Vita:Ramazetter Jolán

Egy Ramazetter Laura Emília Jolánt megkereszteltek 1859. feb 9-én (szül. feb 8) Veszprémben, rk., aki Ramazetter Károly tipográfus és Gertner Carolina leánya. Digitális filmszám: 4499372, filmkocka: 158. Ramazetter Károly Lipót keresztelése Sümeg r.k, 1837. júl. 12., Ramazetter Vince és Komparik Zsófia fia. Staél Dergy Lajos nyelvtanító és újságíró meghalt 26 éves korában Bp. VIII. 1911. okt. 14., 214/1912., párizsi illetőségű. Szülei ekkor még éltek. Gyurika ^vita 2018. október 6., 07:53 (CEST)

Testvére, Ramazetter Árpád Veszprém r.k. 1851. nov. 13 keresztelése. Izabella Veszprém r.k. 1856 júl 5. 177/1856. Vince Kálmán Sándor Veszprém r.k., 1861 márc 11. 69/1861; meghalt Pécs 1882. jan. 17. Gyurika ^vita 2019. január 2., 10:40 (CET)

• "Az egykori Ramazetter nyomda utolsó inasa jubilál. A pécsi betűszedők társadalma nagy ünnepre készül. Egyik kartársuk, Fischer Ágoston, aki immár ötven éve kapkodja a betűket a szedőszekrényekből, vasárnap jubilálni fog. Akkor szabadult föl a pécsi Lyceum nyomdában, amikor annak még Ramazetter Károly volt a nagyúri tempókra hajló bérlője. Nyílt házat ve­zetett, melyben három nagymüveltségü leánya körül legyeskedett az akkori pécsi aranyaifjuság. Egyik leánya, Jolán, színésznő lett és elérte, hogy a Comoedie Francaisban játszhatott tragikai sze­repeket. Ramazetter Károly maga 90 évet meg­haladó korban a budapesti kereskedők szegény­házában halt meg, ahová azok segítették be, akik ellen egykoron a legélesebb intrikákat folytatta le. Ramazetter Károlyból érdekes regényalakot ír­hatna hivatásos regényíró, de most csakis egyik, keze alól kikerült volt inasának jubileumáról van szó..." (Pécsi Napló 34. évfolyam 4. szám 4. old., 1925. június 18.)
• "Ramazetta, Jolanda (F Ludi), Schauspielerin. S. Jahrg. 16. Lehrerin für Sprachen und Rhetorik, Berlin W, Eislebener Str. 4." Neuer Theater-Almanach für das Jahr, 21. kötet, F.A. Günther, 1910
• Brief von Jolanta Ramazetta an Max Pategg, Institut für Theaterwissenschaft <Berlin> 1906.
• "(Magyar színésznő Párisban.) A párisi Ambigu-szinházban a Mamselle Quinquina cimü realisztikus dráma tegnapelőtt fényes sikert aratott, még pedig első sorban Bamazetta (Ramazetter) Jolán magyar művésznő nagyszerű alakítása követ­keztében. A kisasszony először játszott francia nyel­ven. Mig az, hogy idegen énekesnők primadonnák lesznek Párisban, mindennapi dolog, eddig jóformán kivétel nélkül kudarcot vallottak a külföldi színészek, kik francia színpadon akartak karriéret csinálni. Hi­szen Feighiné orosz színésznő egy ily kudarc miatt lett öngyilkossá. Annál nagyobb Ramazetta kisaszszony diadala, a párisi kritika osztatlan elismeréssel nyilatkozik róla. A színház igazgatónője különben számításból orosznak vallja Ramazetter Jolánt, ki legutóbb a pétervári német színháznál működött. — A drámát Oswald párisi zsurnaliszta irta ; hőse egy bukott leány, ki miután csábitóját megölte, meghal." ([Pesti Hírlap 13. évfolyam 295. szám], 1891. október 27.)
• "...Une comédienne hongroise, MM Ramazetta, faisait ses débuts dans le rôle, malheureusement un peu monotone et par trop sombre, de Thérèse Balduc. MM Ramazetta et une jeune femme d'une beauté mélancolique et délicate. Elle a du tatent elle a joué avec autant de vérité et de sobriété que le pouvait comporter son personnage. Nous l'attendons aiUeura, et avec pleine confiance. ..." Journal des débats politiques et littéraires (Paris) 26 octobre 1891
• Francia (párizsi) debütálása: "...Bertrand comme titulaire de la concession. » Ce soir, à l'Ambigu, première représentation ne Mam'zeHe Quinquina, pièce nouvelle en cinq actes et dix tableaux, de M. François Oswald. Principaux rôles [...] Thérèse MmM Ramazetta (débuts) ..." Journal des débats politiques et littéraires (Paris) 23 octobre 1891
• Egy kis (képes) életrajz németül: Jolan Ramazetta, Der Humorist Nr. 4 5. Jahrgang, 1. November 1884.
• "Ausztriai hirek [...] Ramazetta k. a., ki pár évvel ezelőtt Ramazetter Jolán néven még magyar színésznő volt, aztán német színpadokon szerepelt, a Carl-színházhoz szerződött." (Fővárosi Lapok 1884/140. szám 6. old., 1884. június 15.)

