Vita:Reklám
Új téma nyitásaEz a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2016. szeptember 12. | |||
|
A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
- Ez az egész szócikk most olyan, mint egy tanfolyami jegyzet, tehát nem lexikonszöveg. Alapos szerekesztésre szorul és nincs felépítve.--Linkoman 2005. december 17., 13:17 (CET)
Inkább mint egy puska. --Vince blabla :-) 2007. április 12., 21:34 (CEST)
- Javasolnám a következő struktúrát: definíció, története, története Mo-n, piaci szereplők, esetleg részesedéssel, trendek, bevételek, események, díjak, szakmai szövetségek.--Mrs nerd 2007. szeptember 14., 09:47 (CET)
- Na elkezdtem hegeszteni, szeretettel varom a modositasokat, tarsszerzoket.--Mrs nerd 2007. szeptember 18., 16:49 (CET)
- Oksa, besegítek. Van egy-két házidogám, ami használható a témában – G ambrus kérdezz 2007. szeptember 18., 17:08 (CEST)
A következő szakaszokat egyelőre a vitalapra mozgattam, mert nem kapcsolódnak szorosan a tárgyhoz, de más szócikkek kiindulási alapját képezhetik:
Az ügynökségek kialakulása:[szerkesztés]
Az első ügynökség 1843-ban alakult Philadelphiában.
Az ügynökségek felépítése[szerkesztés]A reklámügynökségek két nagyobb és több kisebb részleggel rendelkeznek. A két fő részleg a kreatív részleg és az ügyfélkapcsolati osztály. A kreatív részleg[szerkesztés]A kreatív részleg élén a kreatív igazgató áll. Ez a részleg készíti a reklámokat. Általában szövegírókból (copy editor) és art directorokból (AD) álló csapatok alkotják. Van olyan ügynökség, ahol szoros, egy-két szövegíróból és egy-két AD-ból álló kis csapatok dolgoznak, máshol egy-egy ügyfélen dolgoznak mindig ugyanazok az emberek. Az ügyfélkapcsolati részleg[szerkesztés]Az ügyfélkapcsolati osztályt az ügyfélkapcsolati igazgató (account vagy client services director) vezeti. Ők tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, vagyis a reklámkampányok megrendelőivel. Egyéb részlegek[szerkesztés]Kisebb ügynökségeknél a fenti feladatokat is gyakran ugyanazok az emberek látják el. Nagyobb ügynökségeknél azonban magasabb fokú a specializáció, ezeknél általában külön piackutató, trendelemző részleg, és a munka egyenletes elosztását intéző traffic részleg is működik. Reklámozás lépései:[szerkesztés]
A közönség aktív is lehet (közvélemény-kutatás), az ügynökség „műsorötletet” ad.
A hatékony reklám ismérvei Ogilvy szerint[szerkesztés](David Ogilvy az írott sajtóval foglalkozott főként)
Címsor:
|
– G ambrus kérdezz 2007. szeptember 18., 18:21 (CEST)
Átnézés
[szerkesztés]Átnéztem a cikket, szerintem nem olyan rossz, le lehetne szedni a sablont. Kóczy vita 2008. március 6., 10:47 (CET)
Lektorálandó, mert....
[szerkesztés]Forrásai nem elégségesek. Egyetlen magyar forrása sincs, senkit nem említ, elemez vagy idéz a reklám magyar szakértői közül Sas Istvántól Törőcsik Máriáig; a külföldiek sem járnak jobban, Ogilvy kivételével.
Teljesen hiányzik a téma elméleti megalapozása; említés sincs a hasonló, ám elhatárolandó fogalmakról, mint pl. reklám ill. reklámozás, reklám ill. hirdetés, szó sincs a reklámetikáról, a reklám és a marketing viszonyáról, a reklámnak a marketingkommunikációban betöltött szerepéről.
A zavaros szerkesztésű cikk elfogultan reklámellenes álláspontokat is tartalmaz. Azon forrásolatlan állítás, miszerint "elfogult"nak minősített nézet szerint van csak hasznos funkciója, önmagában reklámellenes. ilyen alapon az adó meghatározásánál megírhatnánk, hogy "elfogult nézetek szerint közteherviselést szolgál, holott egy fenét, csak állami harácsolás" vagy a gépkocsinál, hogy "elfogult nézetek szerint egy közlekedési eszköz, holott csak egy természetkárosító emberi produktum".
A cikk keveri a reklám szakmai szempontjait a REKLÁMOZÁS társadalmi hatásainak említésével. Szakmai felületessége például a magyar "szocialista" reklámról szóló részben jól látható: a Rákosi-korszakot jellemző primitív, maiak számára méltán röhejes reklámozásnál megragad, mintha 1990 előtt egyáltalán nem is lett volna Magyarországon színvonalas reklámozás illetve reklám.
Az ingyenes internetes reklámozás tárgyalásával tovább hígul az amúgy is igen hétköznapian, laikus módon felfogott témakör.
A cikk jelenlegi állapota nem túl biztató...--Linkoman vita 2016. december 29., 08:55 (CET)
kicsit szerkesztettem, épp a témával foglalkoztam régebben. Sas István felvetése is jogos, a többi is. Kapcsolódó szócikkeket is beírtam, mert sok van, a forrás ugyanaz.