formálnak Erdélyre, melyet az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés útján meg is szereznek. A szerződés több (a kisebbségi jogokra vonatkozó) pontját a mai napig nem tartják be. Ettől kezdve elindul Erdély hol békés úton (betelepítéssel), hol erőszakkal (kitelepítés, elüldözés) történő teljes elrománosítása, mely a második világháborút lezáró vérengzésekben ill. a Ceauşescu-féle falurombolásban csúcsosodik ki. Jelentős lakosságcserékkel is igyekeztek módosítani az etnikai állapotokon.

A moldvai csángók magyar eredetét a mai napig cáfolják, néha a székelyekét is. Elmagyarosított románoknak nevezik őket.

Történelmi tény, hogy még egyetlen háborút sem fejeztek be azon az oldalon, amelyiken elkezdték.

Nemzetellenes? Szubjektív?

Ezek alapján a teljes magyar történelemoktatás nemzetellenes és szubjektív. Merthogy mi ezt így tanultunk annak idején az iskolában. A Magyar Köztársaság területén, a hivatolsan elfogadott történelem ez és nem a dákoromán elmélet. Bármily meglepő. És nem töröltem ki a másikat, csak ezt is beírtam, mint egy elfogadott elméletet. Szóval vissza kell tenni. --Tamaas 2006. szeptember 11., 10:57 (CEST)

Az ő történelmük és ők igy hisznek benne, a világ többi részén is ez az elfogadott. Hogy mindenki mit gondol magában róla az az ő dolga és véleménye, de a fölösleges hárorúzás elkerülése érdekében jobb a régi változat.--Immanuel 2006. szeptember 11., 11:05 (CEST)

A román wikin volt egy vita amiben én is részt vettem a Horthy cikknél. Ott is volt egy igen nacionalista emberke és végül megértették vele, hogy ez se nekik se nekünk nem jó. --Immanuel 2006. szeptember 11., 11:08 (CEST)

• Nem vagyok nacionalista
• Igazat írtam
• ha valakinek fáj az igazság, akkor vele van a baj
• nem töröltem ki semmit, csak beírtam egy alternatívát, ami ma Magyarországon hivatalosan elfogadott tananyag
• szerintem neked kellene megértened, hogy ha valami vitatott akkor bezony az elternatív elméleteket is be kell mutatni
• és a vitatott megjegyzést kinn kell hagyni, ha valaki vitatja a lap tartalmát. Én vitatom, és azt hiszem nem én vagyok azt egyedüli, ergo a megjegyzésnek ott a helye.

--Tamaas 2006. szeptember 11., 11:12 (CEST)

OK akkor vitassad ha jobb dolgod nincs, én nem foglalkozom veled többet--Immanuel 2006. szeptember 11., 11:19 (CEST)

Nem azzal van a gond, hogy ha ez az elmélet megjelenik a cikkben, sőt, meg is kellene jelennie. A fenti formában viszont állásfogalálst tartalmaz. Úgy kellene leírni, hogy az egyik elmélet szerint (lásd ezt) ez van, a másik elmélet (dákoromán) meg az. És a románok és nyelvük eredete nem tisztázott, különböző indoko szólnak mindkettő mellett és ellen.

"Kidolgozzák a dákoromán elméletet és ez alapján jogot formálnak Erdélyre, melyet az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés útján meg is szereznek. A szerződés több (a kisebbségi jogokra vonatkozó) pontját a mai napig nem tartják be." Ez pl. nem hangzik túl semlegesen. - Serinde ^üzenet 2006. szeptember 11., 11:20 (CEST)

• kidolgozták a dákoromán elméletet = igaz, ekkor történt
• ez alapján formáltak jogot Erdélyre? = igen, ez is igaz, mivel ez alapján tekintik őshazájuknak
• a Trianoni-békeszerződés útján jutottak hozzá? = igen, ez is így volt
• maradéktalanul betartják az abban foglaltakat, kiemelve a kisebbségi jogok kérdését? = nem, szóval ez is igaz