"A »Deutsches Thea­ter«  [...] Sok jeles erő van itt együtt, de az előadásból hiányzik az összjáték egyenlítő és egyengető varázsa. Mintha csak lovasezred állna előttünk, melynek min­den katonája más-más fajta és különböző iskolából kikerült paripán ülne. Barnay a Devrient-féle isko­lához tartozik, melynek tanítványai a szépet tűzték ki irányelvül felfogásban és taglejtésben; viszont Friedmann, ki Davisonnak egyedüli tanítványa, az igazat keresi minden alakításában, még a szépnek rovására is. Haase ama virtuózok közül való, kik a tagadhatatlanul remek tehetséget apróságokban fecsérlik el. Ramazetta kisasszony, a kolozsvári szín­háznak volt-tagja, fiatal és még csak jövőt ígérő tehet­ség, mig Förster már befejezett és haladásra már igényt sem tartó művészi egyéniség." (Fővárosi Lapok 252. szám, 1883. október 27.)

• "...Am Deutschen Theater L’Arronges beginnt er [Josef Kainz/Kainz József, magyar születésű német színész_Fauvirt] als Ferdinand. Seine Luise ist die Ramazetta. Sie zanken sich am Tag der Premiere, er weigert sich, da sie Unwohlsein simuliert, von ihr in die Garderobe zu eilen, versöhnt sich mit der Ramazetta, spielt sich über Barnay und Haase hinweg strahlend in den Vordergrund. Aber sein Carlos fasziniert; und sein Schrei: „Dein Geruch ist Mord“ ist so wild, daß er minutenlang unter dem donnernden Applaus verstummt und wankt. Seine Mutter wirtschaftet für ihn; sie stirbt an Krebs, nach anderthalb Jahren. Er heiratet, nicht die Ramazetta, die sich nach Paris wendet. ..." (Der Querschnitt. Vol. 11/2 (1931) 472. old. (Der große Zauberer von Paul Wiegler) by Kraus Reprint, 1970) - háttér: "...Auf jeden Fall sahen wir die künstlerischen Genossen die das Theater geschaffen haben, hier in einem vielverheißenden Bündniß zusammenstehen, und neben ihnen trat zunächst in Herrn Josef Kainz, der den Ferdinand mit flammendem Ungestüm und, wo es anging, mit liebenswürdiger Einfachheit spielte, ein Künstler hervor, der Alle hinzureißen und zu gewinnen wußte. Minder glücklich wirkte Jolanthe Ramazetta als Luise: Ohne Frage ein junges bildsames Talent, an welchem aber das „Deutsche Theater" noch seine pädagogische Kunst wird bewähren müssen. ..." Revalsche Zeitung, 23 september 1883 S. 2
• "Gyászjelentés. Alulírottak szomorodott szívvel közük szeretett gyermekök s illetőleg testvérüknek Ramazetter Kálmánnak f. hó 17-én délelőtti 11 órakor, életének 21-ik évében váratlanul történt rögtöni halálát. A boldogultnak hült tetemei ma csütörtökön január 19-én délután 4 órakor fognak a József utczai 9. számú házban beszenteltetni és onnan a budakülvárosi küzsirkertbe örök nyugalomra eltemettetni. Nyugodjék békével! Pécs, 1882. január 18-án. Ramazetter Károly, atyja. Ramazetter Karolin, anyja. Ramazetter Árpád, Margit, Matild, Izabella, Jolán, testvérei. A Ramazetter-féle könyvnyomda személyzete is adott ki gyászjelentést." (Pécsi lapok 1. évf. 9. sz., 1882. január 20.)
• "...E lapok kiadója iránti tiszteletből csupán röviden emlékezhetem meg R. Jolán kisaszonyról, ki városunk szülötteként nemrégiben itt volt bemutatni művészetét s nekünk valóban oly élvezetes estéket szerzett, hogy nem késünk azokért hálás köszönetiinket nyilvánítani. ..." (Pécsi lapok Mutatvány-szám, 1881. deczember 22.)
• "A színi tanoda végzett növen­déke: Ramazetter Jolán k. a., a kolozsvári színházhoz szerződött." (Fővárosi Lapok 1879/150. szám 3. old., 1879. július 2.)
• Az apa: https://www.csgyk.hu/baranyai-neves-szemelyek-bongeszo/?nevesszemely_azonosito=11066

