Vita:Ráskay Lea

Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ráskai Lea legyen átirányítás, mert sok helyen így szerepel. --Rodrigó ⇔ 2006. március 19., 19:43 (CET)

Ezt nem értem. A lap már eddig is átirányítás volt. ? Leicester 2006. március 19., 19:55 (CET)

Laptörténet: 2006. január 17., 14:06 Dr. Steller A (Ráskai Lea átmozgatva Ráskay Lea névre: y-nal kell irni, az i-s valtozat a szocializmusban (illetve egy darabig az 1850-es evekben) volt csak divat) Szerintem az atiranyitas eddig is muködött...

Ezt mondom én is. Leicester 2006. március 19., 20:02 (CET)

A laptörténetből nem volt egyértelmű, ezért csináltam megjegyzést ide. --Rodrigó ⇔ 2006. március 19., 20:34 (CET)

Lam, ez a töketes peldaja annak, hogyan lehet a semmit ragcsalni, s masok munkajabol toket kovacsolni. Ez a fontos emberek ismertetojele. Sokat dolgoztal vele ugye? Verejtekeztel is közben? Most mar tökeletes... Igaz, hogy semmi nem valtozott, de a szerkesztesi statisztikad igen megugrott. Oszinten gratulalok! --Dr. Steller 2006. március 20., 11:24 (CET)

és ez a bejegyzés meg mire jó? sértegetni másokat? nem kéne. Leicester 2006. március 20., 11:30 (CET)

asszongya, vót két hozzáadás, két pontosítás, +1 hivatkozássá alakítás. Szerintem termékeny volt Rodrigó. Biztosan komcsi, az a baj… – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. március 20., 11:34 (CET)

Vigyazz, mert kapsz egy tole egy "szemelyes tamadas"-t. Lehet, hogy tisztesseges baloldali, de azert meg nem kell "lekomcsizni". A hozzaadas igazabol teves, vagy inkabb vitatott, ami mar eddig is szerepelt a weblinkben - akit bovebben erdekel, ott utanaolvashat. A pontositasban egy fia uj adat sem szerepel, a redirect meg total fölösleges. Errol ennyit. --Dr. Steller 2006. március 20., 11:39 (CET)

A könyv, amiből most a magyar nyelvemlékeket töltöm fel ide (Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894) következetesen Ráskay Leaként említi. Szinnyei József is. Ők ketten elég nagy nevek ahhoz, hogy higgyünk nekik :) Data Destroyer 2006. március 20., 11:55 (CET)

Béke veled

-) Még az a szerencse, hogy a jóindulatot feltételezzük :-)

Mivel azt gondolom, hogy az 1500-as években a magyar helyesírás elvei nem voltak kiforrva, maga Lea nővér sem volt abszolút következetes illetve biztos nevének lejegyzésében (?). Innentől kezdve részemről bármelyik írásmód elfogadható. Még a Räskæī Lëa is.

A gondolat továbbfolytatva, abszolút találgatás szinten, akit érdekel, szóljon hozzá:

Én mindkettő elterjedt, y és i végűre találtam érveket. Pl. Ráska nevű településről származó, akkor -i, de ha nemesi sarj, akkor talán -y. A Bp. 14. kerületi utcanév említésekor mindkettőre akad példa.

Hogy ki a mértékadó nyelvész, ahhoz nem értek, abban elfogadom DD érveit, és melléhelyezem,

-i végű szerepel hogy a Néprajzi lexikonban és S. Hámori Antónia a A KÉSEI ÓMAGYAR KOR és a Cserkészcsapat neve is ez. Művészet kiadvány 1914-ben is i-vel írja.

Az is lehetséges, hogy az i betűsök csupán a szövegbeli kiegészítő voltuk miatt szerepelnek helytelenül, kiejtés szerint.

A http://www.googlefight.com/ az i-végűt hozza ki győztesnek, de ebben sok Wikipédia találat van! Szóval itt sem személyeskedni kellene, hanem forrásokat gyűjteni, és ha logikailag bizonyítható, hogy csak az egyik helyes, akkor javítgassunk.

Az -y-ra nyomós érv, hogy könyvcímként szerepel! [1]

Én arra lennék kíváncsi Lea nővér többször is leírta a nevét, ő hogyan tette ezt?? Digitalizálóktól lehetne megkérdezni, akik tudják merre lehet.... Maradjon a helytelenebb -i végűről is elérhető a szócikk átirányítással, ahogy Dr. Steller tette.