Amit leírtam az mind igaz, bár valóban lehet javítani a megfogalmazáson. Hogy semlegesen hangzik-e azt én nem tudom megítélni, mivel mindenki elfogult a saját véleménye felé, de felkérlek akkor téged, hogy fogalmazd át, úgy, hogy az igazságtartalma benne maradjon, de "semlegesebb" legyen politikailag. --Tamaas 2006. szeptember 11., 11:26 (CEST)

Mennyiben van köze a Trianoni szerződés betartásának a románok kialakulásához? A problémám a szövegezés koncepciózus volta. Úgy hangzik, mint egy vádirat a csúnya románok ellen. Ezen kell változtatni. Ha számodra nagyon húsbavágó a kérdés, akkor kérj meg valakit, hogy fogalmazza meg a szöveget semlegesebben. - Serinde ^üzenet 2006. szeptember 11., 11:32 (CEST)

A bekezdésnek az a címe, hogy "Történetük" és nem az, hogy "a románság kialakulása". Én úgy gondoltam ez hozzátartozik a történethez az is, hogy nem tartják be a békeszerződést. (Mindemellett ez igaz.) De nincs ellenemre, ha ez kimarad belőle. Majd szerepel máshol, mondjuk a békeszerződés oldalán.

Koncepciózus pedig akkor lenne, ha nem lenne semmilyen alapja, és amit leírtam annak mind van alapja.

Nem állt szándékomban vádiratot írni, sem a románok ellen hergelni senkit, mivel mint emberekkel semmi bajom velük, de a nyílt történelemhamisítás az szerintem elég nagy bűn. És sajnos a dákoromán elmélet egyedüli szerepeltetésével most az folyik a wikipedián.

Megkértem valakit. Téged. :-)

De majd keresek mást. Csak félek, hogy a románok irányába radikális barátunk (Immanuel) majd őt is szabotálja.

--Tamaas 2006. szeptember 11., 11:43 (CEST)

Én azért tudom nehezen átírtni, mert egyik elméletet sem ismerem mélységében. Persze utána tudok nézni, kereshetek forrásokat, de az idő. Az angol Wikiből is lefordíthatnám, de kissé dákoromán túlsúlyt érzek a felsorolások értékelésében. Ha nem lesz, aki megcsinálja, akkor majd megpróbálok nekiállni, de nem tudom azonnal vállalni, másban vagyok benne. - Serinde ^üzenet 2006. szeptember 11., 11:52 (CEST)

Mi nem való egy népről írt szócikkbe?

Nem való a román nemzet történetébe a Trianon kérdés.

User:Penzestamasnak van ugyan mondanivalója, de mivel az igazság egyedüli letéteményesének tartja magát, rögtön minősítgeti a vele szóbaállókat.

Az angol Wikiből nem érdemes a magyarságot is érintő kérdésekről szóló szócikkeket komoly forrásnak venni. Az angol Wikiben elég egy szorgalmas nacionalista (pl. Juro) és máris úgy állítja be a magyarságot, hogy azután kapkodhatjuk a fejünket.

Szerintem ez a vita nem vezet sehová.

Jó lenne, ha Penzestamas valóban a dákoromán elmélet bemutatására és kritikájára szorítkozna.--Linkoman 2006. szeptember 11., 11:58 (CEST)

Szia! Szeretném kifejezni, hogy miért írtam amit írtam.

