Vita:Puskás Ferenc (hadmérnök)

Kiegészítés

Puskás Ferenc nem volt hadmérnök.

Iskoláit a bécsi Theresianumban kezdte, (1858-59 tanévben), majd a család Budára költözött és a Ferenc feltételezhetően az 1859-60 és 1860-61 tanévekben a Kegyes Tanítórendi Főgimnáziumba járt. Az iskola az 1860-1861 tanévig nem közölte a tanulók névsorát. 1861-1862 tanévben viszont dokumentáltan odajárt, majd 1863-tól kimaradt. Az iskola oktatási nyelve német volt.

1864.10.05-én (16 évesen) önkéntesként csatlakozik a 12. Nádor huszárezredhez. Ez császári-királyi, azaz magyar hadsereg egysége volt. (A k.u.k hadsereg csak 1867 után jött létre). 1866.06.11 huszár őrmester és beiskolázzák a prágai tiszti iskolába. 1869.11.04. főhadnaggyá léptetik elő a 4-es számú báró Edelsheim-Gyulai huszárezrednél (Budapesti Közlöny).

1876-ban feleségül veszi Kürthy Irmát. 1878.11.01-től szabadságra megy, Párizsba utazik, ahol bátyja és a a Western Union munkatársai kiképezik a telefon technikára. 1879.07.12-én engedélyért folyamodott egy budapesti telefonközpont létesítése végett, az akkor még Gyöngyösön állomásozó tiszt.(A Hon). 1879.09.02-án már bemutatta báró Kemény Gábornak, Koller osztálytanácsosnak és Szalay távírda igazgatónak a működő telefont.(Ellenőr). A bemutató a VIII kerület Gyöngytyúk utca 17-ben volt. Októberben bemutatta Gyöngyösön a fonográfot (Pesti Hírlap). Ferenc 1880.07.10-én A belügyminiszter értesíti Pest megye alispánját, hogy Puskás Ferenc megkapta a létesítési engedélyt, amely Újpest bekötését is tartalmazza. (Pesti Hírlap). 1880.08.12 – Puskás Ferenc ingó gőzgépre tesz szabadalmi bejelentést, amely 1574-es számon kerül nyilvántartásra.

1881.01.27 – Puskás Ferenc megkapta a (földművelés-, ipar és kereskedelemügyi) minisztériumi engedélyt a létesítésre, de a Főváros kikötéseket tesz. Az engedély kizárólagos és 15 évre szól. Oszlop nem használható a nyomvonalakhoz, hanem a házak falára kell rögzíteni a tartókat, vagy a föld alá kell süllyeszteni. A telefont használók csak kifogás alá nem eső személyek lehetnek. (A Hon). A kivitelezés finanszírozását Puskás Tivadar biztosítja, kölcsön formájában (Fővárosi Levéltár), a jogi hátteret -- Tivadar fizette a szabadalmi díjat -- úgyszintén.

1881.05.01-én üzembe lépett az első magyarországi telefonközpont, Párizs, London, Zürich és Berlin után a budapesti lett az ötödik európai berendezés.

1882.01.24 – Puskás Ferenc az írók és művészek február 4-i farsangi ünnepélyére ideiglenesen sztereo rendszert (dalműtelefon) telepít a Vigadóba. (Pesti Napló) Ez Clement Ader szabadalma, amely nem volt titkos, a készülékek szabadon vásárolhatók voltak. A neve ellenére köze nem volt a telefonhoz, jóllehet volt pár mikrofonja és a vonal másik végén néhány fülhalgatója. Szórakoztató elektronika lett volna, de akkor még nem volt elektronika, így dalműtelefon lett.

1882.02.06 – Puskás Ferenc engedélyt kért a közlekedési minisztériumtól Szeged város területén üzemelő nyilvános telefonhálózat létesítésére. (Pesti Hírlap)

1882. május – Puskás Ferenc a Societé électrique Edison budapesti képviselője villany-lámpákat mutatott be a Marshall és fia gépgyárban. A bemutatót Ráth Károly főpol-gármester, b(áró). Podmaniczky Frigyes intendáns, Ribáry József miniszteri tanácsos is megtekintette. (Fővárosi Lapok) Lajokka ^vita 2024. október 24., 01:40 (CEST)