Vita:Pannonhalmi Zsemle

SN

Szubjektív, elfogult, 1. személyben íródott, nem lexikoncikkszerü. Oszi 2007. március 26., 19:50 (CEST)

Szívem, talán köszönteni illene az új szerkesztőket nem sablonokat vágni az új cikkekre. Ez 200 év múlva is kultúrtörténet léesz, mikor a Wikipédia már rég nem fog létezni! Kata 2007. március 26., 19:52 (CEST)

Legyen cikk róla, semmi kétség. Nem is törlésre javasoltam. De ez a cikk egyelöre, ebben a formában SN, megérdemli a sbalont. Oszi 2007. március 26., 19:54 (CEST)

szerk ütk:

Akkor inkább jelen esetben inkább a lektor sablon illene rá. Az SN sablont általában a politikailag, filozófiailag stb. kérdéses témájú cikkeknek tartjuk fenn, ahol sűrű véleményütköztetés van a vitalapon. Ez egy tapasztalatlan szerkesztő első szócikke. --Lily15 ^üzenet 2007. március 26., 19:56 (CEST)

Igen, de ha sablont vágunk a cikkre, fogja magát és elmenekül! Tudod ki maradna ott, ahol első körben mindenféle sablonokat rakosgatnak a művére, pedig nincs még valószínűleg tisztában azzal sem, hogy mit hol fog megtalálni! Szerintem ez szégyen! Kata 2007. március 26., 20:07 (CEST)

Ha komolyan gondolja, hogy szerkesztő lesz, akkor elolvashatja a sablonban található linken lévő információt és érteni fogja, mi a probléma a cikkel. Szerintem egyáltalán nem bántó a sablon elhelyezése, az persze más kérdés, hogy melyik a legideillőbb. Mami 2007. március 26., 20:13 (CEST)

S holnapután mi is benne leszünk a nagyhírű iskola újságjában - nagyon jó! Csak kérdés, hogyan és milyen szájízzel szólnak majd! Gyorsabb lesz a híre, mint gondolnátok, ugyanis a cikk egy újságról szól. Amúgy az első sárga sablon elég bántó hangú legelső látásra is. Nem tudom, én is megírtam a saját weblapomat egy szerkesztőprogrammal, mégsem tudtam Wikipédiát szerkeszteni legelső alkalommal. Sokmindent máig nem tudok szerkeszteni. Kata 2007. március 26., 20:19 (CEST)

Egy cikk megítélésénél nem merülhet fel szempontként, hogy egy újságról szól, ahol esetleg (bár én nem feltételezem) rossz színben tűnhet fel a Wikipedia, sértettség okán. A sablon felhelyezése csak objektív megítélés alapján történhet és itt szerintem erről volt szó. Mami 2007. március 26., 20:26 (CEST)

A Pannonhalmi Zsemle alapszabálya

Egy éves működés és hét szám elkészítése alatti tapasztalatainkat összegezve szükségesnek éreztük megújítani fél éves alapszabályunkat, amely alapján mi és remélhetőleg az utódaink is szerkeszteni fogják a pannonhalmi bencés diákok lapját, a Pannonhalmi Zsemlét. Az alapszabályban foglaltakat az iskolaújság minden jelenlegi és jövendőbeli szerkesztőjének belépésekor aláírásával kell elfogadnia és tiszteletben tartania.

1. A lap célja

Az iskolaújságnak főbb céljai, - hogy értéket teremtsen - hogy minél jobban kielégítse a diákok igényeit - hogy anyagi lehetőségeihez mérten támogassa az iskola rendezvényeit, a kulturális és a sportéletet - hogy kritikusan szemlélje a diákság mindenkori helyzetét, és reflektáljon a diákságot és az iskolát ért kihívásokra - hogy lehetőséget adjon a diákságnak művészi, és tudományos műveinek a publikálására - hogy a jövőt szem előtt tartva kinevelje saját utánpótlását - hogy megőrizze anyagi és szellemi függetlenségét, minden külső tényezőtől

E céloknak kell alárendelni mindent az iskolaújság munkájában, de fontos, hogy a célokra fordított munka egyensúlyban legyen, és egyik cél követése se történjen a többi rovására.