• A román nép történetében Moldva és Havasalföld egyesítése ugyanúgy lényeges kérdés, mint a Trianoni békeszerződés. Miért gondolom így? Az előbbi a nagy román egyesítés időpontja, az utóbbi, pedig az amit ők a végleges egyesítésnek tartanak. Ezt ők is történelmük egyik sarkalatos pontjának tekintik, és én is. Vagy szerintetek ez lényegtelen dolog?
• Ha az igazság egyedüli letéteményesének tartom magam, akkor miért hagytam benne a dákoromán elméletet is? Nem vandálkodtam, nem akartam kitörölni azt, nem is tettem, hanem szerepeltetni szerettem volna egy ennek több ponton ellentmondó elméletet is, mely ma Magyarországon tényleges iskolai tananyag. Ugyanakkor elismertem, hogy a dákoromán elméletnek is itt van a helye, mert arra is vannak bizonyítékok.
• Immanuel nevezett engem nacionalistának, ő kezdte a minősítést és én nem folytattam. Csak annyit írtam, hogy ha valakinek fáj az igazság, akkor vele van a baj. Ez nem minősítés, ez egy közhely, de igaz.
• az angol wikit, ugyanazon okból, mint te én sem tartom példaértékűnek ebben a témában
• a vita vezetne valahová, ha ésszerű kompromisszumként felkerülhetnének az oldalra a dákoromán elméletnek ellentmondó elméletek is. Úgy, mint elméletek. Az is csak egy elmélet, ezek is azok lennének.
• a dákoromán elmélet kritikája jó dolog lenne és szándékomban is áll megírni, de szerintem önmagában nem elég, ezért lenne jó ha az alternatív elméletek is szerepelnének.

Remélem érthető és látható, hogy nem én ragaszkorom ahhoz, hogy csak egy elmélet kapjon helyet. Én szeretném, ha minél több hasznos információ lenne ezen az oldalon (is). Segítettek?

Üdv: --Tamaas 2006. szeptember 11., 12:19 (CEST)

Semlegesség

A dolog laikusok által tényleg nem eldönthető, azt hiszem. Azonban figyelmetekbe ajánlom az angol Wikipedia Románok eredete szócikkét, mely igen kimerítően, részrehajlás nélkül mutatja be a kérdés két oldalát. Még a tudományos vita politikai következményeire (vagy okaira) is rámutat. Ami az egész problematikát illeti, én távol állok az egész kérdéskörtől szakmailag és érzelmileg is, de hadd mondjak egy leellenőrizhető példát:

Pilisszentkereszt szlovák nemzetiségű község. És ez így is van, az idősebbek beszélik a szlovákot. Na de a nevek között igen sok német van. Hogy lehet ez? Kiderült, hogy a török hódoltság alatt elnéptelenedett faluba először német favágókat hozott az új földesúr, akik család nélkül érkeztek. A következő telepesek felvidéki szlovákok voltak. Az ő lányaikat vették feleségül a német favágók. A gyerekek az anyjuktól tanulták a szlovákot, de a vezetéknevük német maradt. Hát ilyen egyszerű ez.--Kaboldy 2006. szeptember 11., 12:15 (CEST)

Gratulálok, ezt akár idézni is lehetne a smlegesség lapon.--Linkoman

Pol.korrekt

Elég nehéz azért politikailag korrektül írni ebben a témában, ha az ember személyesen is érintett, de, hogy mindenki örüljön igyekszem. (Eddig is ezt tettem, legfeljebb nem "úgy jött át".) Remélem az újabb változat elnyeri tetszéseteket. Ha tudtok írjatok érveket és ellenérveket az elméletekhez, én is azt teszem. Üdv:--Tamaas 2006. szeptember 11., 15:02 (CEST)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Eight_Romanians.jpg nevű képet: collage, not every photo is free (http://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:Deletion_requests/Image:Eight_Romanians.jpg);
  

-- CommonsTicker 2007. augusztus 27., 20:21 (CEST)

