Vita:Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais
Új téma nyitásaEz a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
|
Gúnyirata óriási sikere után írja első örökbecsű drámáját, A sevillai borbélyt (1775), melyet sikerben jóval felülmúlt az 1784-ben bemutatott Figaro házassága. Ezeknek a műveknek a sikerét már nem tudta megismételni további műveivel, mint A másik Tartuffe színjátékával vagy a Tarare operájával. Két híres darabja kipellengérezi az üresfejű, léha arisztokráciát; komédiái szellemi előjátékát jelentik a királyság megdöntésének. Vígjátékaival a műfaj megújítója, pergőbb cselekmény, élénkebb dialógusok, sziporkázó nyelv jellemzi műveit, melyek bizonyos tekintetben Diderot drámaelméletének igazolásai.
1755-ben írta meg a Szevillai borbély című vígjátékát, színpadra állítva Figarónak azóta halhatatlanná vált figuráját. 1788-ban jelentkezett a "Figaro házassága, vagy egy napi bolondság" című vígjátékával, melynek ugyancsak Figaro a hőse. A Szevillai borbély vígjátékból készült - 40 évvel később - Rossini operájának szövegkönyve.
Akkor mikor is? Kata 2007. március 7., 18:17 (CET)
- Javítottam. – Hkoala 2009. február 7., 10:48 (CET)