De látom, közben megtaláltad... Fauvirt ^vita 2019. január 2., 12:18 (CET)

Valószínűleg volt egy Lulu/Ludwig nevű fia J. Kainztól (talán valamikor 1883-1886 - Ramazetta első Berlini fellépése és Kainz mással házasságra lépése - között születhetett Berlinben):

• "...In eine Dissonanz klingt das mit der Ramazetta aus, die, als er Witwer ist, von Paris nach Nürnberg kommt. Sie hat einen elfjährigen Knaben bei sich, Lulu, der ihm überraschend ähnelt; sogar darin, daß er wie Kainz mit gestreckten Zehenspitzen schläft. „Affenähnlich", sagt er zu Freunden. Das Meldeformular für das Kind aber lautet auf den Namen Stahl, nach Ludwig Stahl, dem Bonvivant des Berliner Theaters. Die Ramazetta will die Ehe mit Kainz nicht. Er ist bereit dazu. Er nimmt sie mit sich nach Berlin. Sie sitzt bei ihm unter der Hängelampe des Eßzimmers und stickt. Seine Absicht ist, Lulu, der kein Wort Deutsch spricht, das Französische Gymnasium besuchen zu lassen. Aber es fehlt an den hierfür notwendigen Papieren. Ein Jahr später ist sie auf eine Heirat aus. Aber er verhärtet sich. „Du bist von Stahl!" ruft sie theatralisch. „Ich auch?" entgegnet er. Die Neigung seiner Sinne ist erloschen. Mit einer größeren Summe, die er ihr anweist, fährt sie wieder nach Paris." Der Querschnitt. Vol. 11/2 - lásd feljebb is.

"„Das ist mir auch abhanden gekommen, als ich seinerzeit nach Amerika reiste! [...] Damals verschwand auch ein hübsches Puppentheater, das ich selbst für meinen Buben gezimmert hatte — ". „Sie haben einen Sohn gehabt?" fragte eine erstaunte Stimme. „Gewiss. Der Bengel war ein halber Franzose und schlug sich bereits mit den ganzdeutschen Schuljungen herum. Ich wollte ihn legitimieren, aber es lagen Verhältnisse vor. die es unmöglich machten. Dann ist er mir aus den Augen entschwunden und lebt heute oder ist gestorben „wer weiss wo?” ”" Neue Schweizer Rundschau - Wissen und Leben 7/IV 1910/9011

• 1 Erstname. 2 Zweitname. 3 Andername. 4 Titel. 5 Nation. 6 Beruf. 7 Funktion, Verwandtschaft. 8 Daten. 9 Belege. rövidítések jegyzéke)

1 Ramazetta. 2 N. N. 3 d. i.: N. N. 4 - . 5 dt. 6 Bühnen-SchauSp. 7 Geliebte des Ludwig Stahl. 8 19. Jh. 9 MM 403.

1 Ramazetta. 2 Ludwig. 3 gen.: Lulu. 4 - . 5 dt. 6 ?. 7 Sohn der Ramazetta. 8 19./20. Jh. 9 MM 403.

Gesamtverzeichnis der Personen aus den Publikationen Hergemöllers von 1968 bis 2006. (MM jelentése: Bernd-Ulrich Hergemöller: Mann für Mann: biographisches Lexikon zur Geschichte von Freundesliebe und mannmännlicher Sexualität im deutschen Sprachraum, MännerschwarmSkript, 1998)

E szerint feltehetően, bár a hasonlóság nagy volt JK-val, Lulu apja Ludwig Stahl volt. 403. old.

Fauvirt ^vita 2019. január 2., 17:02 (CET)