A mai románság és a mai magyarság nagyfokú rokonsága kimaradt a cikkekből

A cikkből kimaradt, hogy - egyrészt - a román nyelv eredete nem egyenlő a román nép eredetével, csakúgy, mint a magyar nyelv eredete sem bizonyítottan közös a magyar nép eredetével, kialakulásával. Hozzá kell tenni továbbá, hogy a történelmi románság, vagy a mai románság eredete is külön lapra tartozik. Hiszen ha arra vagyunk kíváncsiak, kik képezték a történelmi románság egykori csíráit, gyökereit, akkor másról beszélünk, mint ha azt vizsgálnánk, kik a mai Románia területén élő népek elődei. Magyarul: lehet vitatni a dák-római elméletet, vagy lehet elfogadni, a mai románság összetételében az egykori vlachok, oláhok elenyésző kisebbségben vannak. Csakúgy, mint a mai magyarok között nehezen találnánk eredeti, a honfoglaláskor bejött "tiszta magyar" leszármazással rendelkező mai magyar embert. Minden Kárpát-medencei nép igyekezett a rendelkezésre álló ősök közül azt választani, azt ősének tekinteni, amelyet a legnagyobb presztizsűnek tartott, illetve amelyhez kötve magát igazolhatta az aktuális, vagy megszerzendőnek tartott területek birtoklását. A magyarok ősei így lettek a hunok, a románoké a dákok, a szlovákoknál pedig kialakult egyfajta Szvatopluk-kultusz. Leszögezhetjük tehát, hogy a ma a Kárpát-medencében és környékén élő népeknek a valóságban már nem sok, vagy egyáltalán semmi közük genetikailag az őseiknek tartott népekhez. A magyarok legközelebbi rokonai a genetikai vizsgálatok szerint az ukránok, horvátok, és persze létezik egy 20-30%-os ázsiai elem, mely azonban egyáltalán nem bizonyítja a magyarság hun eredetét, csupán azt, hogy Ázsiából érkezett népelemek telepedtek le és olvadtak be a magyarságba. Az egykor Szerbiából a Duna mentén felvándorolt kora középkori oláh pásztorok közé ugyanígy olvadtak be rendkívül nagy számban először is a dunai bolgárok. RÓluk egy szót sem szól sem a Románság eredete, sem a Románia, sem a Románok szócikk. A dunai bolgárok köztudottan Kuvrat volgai-bolgárországából Kuvrat halála után vándoroltak az al-dunai térségébe és alapítottak ott birodalmat. Kuvrat bolgárjairól megállapították a történészek, hogy a magyarok - legalábbis kultúrális tekintetben - testvérnépe volt, sőt magyar történészek már Kuvrat után ideérkezett bolgárok között is feltételeznek nagyszámú betelepült onogurokat (a magyarokhoz közel álló, vagy azokkal azonos népcsoport). Kuvrat másik fia Erdélyben telepedett meg, közöttük is nagyszámú onogurt feltételezhetünk. Egyszóval a mai románnak tartott népesség egy része ázsiai eredetű bolgár, a magyarral rokon népcsoport.

Ugyanakkor a Kárpát-medencébe települt magyarok keleti szomszédai a kora középkorban a XI-XII. sz-ban megjelent, szintén ázsiai kunok, vagy latinosan cumánok voltak. A ma ó-Rómániának nevezett részt a középkorban végig Cumániának nevezték, innen települt be hazánkba Kötöny vezér IV. Béla hívására, majd innen vonultak ki nemsokára (Kötöny "kunofób" magyarok általi megölése miatti "sértődöttségükben") vissza eredeti hazájukba. A kunokról minden egykorú beszámoló elmondja, hogy a magyarhoz nagyon hasonló nyelvet beszéltek, kultúrájuk az ősmagyarokával volt rokon, vagy szinte teljesen megegsező sztyeppei kultúra. Cumániába visszatérve azonban a tatár nyomásra előbb-utóbb felmorzsolódtak, beolvadtak, azonban genetikai nyomaik nem tűntek el, a mai románságban ismét egy nagy számú ázsiai vérvonalat képviselnek.

Természetesen rengeteg magyar is vándorolt a későbbiekben Ó-Romániába, ők fektették le a városi, polgári élet alapjait, s alapították a ma "ősrománnak" tartott településeket (pl. Craiova = (szláv nyelven) a királyé, s e király nem lehetett más, mint a magyar király), Jászvásár, stb., de a hangsúlyt itt sem erre tenném, csupán jelzem, milyen nagymértékű volt a magyar bevándorlás a Kárpátokon túli, akkori Oláhország területére.