2. A főszerkesztő feladatai és kötelezettségei

A főszerkesztőt a szerkesztőség választja meg, félévente a következő módon: Először a régi főszerkesztő, amennyiben továbbra is vállalná a feladatát, bizalmi szavazást kér maga ellen. Ha megkapja az 50% + 1 szavazatot, akkor ő marad a főszerkesztő, ha nem akkor addig szavaz a szerkesztőség, amíg valaki meg nem kapja ezt a támogatottságot. A főszerkesztő döntései pozícióinak azért kell erősnek lenniük, mert szükség van egy erős vezetői hatalomra a hatékony működés érdekében. A főszerkesztő a megválasztása miatt is függ a szerkesztőségtől, amely bizalmat szavaz neki.

A mindenkori főszerkesztő az iskolaújságban megjelentekért, és minden a Pannonhalmi Zsemlével kapcsolatos ügyért ő felelős. Kötelessége kiállni a lapban megjelent cikkekért, és azok szerzőiért. Kötelessége, hogy minden az iskolaújságot érintő ügyről beszámoljon a szerkesztőknek, és döntéseit velük egyetértésben hozza meg. A főszerkesztő feladata, hogy a gyűléseket vezesse, ellenőrizze a szerkesztőség, a főszerkesztő-helyettesi munkáját.

A főszerkesztő szabadon választja meg helyetteseit, akiket szabadon le is cserélhet. Új tag felvételéről ettől kezdve csak a főszerkesztő dönthet. A szabályszegéseket elkövetők eltávolításáról is egyedül neki van joga dönteni. A főszerkesztő vétójoggal rendelkezik a szerkesztőség minden döntésénél. A főszerkesztő tehát ettől kezdve leginkább négy dologért felel: 1. A munka koordinálása 2. A lapirányvonalának meghatározása 3. Döntés személyi kérdésekben 4. A Pannonhalmi Zsemle képviselete külső fórumokon

3. A főszerkesztő-helyettesek feladatai és kötelezettségei

A jövőben a Pannonhalmi Zsemlének három főszerkesztő-helyettese lesz.

A főszerkesztő, megválasztása után maga választhatja ki helyetteseit, a jelentkezők közül. Ha a főszerkesztő ezt jónak látja, kérhet ajánlást titkos szavazásban a jelöltek támogatására a szerkesztőktől. A főszerkesztővel együtt ők négyen határozzák meg azt az irányt, amelyet az iskolaújság fél éven keresztül követ. A főszerkesztő távollétében hárman együtt hozhatnak döntést. A főszerkesztő-helyettesek kötelesek a gyűlésen kívül legalább hetente egyszer, de a lapzárta időszakában akár többször is találkozni. A főszerkesztő szabadon leválthatja a helyetteseit, és újakat nevezhet ki. A három helyettes feladatai a következők:

1. Technikai szerkesztő

Az ő feladata a kész, illetve a félkész anyagok, kiadásra való átdolgozása. A lapunkkal kapcsolatban álló nyomdákkal való ügyintézés is az ő hatáskörébe tartozik. Az újság designját, az anyag tördelését az anyagszerkesztővel szoros összhangban kell végeznie. A technikai fejlesztéseket a gazdasági főszerkesztő-helyettessel együtt kell megvalósítaniuk.

2. Anyagszerkesztő

Az anyagszerkesztő felelőssége, hogy az iskolaújság időben megjelenjen. Asz ő feladata egy szám anyagának összegyűjtése. Neki kell a kapcsolatot tartania a szerkesztőkkel, ő osztja el közöttük a feladatokat. A gyűléseknek az anyagszerkesztéssel kapcsolatos ügyeit ő vezeti, ezért az ő hatáskörébe tartozik a gyűlések megszervezése. A lap stílusának, irányvonalának meghatározását a főszerkesztővel összhangban kell irányítania.