Uff. --Rodrigó ⇔ 2006. március 20., 12:51 (CET)

Szinnyeinél is többször szerepel pontos i-vel. (Beöthy és Cornides szócikkeiben, továbbá a Ráskai Lea Irodalmi Társaság említésénél). Sz'al legalábbis álternátív (pardon, műternatív) névként meg kell hagyni. – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. március 20., 16:05 (CET)

Szakirodalom

Haader Lea mindenütt -y-nal írja. Hiszek neki. Mondjuk érdekes lenne megírni a Kategória:Magyar nyelvemlékek cikkeket, és felkérni egy lektorálásra... Vagy felkérni, hogy hallgatóival nézesse át.. így remélhetőleg a vakfoltokat is kitölthetjük, és az elírásokat is gyakorlottabban kiszűrik. --Rodrigó ⇔ 2006. március 20., 15:48 (CET)

Most a Sándor-kódex, és benne a Három körösztény leány drámája érdekel. Van valahol komoly írás, hogy Ráskay Leának köze volt hozzá? Mert csak színháztörténetileg említik, a dátum is 1501 és 152x változik.--Rodrigó ⇔ 2006. március 20., 16:14 (CET)

Ne haragudj, Rodrigo, de nem igazan ertem, hogy mi a problemad. En az elso pillanattol fogva y-nal irtam, es visszamozgattam, amikor Alensha i-re atmozgatta. Erre elkezdted megint ezt az i-dolgot, s a vegen NEKEM bizonygatod, hogy y-nal irjak. A Haader-linket is en tettem a szocikkbe, az, hogy sokat (s egyebkent jokat) ideztel az altalam megemlitett tanulmanybol, ez szeppe tette a szocikket, de tartalmasabba nem.

A Sandor-kodex a Cornides kodex resze, bovebben lasd itt nemetül, vagy magyarul: "Cornides-kódex -- A 215 levél terjedelmű, magyar nyelvű prédikáció- és legendagyűjteményt 1514 és 1519 között másolta a nyulak-szigeti (Margit-sziget) domonkos apácakolostorban Ráskai Lea. A kódex 26 alkalomra, az egyházi év nagy ünnepköreire és a legfontosabb női szentek ünnepeire kínál tartalmas olvasmányt. A prédikációk forrása Temesvári Pelbárt, Johannes Herolt (Discipulus) és Paratus prédikációgyűjteményei, a legendáké pedig a Legenda aurea. A Cornides-kódexet a pozsonyi klarisszák a 17. században több más kódexszel egybeköttették. A kolligátum a 19. század elején a budapesti Egyetemi Könyvtárba került, Toldy Ferenc itt az egyes részeket szétválasztatta, és egyenként elnevezte őket (Példák Könyve, Bod-kódex, Sándor-kódex, Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról). Kiadása: Cornides-kódex. Hasonmás, betűhű átirat és latin megfelelő. Kiadta: Bognár András és Levárdy Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. (Codices Hungarici 6.)"

Egyebkent a Sandor-kodexszel Haader Lea nem foglalkozott, csak Pusztai István, (Sándor-kódex. XVI. század első negyede. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. A bevezetést és a jegyzeteket írta Pusztai István. Készült az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténet és Nyelvjárástani Tanszékén. Régi Magyar Kódexek 3. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1987. [Cod. Hung. XVI. No. 6; Budapest: Egyetemi Könyvtár]). Pusztai Istvannal a Menesi uton talalkoztam a kollegistakent, az MTA Irodalomtudomanyi Tarsasagaban. Cimet nezd meg az MTA Köztestületi tagok listajaban - igaz, hogy szegeny tele van gepelesi hibaval, de altalaban hasznalhato. --Dr. Steller 2006. március 20., 17:20 (CET)

Nekem most sincs problémám ;-). A lap tetején a megjegyzés csak a döntésed megerősítéseként szolgált, hogy az előforduló -i-s változat a Ráskay-ra mutasson. OK? Úgy vélem a Ráskai cikk tartalmasabb is lett, pl. a stílusára korábban nem volt infó. A lényeg hogy gyarapodik a forrásokkal igazolt anyag!!!!

...Hát ez a kódex téma sem egyszerű az átkötések és címtelenségek miatt, mint bármely más tudományág... a Cornides-kódex szócikket érdemesnek látom megírni, hogy rendbetegye a dolgokat.

--Rodrigó ⇔ 2006. március 20., 17:37 (CET)

Kedveseim, szeretnek nehany megjegyzest tenni. Varadi Zsolt kiemelt abbol, amit ideztem, anelkül, hogy elolvasta volna, hogy az mikor, es hol jelent meg. Ezt mar csak azzal kene összevetni, amit indoklaskent irtam a visszamozgatasnal: " 2006. január 17., 14:06 Dr. Steller A (Ráskai Lea átmozgatva Ráskay Lea névre: y-nal kell irni, az i-s valtozat a szocializmusban (illetve egy darabig az 1850-es evekben) volt csak divat)". Na, errol ennyit. --Dr. Steller 2006. március 20., 17:45 (CET)

Soror

"A nemesi családok által támogatott scriptóriumban nyugodtan szentelhette életét a másoló munkának, az ezzel foglalkozókat akkoriban "soror"-nak nevezték" - maradj az ejszakai ping-pongnal, Rodrigo. A soror az apacak hierarchiajaban egy mai napig elo megszolitas, nem pedig egy foglalkozas. Mi az, Te meg a Koszivu ember fiait se olvastad?! --Dr. Steller 2006. március 20., 17:51 (CET) Bovebben: Szent Margit legendája

„sem”, kedves Steller. – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. március 20., 19:09 (CET)