A románok és magyarok a XIX. sz-i nemzeti mozgalmak erősödése folytán tudatlan, szélsőséges nacionalisták hatása alá kerültek és elhitték, hogy egymás ellenségei, s mindkét nép elkezdte úgy látni, egymást irtani egyfajta nemzeti kötelesség.

A fentiek tükrében azonban elmondható, hogy a mai románság genetikailag legalább akkora - ha nem nagyobb - részben ázsiai eredetre megy vissza, mint a magyarság.

Ezért hangzik különösen "furcsának", amikor románok "ázsiai csőcseléknek" gondolják a magyarokat, akiket "vissza kell zavarni oda, ahonnan jöttek, Ázsiába".

A két nép ellenségnek gondolja egymást, legalábbis nagyon különbözőnek, holott valójában - a nyelvek különbözősége ellenére - szinte testvérnépekről beszélhetünk. Ezért tartom hiányosságnak ebben és az említett románsággal kapcsolatos szócikkekben, hogy ez a nézőpont - a mai románság nagy részének ázsiai eredete - egyáltalán nem kap szerepet.

Ha a fentiek ismeretében, a rokonság tudatosítása után tekintenének a románok és a magyarok mai önmagukra, könnyebb lenne megszüntetni a kölcsönös antipátiát a két nép között, és összefogásra, összedolgozásra szinte spontán módon indulnának meg e népek között alulról, vagy felülről induló folyamatok. 81.183.245.214 (vita) 2013. április 23., 13:21 (CEST)

Bővítmények a románok eredetéről

Jelentősen kibővítettem az eredetükkel kapcsolatos információkat, illetve javítottam néhány hamis információt. (Pl: valaki azt írta, hogy a rómaiak hun támadások miatt vonultak ki Daciából. 260-ban még nem érték el a hunok Európát, Dacia feladása a germán népek, pl gótok támadása miatt történt.)

Mivel az eredeti bejegyzés főleg a dák-római kontinuitás elméletét említette, illetve futólag, kidolgozott érvek és sösszefüggések nélkül megemlítette a bevándorlás elméletét, ezért jobban szétbontottam a kettőt. Próbáltam egy rövid, elfogulatlan összefoglalót csinálni mindkét elméletről. A románok eredete lapon viszont rengeteg olyan pontot és érvet hozzáírtam a bevándorlás elmélethez, amikhez az átlag olvasó egyáltalán nem, vagy csak nehézked kutatómunkával jutna hozzá. Amennyire lehetett semleges maradtam, ugyanakkor kellőképpen megindokolni az egyes pontokat. A dák-római elméletről sajnos nem tudok ilyen részletesen írni, mivel az általan ismert tények erősen megkérdőjelezik, és túl nehéznek érzem a tényekkel történő alátámasztását. Olyan érveket tudnék csak felvázolni a dák-római elmélet mellett amik erősen nemzeti érzelmű román magánszemélyektől származnak, és nélkülöznek minden történelmi hitelességet, ezt pedig nem szerettem volna. Viszont azt sem szeretném, hogy a cikk elfogultnak tűnjön, vagy ne mutassa be a másik elméletet, ezért kérem, aki megfelelő és hiteles információkkal rendelkezik a dák-római kuntiunitás elmélete mellett, az kérem bővítse ki. Úgy gondolom, az általam beleírt kiegészítések, rengeteg extra információt adnak a román nép eredetéről kapcsolatban, függetlenül attól, hogy ki melyik elméletet tartja hitelesebbnek. Megadtam továbbá 16 db angol nyelvű forrást is, melyek a románok nomád eredetét hangsúlyozzák. Nem tudom, hogy ezek megfelelőek-e ebben a formában.