Vita:Peruvasz (isten)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Laszlovszky András (vita), értékelés dátuma: 2010. szeptember 26.

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

per-tar

Az szerepel a cikkben, hogy szerepe homályos, valószínűleg a lovak istene. Majd hogy a p-t viharistenközösség létezzen, ezért mégis a viharistenekkel rokonul. Megalapozatlan, átlátszó érvelés. És nincs forrásolva. Kétlem, hogy a mitlógiai lexikon nyelvészkedne így. Ahoyg nézem, a Similar gods nevű azonosíthatatlan bulvárhivatkozásból jön. Ez áll szemben a tudománnyal. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. február 2., 02:53 (CET)

Nem jól látod. Persze az indogermanista alapon állók nem jó szemmel nézik az ilyesmit, hiszen a hangtörvények dogmája nem nagyon ismeri a p→t→z hangátmeneket. Ettől függetlenül Pirva Tarhuntasszal azonosult, aki kétségkívül időjárásisten, közelebbről a viharok, szelek istene, de attribútumai között van a villám is (nem érdekes a zeuszi kapcsolat? ráadásul jobban magyarázható, mint az indogermanista marhaság a csillagos gyiuszpiterről). És nézd meg az időjárásistenek kategóriáját. Valamilyen csoda folytán a legtöbb indoeurópai és finnugor isten, aki kapcsolatba hozható az időjárással, második mássalhangzójaként az r-hangot tartalmazza. A kezdő mássalhangzó is csak egy bizonyos szűk körből kerül ki. Ez ugyan az indogermanista agyszülemények cáfolata, de a jelenséget nem lehet mismásolni. Legfeljebb elhallgatni. Ezen időjárásistenek legkorábbi ismert előfordulásai ráadásul a hettitáknál vannak, ami további érv arra nézve, hogy az egész nyelvi alapon felállított indogermán időrend nem más, mint álomkép. LA^pankuš→ 2012. február 2., 10:33 (CET)

Nem értem, milyen dogma tilt egy akármilyen hangátmenetet. Az a kérdés, találunk-e ilyet, vagy akármilyet. A források szűkössége miatt a lehetséges nyelvtörvények valószínűleg kis része feltárható csak. Zeusz (valójában Dzeusz) = Deus még a görögben is. Nem tudom, miért szól ez a Deus pater < (D)iu(s)piter vagy hasonló ellen. Nincs ennek semmi köze a germánokhoz, csak te nem érted eleve az állítást. Te azt sugallod, mintha az állítás az lenne germán nyelvekben végbement hangváltozás minden más nyelvben is ugyanúgy végbement. Ilyen állítás nincs a mai nyelvtudományban, nem ezt állítják. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. február 2., 13:09 (CET)

Találtunk. Zeusz a görög egyik nyelvjárásában Deusz. a boiótiaiban. Az attikaiban már nem. Apollón neve például kétségkívül hettita közvetítésű, az egész görög istenvilág hettita közvetítésű. Ez nagyjából ténynek tűnik. Ehhez képest a (D)iu(s)piter egy nyelvi agyalmány, amivel a Iuppiter–Zeusz neveket akarják összehozni. Ezzel szemben a Zeuszból vezetik le a *tiwaz szót, ha az egyik levezethető a másikból, akkor a másik is az egyikből. Valójában minden helyreáll, ha fordított az előjel. A hettita környezetben ugyanis létezett Tivat, akit Tarhuntasszal is azonosítottak. A Zeuszból lett Deusz, abból pedig Deus, Deus-pater, Iuppiter. --LA^pankuš→ 2012. február 2., 13:20 (CET)

Tiwat

Tiu(sz)

Ziu

Diu

Zeusz

Deus

Na ez egy jó és adatolható levezetés, szemben a koholmánnyal. (Figyelembe véve a félhangok alakulását, a hangzók egyéb mozgásait, görög sz-toldatot, stb) LA^pankuš→ 2012. február 2., 13:32 (CET)