3. Gazdasági főszerkesztő-helyettes

Az ő feladata, hogy az iskolaújságot minél jobb anyagi helyzetbe hozza, ezzel bővítve a lehetőségeit. Az ő hatáskörébe tartozik az újság pénzügyinek kezelése, neki kell kiszámolnia, a lapeladásból várható nyereséget, a fejlesztésekről is ő dönthet. Ezért a legfontosabb teendői a következők:

• Pénzbehajtás, reklámbevételek szerzése, az előfizetői, illetve olvasói kör szélesítése.
• A lap tulajdonában lévő eszközökről az ő felelőssége gondoskodni. Minden pénzügyi tranzakciót le kell jegyeznie, és erről, valamint az aktuális pénzügyi helyzetről havonta írásos (gépelt) beszámolót kell adnia a főszerkesztőnek, illetve a szerkesztőségnek

Ha valamelyik főszerkesztő-helyettesi poszt megüresedik, és arra nincs jelentkező, azt a főszerkesztő tölti be. E három helyettesen kívül a főszerkesztőnek lehetősége van ideiglenesen újakat is kinevezni, ha olyan nagyobb projekt indul be a lap keretein belül, amelynek a koordinálásához egy újabb szerkesztőre van szükség.

4. A szerkesztők feladatai és kötelezettségei

Iskolaújság-szerkesztőnek lenni kitüntetés. A Pannonhalmi Zsemle szerkesztői az iskolánknak ahhoz a kiváltságos rétegéhez tartoznak, akiknek sokat jelent az, hogy Pannonhalmán tanulhatnak, és szeretnének tenni ezért az iskoláért. Szeretnének aktív részesei lenni a bencés diák-közéletnek. E célokat csak kemény, fegyelmezett munkával lehet elérni, ez pedig a szerkesztőktől a következőket követeli meg:

• Lehetőség szerint minél több feladatot vállal el a közös munkából.
• Ezeket a megbeszélt időpontra elvégzi, és ha ezt mégsem tudta megtenni, akkor erről időben szól a mindenkori főszerkesztőnek.

Tehát nem kell feltétlenül sok dolgot elvállalnia a szerkesztőnek, de azokat a megbeszélt időpontra be kell fejeznie. Ha ezt mégsem tudja megtenni, akkor szóljon kötelessége erről szólnia a főszerkesztőnek, vagy az ő vállalásáért felelős főszerkesztő-helyettesnek. Azt a szerkesztőt, aki időben jelezte, hogy vállalását nem tudja időre befejezni, semmiféle szankció nem érheti.

A közös munka sikerének kulcsmomentuma a szerkesztők közti bizalom, és a párbeszéd. A szerkesztőségen belül mindennél fontosabb a nyílt, őszinte párbeszéd és a bizalomteljes légkör megőrzése. A parttalan veszekedések és a bizalmatlanság kialakulása ellen az eddigieknél keményebb szankciókat léptetünk életbe azok ellen, akik a szerkesztőség munkáját akadályozzák.

5. A gyűlések

A munka eredményessége megkívánja, hogy hetente legalább egyszer összegyűljön a szerkesztőség. Ezekre a gyűlésekre minden alkalommal el kell jönni mindaddig, amíg ennek az ellenkezőjéről nem kap biztos információt a szerkesztő. Ha valaki nem tud megjelenni a gyűlésen, ezt időben (a gyűlés előtt egy minimum nappal) és személyesen jelezze a főszerkesztőnek. Ez alól csak kivételes esetben kaphat mentséget szerkesztő. A gyűléseket a főszerkesztő vezeti, és mindenkinek kötelessége a többieket végighallgatni az őt közvetlenül nem érintő részeknél is.

6. A szankciókról

Minden szerkesztő a saját akaratából lép be a szerkesztőségbe. Ezzel azt vállalja, hogy lehetőségeihez mérten minél többet dolgozik az iskolaújságban. Lapunk egy éves működése alatti tapasztalatokból arra a következtetésre jutottunk, hogy gyakran nem voltak megfelelő eszközök a kezünkben a szabályszegésekkel lapunk munkáját akadályozó szerkesztőkkel szemben. Ezért léptetünk életbe komolyabb szankciókat.

1. Ha valaki két gyűlésen szólás nélkül nem jelenik meg, és nem tudja megfelelő okkal megindokolni, az automatikusan kikerül a szerkesztőségből. Az indok elfogadása illetve elvetése a főszerkesztő feladatkörébe tartozik. 2. Ha valaki a gyűlést bármilyen formában zavarja, vagy a közös munka légkörét rontja, a főszerkesztő döntésén áll, hogy kikerül-e az iskolaújság szerkesztőségéből. 3. Nagyon súlyos szabályszegésnek minősül, ha valaki egy általa elvállalt munkát minden jelzés nélkül a megbeszélt határidőre nem fejezi be. Ilyen eset után a főszerkesztő szabadon dönthet a kitételéről.

7. A lap vagyona

Az iskolaújság eladásából befolyt összeget a díjak és nyeremények finanszírozására, és egyéb iskolai ügyek támogatására valamint későbbi fejlesztésekre kell fordítani.

Minden az iskolaújság pénzét érintő ügyről a főszerkesztőnek be kell számolnia, és a szerkesztőkkel egyetértésben kell meghoznia a döntéseit. Mivel lap vagyonáért a főszerkesztő a felelős, ezért minden esetleges év végi tartozást az ő kötelessége kifizetni. A lap (remélhetőleg egyre gyarapodó) eszközeiről a gazdasági főszerkesztő helyettesnek kell gondoskodnia.

8. A tagfelvételről

Mivel a Pannonhalmi Zsemle alapvető célja, hogy a fennmaradásáról gondoskodjon, nagyon fontos kérdésként kell kezelni a tagfelvételt. Az iskolaújságnak félévente kötelező tartania egy nagy tagfelvétel, amelyet elsősorban az iskola fiatalabb diákjai számára hirdet meg. Új tag felvételéről kizárólag a főszerkesztőnek van joga dönteni.

9. A vitás kérdések

A Pannonhalmi Zsemle sikere és kudarca is közös. Ezért a kudarcban éppúgy jelen kell lennie mindenkinek, mint a sikerben. A vitás kérdések elintézésének módja a szavazás. Ha a szerkesztők egy ügyben nem tudnak dűlőre jutni, a főszerkesztőnek szavazást kell kezdeményeznie, és a szavazás eredményének mindkét félnek alá kell magát vetnie, ha a főszerkesztő nem él vétójogával.

Szavazati joggal rendelkezik mindenki, akit az iskolaújság tagja, és aláírta az alapszabályt.

Személyi kérdésekben csak a főszerkesztőnek van joga dönteni.

10. A Bencés Gimnázium diákújságja

A Pannonhalmi Zsemle különleges helyzetű iskolaújság. Tekintettel kell lennie e helyzetből fakadó előnyeire, amelyre ezen alapszabályban szeretnénk emlékeztetni a jövő szerkesztőit:

• Lapunk egy egyházi gimnázium iskolaújságja. Ezért a főszerkesztőnek, és az egész szerkesztőségnek mindig a keresztény értékrend szerint kell végeznie munkáját, és lapban megjelenő cikkeknek is ennek kell megfelelnie.
• A Pannonhalmi Zsemle azon kevés iskolaújságok közé tartozik, amelyeket a diáklét hívott életre és az alapítóitól kezdve csak diákok vettek részt a szerkesztésében. E lapnak addig van értelme, amíg a diákság igényt tart rá, és amíg lesznek olyan diákok, akik örömüket lelik a szerkesztésében. Természetesen el kell fogadnia az iskola nevelőinek segítségét, tanácsait, de mindien körülmények között törekedni kell a lap szellemi és anyagi függetlenségének megőrzésére.
• A Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjai egy olyan zárt közösséget alkotnak, amelyre kevés példa akad a XXI. század elején. A Pannonhalmi Zsemlének elő kell segítenie, hogy ez a közösség erősödjön, reflektálnia kell a diákságot ért kihívásokra, és kritikusan kell szemlélnie a diákéletet.

---

--Lily15 ^üzenet 2007. március 26., 19:58 (CEST)

Törlési megbeszélés eredménye

Ezt a lapot törlési megbeszélést követően töröltük.

– Winston ^vita 2010. szeptember 13., 09:55 (CEST)